„Kértem Isten, ha létezik, mentsen meg” - Sipos Anikóval beszélget az ezotériából való szabadulásáról Krúdy Tamás és Krúdy Zsófia. 2. rész

Az orvos kezel, az Isten gyógyít. Minden gyógyulás Istentől származik, még azoknál is, akik ezt nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni. Az orvostudomány is ismeri a jelenséget, hogy hatásos a szeretettel való odagondolás, gyorsabban javul annak az állapota, akiért imádkoznak, akár több ezer kilométer távolságból is. Így mindnyájan gyógyítók lehetünk. Minden imádságunkban a feltámadt Krisztusról teszünk tanúbizonyságot. A feltámadásban pedig új létrendbe kerülünk, de hordozni fogjuk a korábbi létrendünk jegyeit. Jézus a feltámadása után megdicsőült testében jelenik meg a tanítványoknak, együtt eszik velük, meg tudják ölelni. A test feltámadásának ígéretét még a hívő katolikusok közül is sokan kétkedéssel fogadják, pedig ha valami, hát ez igazi reménységet és lelki békét tudna nyújtani egy veszteség után.

Csak Istenben bízhatunk vagy az emberiségben is? Az MI-ről katolikus szemmel 2. rész

Folytatjuk az előző héten megkezdett beszélgetést a mesterséges intelligenciáról, hogy hívő katolikusként mit kezdhetünk – vagy nem kezdhetünk – vele. Ennek kapcsán szóba kerül az emberiség újra és újra megismétlődő ősbűne, és tisztázódik, hogy ki a történelem ura, aminek kapcsán a műsorvezető nagy felfedezést tesz.

"Ádáz verseny folyik az emberi szintű – vagy más néven erős – mesterséges intelligencia megvalósításáért, ami rendelkezni fog az ember minden kognitív képességével, csak magasabb szinten. Elon Musk szerint 30 százalék esély van arra, hogy ez az erős mesterséges intelligencia, amikor majd megvalósul, kipusztítja az emberiséget. Ezzel szemben, szintén Musk szerint, 70 százalék az esélye annak, hogy egy soha nem látott aranykort és jólétet hoz el. Vajon érdemes ekkora rizikót vállalni? És kit kérdeztek meg róla? Úgy tűnik, hogy az emberiségnek össze kellene fognia a mesterséges intelligencia szabályozása terén, ha nem akarunk nagyon súlyos árat fizetni. De vajon képes lesz rá? Kipusztítjuk magunkat vagy megistenítjük? Vajon továbbra is Isten a történelem ura, vagy a saját kezünkbe vettük a sorsunk alakulásának irányítását? Abszolút aktuális és égető kérdések, amelyekre a világon elsőként és egyedülállóan a Vatikánból érkezik globális erkölcsi iránymutatás.

Istennek az a célja, hogy minden ember üdvözüljön, és nem mindig nyilvánvaló előttünk, hogy ezt milyen úton-módon éri el. Mi, keresztények, azonban ismerjük az Utat, aki Jézus, és súlyos bűnt követ el az, aki megismerte Őt, mégis azt mondja, hogy ez is csak egy az utak közül. Az eredendő bűn önmagában elég lenne arra, hogy bárki az örök kárhozatra jusson. Éppen ezért mérhetetlenül fontos, hogy minden ember olyan hamar részesüljön a keresztség szentségében, amely megszabadítja őt az áteredő bűn következményeitől, amilyen hamar csak lehetséges. XVI. Benedek pápa például egynapos korában lett megkeresztelve. A keresztségben azonban nem csak bűneink törlődnek el, hanem ezzel leszünk Krisztus titokzatos testének részévé, illetve ezzel válunk Isten gyermekeivé – addig ugyanis csak a teremtményei vagyunk. Beszélgetés a keresztség szentségéről Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel

A népszerű tévés műsorvezetőről, Horváth Szilárdról közismert, hogy hívő ember. Ez azonban nem mindig volt így, a megtérését megelőzően igazi tékozló fiúként élt: lázadt minden és mindenki ellen. A legjobb úton haladt afelé, hogy rossz véget érjen az élete, ám egy kisgyermek a bölcsőben gyökeresen megváltoztatta a világlátását. A lázadás mindig valami hiányt jelez, hiányt, amit Isten be tud tölteni. Karácsonykor az Isten egy magatehetetlen kisgyermek alakjában testesült meg a földön és ezzel betöltötte az emberi szívekben tátongó hiányt. Lázadásról, Isten-kereséséről és -találásról szól ez a beszélgetés, amelyben egyébként arra is fény derül, hogy mi köze van Slachta Margitnak a punk-rockhoz.

