„Minden halál veszteség, de nem minden veszteség halál” – fogalmaz Tegzes Katalin segítő nővér, aki évtizedek óta végez gyászpasztorációt, személyesen kíséri a veszteséggel élő embereket, rendszeresen vezet csoportokat és tart lelki napokat gyászolók számára.
Szerkesztő: Kékesi Enikő

A közöny egy komplex lelki állapot, amely az érzelmi túlterheltség, belső konfliktusok, védekezési mechanizmusok és társadalmi hatások összjátékából alakul ki. De milyen következményei lehetnek? Hogyan előzhetjük meg kialakulását? Milyen stratégiát építhetünk fel, hogy a közöny ne taszítson magányba?
Vendégünkkel Dr.Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvossal, korunk egyik legdrámaibb jellemzőjét járjuk körbe: a közönyt.

"Ne aggódjunk a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja" (Mt 6,34)
Az aggódás mindig visszahúz, sosem előre lendít. Az aggodalom az alkotóerő degenerálódásához, rombolásához vezet. Úgy lehetne fogalmazni, hogy az aggódás a széles látókörűség alvilági változata. Létezik különbség az aggodalom megélésében a keleti és nyugati kultúrában? Milyen folyamatok zajlanak lelkünkben és agyunkban, amikor aggódunk? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk műsorunk vendégétől, Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvostól.

A zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

A bűnök megvallása és a vele járó visszás érzés a gyónásnak csak az egyik arca. A másik, a feloldozással mutatkozik be, amelyben megtapasztaljuk Isten feltétel nélküli szeretetét olyannyira, hogy a gyónás hirtelen örömteli eseménnyé válik. A gyónás ugyanis személyes találkozás az irgalmas Istennel. Ez pedig megváltásunk központi üzenete. Vendégünk Tegzes Katalin segítő nővér.

Elveszettnek érzem magam. Ha elveszett vagyok, veszélyben vagyok. Jobban ki vagyok téve a kísértéseknek, a külső körülményeknek, a nem megfelelő irányzatok követésének. Ki az, aki keresésemre indul? Kinek vagyok fontos? Hol, és miben vesztem el?
Ha hallgatunk a Lélek szavára, visszatalálunk Istenhez. Jézus példabeszédeiben olyan Istent mutat be, aki aktívan keresi az elveszett embert. A jópásztor keresi az elveszett bárányt, a háziasszony keresi az elgurult drachmát, a jóságos atya keresi elveszett fiát. Milyen tulajdonságokkal bír az Istent kereső ember?
Az örömteli szentgyónás titkának negyedik részében a minket kereső Istenről beszél Tegzes Katalin segítő nővér

Ha folyamatosan bűnt követek el és kísértésbe esek, miért nem teremtett tökéletesnek az Isten? Istenünkkel való találkozás a lelki élet egyik legfontosabb feladata. Azért indulok gyónni, hogy Isten irgalmas dicséretét tudjam majd hirdetni, miközben megélem irgalmának az ajándékát, vagy pedig egy folyamatosan kialakuló félelem van bennem? Félelem önmagamtól, félelem a gyóntató paptól vagy félelem Istentől.
Az örömteli szentgyónás titkának harmadik részében az Istenkereső emberről és a növekedési akadályokról lesz szó. Vendégünk Tegzes Katalin segítő nővér.


Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Fotó: Pixabay

Sok hívő viszolyog a gyónástól. Kínos helyzetben érzik magukat, hogy a gyóntatófülke másik oldalán valaki vájkál lelkük mélyén. A rossz érzést csak növeli az a tény, hogy a gyónásban nekünk magunknak kell kiteregetnünk énünk sötét oldalát.
A lelkiismeretvizsgálatnál sorra bukkannak elő azok a területek, ahonnan „vissza kellene jönnünk”, meg kellene térnünk. Meg kell térnünk önzőségünkből, türelmetlenségünkből, kapzsiságunkból, hitetlenségünkből és a listát lehetne még tovább folytatni. Jézus arra szólít fel bennünket, hogy találjuk meg magunkban a rossz gyökereit. Ilyen például a 7 főbűn. Erről is lesz szó műsorunkban.
Valamitől elfordulni és valamihez odafordulni – ebben rejlik az örömteli szentgyónás titka - vallja Tegzes Katalin segítő nővér, műsorunk vendége.

Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Egyre többen érezzük úgy, hogy valami hiányzik az életünkből. Egyfajta belső űrt tapasztalunk, amit nem lehet pénzzel, sikerrel vagy digitális jelenléttel betölteni. Ebben a környezetben a „hit, remény, szeretet” értékei új értelmet nyernek. Ezek az emberi lélek alapszükségletei, amelyekre egyre inkább igény mutatkozik. Nem csak vallási fogalmak ezek, hanem pszichológiai, spirituális, emberi valóságok is. Mit jelent ma a hit, remény szeretet a 21. században? Múzeumi értékek vagy még valóságosak? Vendégünk Dr.Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvos.

Egyre többen érezzük úgy, hogy valami hiányzik az életünkből. Egyfajta belső űrt tapasztalunk, amit nem lehet pénzzel, sikerrel vagy digitális jelenléttel betölteni. Ebben a környezetben a „hit, remény, szeretet” értékei új értelmet nyernek. Ezek az emberi lélek alapszükségletei, amelyekre egyre inkább igény mutatkozik. Nem csak vallási fogalmak ezek, hanem pszichológiai, spirituális, emberi valóságok is. Mit jelent ma a hit, remény szeretet a 21. században? Múzeumi értékek vagy még valóságosak? Vendégünk Dr.Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvos.