Hédervár és a Szigetköz
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Műsorunkban a közelmúltban megnyitott „Karácsony 100 év tükrében” című időszaki kiállításról és a térség településeinek közös turisztikai kezdeményezéséről, a kínálati elemek bővíthetőségéről lesz szó.

December 6-a Szent Miklós püspök ünnepe.
Az ünnep apropóján ma, Fertőszentmiklósra hívom önöket. A település a Fertő-táj kapuja, egyben gazdag történelmi és szakrális örökség őrzője.
Elsőként a Szent Miklós templomot nézzük meg, innen a Házaspárok útján felsétálunk egészen az Agg-hegy tetején álló fénykeresztig.
Útvonalra fűzhető szakrális pontjai közül felkeressük a Szent Donát és a Szeredi kápolnát, szó lesz a város legendás köztéri keresztjeiről, melyek a mindennapokban is megállásra, elmélyülésre, imára késztetik az arra járókat.

A település Bács Kiskun vármegyében, a fővárostól 90, Kalocsától 20 km-re található. Közúton nagyon jól megközelíthető, de egyre több kerékpáros és gyalogos zarándok is áthalad, vagy megpihen a településen. Gyűjteményei, a Kiskunsági Nemzeti Park szikes pusztáin vezető túraútvonalai, a Duna part hangulatos sétányai, ízlelőpontjai, és a közelmúltban átadott német nemzetiségi tanösvénye; segíthetik a Hartára érkező látogatók élményteli kikapcsolódását.

Jelenleg is tart a veszprémi várnegyed szakrális tereinek, épületeinek felújítása. Ezzel párhuzamosan vezetett várséták keretében látogatható több épület; köztük az Érseki Palota egy része, a Szent Mihály főszékesegyház és annak altemploma, a Gizella és a Szent György kápolna.
A közelmúltban két új szoboralkotással is gazdagodott a várnegyed. Varga Ferenc Munkácsi-díjas szobrászművész alkotásait a főszékesegyházban és a Nagyszeminárium kertjében tekinthetik meg az érdeklődők.

Van egy hegy a Kisalföld peremén, amely különleges formájával már messziről magára irányítja a tekintetet. Magányos tanúhegy, amely évezredek óta őrzi a föld mélyének titkait. Oldalait szőlőtőkék hosszú sora teszi festőivé, kanyargós ösvényei mentén a szakrális múlt lenyomataival találkozhat a kiránduló. Ez a Somló.
Ismerkedünk a hegy vulkanikus eredetével, amely különleges karaktert ad az itt készült boroknak; szó lesz a Szent István kilátóról, kápolnákról, képes oszlopfülkékről és felkeressük hazánk egyetlen épségben megmaradt taposó kútját.
Ellátogatunk Dobára az Erdődi kastély parkjába, majd Somlószőlősre ahol a Zichy család emlékeit őrzik.

A Vértes lankái között megbújó Csákberény környékét vadregényes túraútvonalak hálózzák be; A több mint 4 km hosszú Panoráma tanösvény végig erdős környezetben kanyarog; a gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum a vadászat történetén keresztül mesél a táj és az ember kapcsolatáról. A község Tájházban, a régi paraszti élet mindennapjai elevenednek meg, felidézve a közösség múltját, hagyományait. Messzelátónkban Csákberény értékeivel ismerkedünk.

A Szent Mihály templom előteréből indulva végig kísérjük a rend hazai működésének történetét, változásait, jeles alakjait. Szó lesz többek között a csornai hun diadémról, a díszkönyvtár néhány érdekes darabjáról, a Szent Norbert udvar paradicsomi kialakításáról. Az apátsági templomban hallhatnak a Rábaközi szerecsen Mária képről, a csornai búcsúról és a néhány éve ismét felélesztett Vendel napi vízszentelés hagyományáról.
Kísérőm Horváth Ákos Pál testvér lesz.

Kovács Jenő órásmester a 70-es évek óta gyűjtötte az órákat, az általa létrehozott múzeum 2009-ben került a jelenlegi épületbe, mely Székesfehérvár belvárosának egyik rejtett zugában, a Kossuth udvarban található.
Külső falán harangok, egy különleges toronyóra, mely zenei kísérettel vonultatja fel a magyar múlt legendás alakjait. Boltíves termeiben a 17. századi toronyóra szerkezet éppúgy helyet kap, mint a faliórák, a kandallóórák, az utazó és ébresztő órák, az ékszerekké váló zseb és karórák, de van itt homok, kép és egy falra festett napóra is.
A gyűjtemény különleges darabjai között Kovács András órás segít eligazodni.

A városban született Orlai Petrics Soma, a történeti festészet jeles alakja; barátsága Petőfi Sándorral nemcsak a művészet, hanem az emberi kapcsolatok erejéről is szólt. A két alkotó sorsa itt fonódott össze, és a város ma is őrzi emléküket. Érdemes végig sétálni a főutcán, melyet páfrányfenyő fasorpár szegélyez, parkok, szökőkutak frissítenek. Megcsodálni a város épített örökségét, a szép homlokzatú polgári épületeket, a templomokat, a kastélyt mely ma, múzeumnak ad otthont.
A Békés vármegyei település határában folyik a Kettős-Körös; természeti értékei, partján található ipartörténeti pontja, hídja, és az egykori tanyasi iskolák emlékhelyei: kirándulási helyszínek lehetnek. Messzelátónkban ezeket látogatjuk meg.

Utazási műsorunkban Tolna vármegye egyik gyöngyszemét, Bonyhádot fedezzük fel.
Ez a hangulatos kisváros nemcsak történelmi emlékekben gazdag, hanem kulturális sokszínűsége és természeti értékei is különleges élményt kínálnak az idelátogatóknak. A Völgyégi Múzeumtól, a termálfürdőn, a Perczel család épített emlékein át egészen a sváb hagyományokat őrző Németek Házáig és az Ermel-Vojnich Mauzóleumig számos helyszínnel várja az érkezőket.
Régen híres volt a cipőgyára, nyomdája. Ma is működő zománcgyárában készítették egykor Isztambul utcanév tábláinak jó részét.

Ha cukor, kiemelve ezek közül a kockacukrot, akkor Petőháza; ha csoki, akkor természetesen Szerencs, ami meghatározta egykor a hazai kínálatot.
Ma már egyáltalán nem, vagy csak részben működnek az üzemek, ám történetüket, emlékeiket mindkét városban őrzik, láthatóvá teszik az érdeklődők számára.
Mit neveznek kampánynak a cukorgyártás folyamatában? Mi volt a mészkemence feladata, mi a melasz és milyen íze van nyersen a cukorrépának?
Csokoládék megjelenése és eltűnése; hogy néz ki és mekkora egy kakaóbab? Szerencsen az édes évek kiállításon az ikonikus csokoládék mellett, gyártörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.

Ha cukor, kiemelve ezek közül a kockacukrot, akkor Petőháza; ha csoki, akkor természetesen Szerencs, ami meghatározta egykor a hazai kínálatot.
Ma már egyáltalán nem, vagy csak részben működnek az üzemek, ám történetüket, emlékeiket mindkét városban őrzik, láthatóvá teszik az érdeklődők számára.
Mit neveznek kampánynak a cukorgyártás folyamatában? Mi volt a mészkemence feladata, mi a melasz és milyen íze van nyersen a cukorrépának?
Csokoládék megjelenése és eltűnése; hogy néz ki és mekkora egy kakaóbab? Szerencsen az édes évek kiállításon az ikonikus csokoládék mellett, gyártörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.