Szent Család vasárnapjára egy rendkívül érzékeny, ám általában alig érintett témát beszélgetünk át a Családok Jézusban közösség alapítóival: az anyós-após problematikát. Aki házasságban él vagy tervez élni, az az egyik, másik vagy mindkét oldalról megtapasztalja ennek a viszonyrendszernek a dinamikáját. A konfliktus több mint valószínű, és nagyon oda kell figyelni, hogy az ember elkerülhesse a rejtett csapdákat, amelyekbe a dolog természeténél fogva könnyedén belesétálhat. Nem elég ugyanis, hogy férj és feleség két külön „törzsből” érkezik - más szokásokkal, hagyományokkal, éthosszal -, a mai társadalmi válsághelyzet sokáig ismeretlen, megdöbbentő viszonyokat képes produkálni. Nem véletlen, hogy Gorove Laci és Kriszta, elsőként, bevették a témát a jegyesoktatásba, és azóta is külön hangsúlyt helyeznek rá.

Minden háború az emberi szívben kezdődik, ez az elsődleges csatatér a jó és a gonosz erői között. Itt jelenik meg ugyanis legelőször minden gyűlölködés, irigység és bűnös kívánság, aminek gyilkosság, háború és halál lesz a következménye. Az egyik embernek soha nem a másik ember az ellensége, hiszen mind Isten képmására vagyunk teremtve. A mi valódi ellenségünk a gonosz lélek. A sátán pedig bármelyik embernél erősebb és hatalmasabb, aki a saját erejéből akar szembeszállni vele. Jézussal együtt viszont erősebbek vagyunk. Éppen ezért rendkívül hatékony eszköz a Gonosz elleni harcban az Úrral való egység imája. Ha azt látjuk, hogy szeretetlenség van a családban vagy bárhol a környezetünkben, mondjuk el félhangosan az Egység imáját, és az az ígéret szerint megvakítja a sátánt.

Szinte napra pontosan 81 éve halt vértanúhalált Ervin Gábor katolikus pap, akit 1944. december 3. és 6. között valamikor a Dunába lőttek a nyilasok. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye október 20-án ünnepélyesen bejelentette, hogy megnyílt a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakasza. Erdő Péter bíboros úrral az eljárás részleteiről, a vértanúság mibenlétéről, a magyar katolikus egyház második világháború során játszott szerepéről, valamint zsidó illetve katolikus identitás egymáshoz való viszonyáról beszélgettünk, de szóba került az őszödi beszéd is.

Egy szentév nem pusztán egyházi rendezvények sorozata, sőt elsősorban nem az, hanem válasz az egyéni és globális krízisekre. A jelen egyik legnagyobb krízise az egyre jobban eluralkodó békétlenség. A Ferenc pápa által meghirdetett, még egy bő hónapig tartó „A remény zarándokai” szentév egyik fő üzenete a könyörgés a békéért. Ugyanis még mi, katolikusok is elfelejtettünk imádkozni a békéért. Pedig amiért imádkozunk, az átalakít minket a szívünkben. Ez pedig a metanoia, azaz a megtérés. Beszélgetés Török Csaba teológussal, az Esztergomi Bazilika plébánosával.

Az orvos kezel, az Isten gyógyít. Minden gyógyulás Istentől származik, még azoknál is, akik ezt nem tudják vagy nem akarják tudomásul venni. Az orvostudomány is ismeri a jelenséget, hogy hatásos a szeretettel való odagondolás, gyorsabban javul annak az állapota, akiért imádkoznak, akár több ezer kilométer távolságból is. Így mindnyájan gyógyítók lehetünk. Minden imádságunkban a feltámadt Krisztusról teszünk tanúbizonyságot. A feltámadásban pedig új létrendbe kerülünk, de hordozni fogjuk a korábbi létrendünk jegyeit. Jézus a feltámadása után megdicsőült testében jelenik meg a tanítványoknak, együtt eszik velük, meg tudják ölelni. A test feltámadásának ígéretét még a hívő katolikusok közül is sokan kétkedéssel fogadják, pedig ha valami, hát ez igazi reménységet és lelki békét tudna nyújtani egy veszteség után.