A Sárvári Irodalmi Táboról Mezey Katalin
Szerkesztő: Szikora József

Hazánkban kevés középkori és reneszánsz emlék maradt épségben. A pécsi Dóm-kőtár ennek az időszaknak a legjelentősebb hazai szobrászati együttesét mutatja be a Dóm faragványain keresztül. Osgyányi Vilmos Munkácsi Mihály-díjas kőszobrász-restaurátor .munkásságának kiemelkedő mozzanata volt, amikor építész, művészettörténész munkatársakkal megálmodták és létrehozták a pécsi Dóm-kőtárat. Műsorunkban Osgyányi Vilmos vezetésével járjuk be a kőtárat. Felidézzük a Dóm különböző korszakaiban történt átalakításokat, megcsodáljuk a múltból életre keltett faragványokat, beavatódunk elődeink gondolkodásának, hitének titkaiba.

Koncz Attila tanárnak készült, mégis egyházi műsorok készítőjeként kezdte a pályáját. Hosszabb időt töltött Cipruson, jelenleg Kolozsváron él a családjával. A Matthias Corvinus Szakkollégium kolozsvári campusának kutató-tanára. E mellett a Magyar Görögkatolikus Metropólia két lapját szerkeszti, zarándoklatot vezet és zarándokkönyveket ír. A műsorban Koncz Attilával beszélgetünk.

Az ötvenéves Szóról szóval, (korábban Beszélni nehéz) rádióműsor két nyelvész jegyzetírójával, Eőry Vilmával és Gerstner Károllyal beszélgetünk. Romlik a nyelv, vagy csak változik. Érdemes-e, jó-e nekünk művelni, művelten, tudatosan használni a nyelvünket? Többek között e kérdésekre is válaszol Eőry Vilma és Gerstner Károly.

Fotó: MKR - Polcz Péter

A Szív újság, pontos nevén a Szív jezsuita magazin az egyik legrégebbi magyar hetilap. Bíró Ferenc jezsuita atya alapította 1915-ben. Az első nem jezsuita főszerkesztő Tornya Erika Sacré Coeur nővér, aki egy éve vezeti a szerkesztőséget, a Párbeszéd Házában látta vendégül a Katolikus Rádió munkatársát. Tornya Erikával a Szív újság múltjáról, a közelmúlt örökségéről, címlaphősökről, a februári és márciusi lapszám húzótémájáról, valamint a közeljövő terveiről beszélgettünk.
Tornya Erika fotóját Pásztor Péter készítette.

Van már Szíved? -- teszi fel a kérdést a szív fb oldala. s így folytatja:
Az aktuális lapszámok megvásárolhatók a Jézus Szíve-templomban található jezsuita könyvesboltban (Cím: 1085 Budapest, Mária utca 25.), valamint az újságosoknál, az alábbi terjesztési pontokon: https://jezsuitakiado.hu/sziv-terjesztesi-pontok/

„Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék" -- mottóval rendezték a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület jubileumi ünnepségét január közepén. A MEVE immár huszonöt éve tevékenykedik a magyar emlékhelykutatás ügyének szolgálatában. Műsorunkban az egyesület alapító elnökével, Messik Miklóssal beszélgetünk többek között arról, hogy miképp hívják fel a fiatalok figyelmét a világban fellehető magyar emlékekre.

A MEVE tevékenységéről további információ a https://magyaremlekekert.hu oldalon található.

------------------------------
Hatvan évvel ezelőtt, 1965. Szilveszter éjszakáján, illetve 1966. Újév hajnalán három gimnazista fiatalember halálával járó tragédia történt az Aggtelek térségében húzódó Baradla barlangban. Rill Attila, vegyész, analitikus, akkor egyetemista, korábban pannonhalmi diák, résztvevője volt a barlangi táborozásnak. Műsorunkban Rill Attila emlékezését hallhatják.

Hagyományainknak megfelelően az idén is Kuzmányi Istvánnal, a Magyar Kurír igazgató főszerkesztőjével búcsúzunk az óévtől. Felidézzük az egyház fontos eseményeit, emlékezetes pillanatokat, találkozásokat.

„Utak közös otthonunk gondozásához” – címmel rendezett konferenciát a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia november végén. A Kerkai Jenő nevével fémjelzett tanácskozás az átfogó ökológia gyakorlati megvalósításának lehetőségeit vizsgálta – a globális stratégiáktól a helyi közösségi cselekvésig. Műsorunkban a konferencián elhangzottak kapcsán Nevelős Gábor jezsuita atyával, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektorával és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia ökológiai részleg referensével, valamint dr. Salamin Géza egyetemi docenssel, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének programigazgatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével beszélgetünk.

Ónody Éva hírlapíró és író eddig legújabb könyvének címe A lehetetlen megkísértése. Mi tűnik lehetetlennek? Hát az, hogy újra életre keljenek a szerző gyerekkorának hősei, megidéződjenek az egykori helyszínek, s az ott élő emberek. Köztük a hét évig egymásra váró szerelmesek; Nagymama és Nagypapa. A nagybajúszú délceg legény nagybácsi, akit titokban bámultak a lányok, amint végigmotorozott a falu főutcáján. Az ő történetüket tárja elénk Ónody Éva könyvének első részében. A másodokban pedig hírlapírói munkásságának kedvenc interjúalanyaival készített beszélgetések olvashatók.

A lehetetlen megkísértéséről a szerzővel, Ónody Évával beszélgetünk.