Forgács Alajos plébános és Újfalusi Bíborka fiatal óvónő a katekézisről
Szerkesztő: Szikora József

Böjte Csaba testvér írja a serdülők neveléséhez szánt kézikönyvről: "Eberlein Évának köszönjük e nagyszerű könyvet, ugyanakkor a szülőknek és pedagógusoknak is tiszta szívvel ajánlom ezt a a sok-sok kérdésre keresztény választ adó munkát. E könyv értékéhz sokat ad hozzá, hogy a szerzőjét megszólíthatjuk, meghívhatjuk akár egy osztálybeszélgetésre, akár egy hitantáborba, hogy a legrázósabb kédéseket is alaposan kibeszéljük."

Műsorunkban Eberlein Évával beszélgetünk.

A hit és a hűség útján címmel adta ki a Misszió Média Kiadó a Golaritsné Bulcsú Piroska életéről és művészetéről szóló különleges albumot. A könyv nagyobb részét a Bulcsú Piroska festményeiből való tematikus válogatás teszi ki. Ezt megelőzi a művész önéletírása, amelyet nyolcvannyolc éves korában, két évvel halála előtt vetett papírra. A kötet szerkesztője a művésznő menye, kilenc gyermeke közül az elsőnek, Istvánnak a felesége, Golarits Gyöngyi.
Ő Zürichben él, de rendszeresen látogat szülőhazájába. Egy ilyen látogatás alkalmával beszélgethettünk vele, budai lakásában. A Bulcsú Piroskát és művészetét bemutató könyv mellett a szerkesztő, Golarits Gyöngyi története is szóba került.

Erdő Péter bíboros, prímás a pápaválasztás, illetve a konklávé élményéről, a bíborosok „újságírói kategorizálásáról”, az egység és az egyetértés tudatos kereséséről, XIV. Leó pápa törekvéseiről szól műsorunkban. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye iskoláiról, s pünkösd ünnepéhez közeledve a esztergomi és budapesti pünkösdi rendezvényekről. És más érdekességek mellett arról is, hogy volt-e B, vagy A terve arra az esetre, ha a választás eredményeképp nem jönne haza Rómából.

Anna nővér nem nehéz ember, hanem fajsúlyos ember volt! -- mondja Békeffy Magdolna doktornő, a Fehér Anna Nővér Látássérülteket Támogató Alapítvány kuratóriumi elnöke. Erről a "fajsúlyos" emberről jelent meg könyv a közelmúltban, Fehér rózsacsokor -- emlékezés Fehér Anna nővérre címmel. Szerzője Elmer István, szerkesztője Morvay Levente. Műsorunkban Békeffy doktornővel és Morvay Leventével idézzük föl Anna nővér tevékenységét, a feltétlen istenszeretet erőterében végzett, végtelenül odaadott szolgálatát a látássérült és e mellett még halmozottan sérült gyermekekért.

A rómaiak annakidején kegyetlenül elpusztították a punokat. Karthágót fölgyújtották, házaikat, lerombolták és földjeiket sóval szórták föl, hogy még növény se teremjen ott soha többé. Az ok nem politikai volt, hanem elsősorban vallási. A helyes vallási érzékkel rendelkező és más vallások iránt oly türelmes rómaiak még az írmagját is ki akarták irtani az olyan vallásnak és népnek, amely saját gyermekeit áldozta föl istenei kiengesztelésére. A régészek találtak egy barlangot, amelyben 600 feláldozott csecsemő holtteste volt! De mi ez az évente több millió magzatgyilkossághoz képest, amikor a szülők gyermekeiket áldozzák föl a kényelem-isten oltárán?!

Kárpáti Sándor atya, a Váci Egyházmegye nyugalmazott papja írja a fentieket. Sándor atyával arról beszélgetünk, hogy lehet-e, kell-e Istent engesztelni.

Idén már negyvennyolcadik alkalommal zajlott le Sárváron a Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat és Tábor elnevezésű rendezvény. Hogyan kezdődött e közel ötvenéves irodalmi rendezvény, mi a szerepe ebben Srávárnak? Lett-e az egykor sárvári költőpalántákból koszorús költő, s feltételezhető-e hasonló a mai fiatal pályázókról? Többek között e témákról beszélgetünk Mezey Katalin Kossuth-díjas költővel, aki kezdet óta résztvevője,az utóbbi évtizedekben pedig a szervezőmunka mellett zsűrielnöke is Sárvári Irodami Tábornak.

Bukovinai székelyek, magyarországi németek, Felvidékről idetelepített magyarok hagyományainak közös őrzője a Völgység, Csibi Krisztina parlamenti képviselő szűkebb pátriája. Mintha ez is predestinálná, hogy a nemzeti összetartozás apostola legyen. Akár elrendeltetett, akár nem, Csibi Krisztina -- most már országgyűlési képviselőként -- vállalja ezt az örökséget. Vállalja és tesz is érte.

Hogyan ünneplik szűkebb hazájában a húsvétot? Hogyan ápolja a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János örökségét, akinek megüresedett parlamenti helyére őt választották meg 2025 januárjában?

Többek között e kérdésekről beszélgettünk Csibi Krisztinával, aki egy héttel húsvét előtt az Országházban fogadta a Katolikus Rádió munkatársát.

1927-ben mutatták be az első magyar szentmisét Párizsban, s azóta -- kilencvennyolc éve -- rendszeresen végeznek magyar nyelven liturgiát az ottani magyar közösség számára. 2016. óta nincs kinevezett párizsi magyar lelkész, viszont két francia pap is vállalja ezt a szolgálatot, S mindeketten beszélnek, egyikük ír is magyarul! Minderről Gonthierné Romhányi Annától, a Párizsi Magyar Katolikus Misszió Gazdasági Tanácsának alelnökétől hallunk. A Vele Budapesten készített beszélgetés összefoglalót ad a Misszió múltjáról és jelenéről. Szó esik emellett többek között arról, hogy miként tekintenek a franciák a magyarokra, s Párizsban is tapasztalható-e, hogy a nyugati világ elfordul a keresztény hitétől..

2024 novemberének végén tartották Esztergomban az évente szokásos Lelkipásztori-teológiai napokat. A Tesszaloniki levélből vett mottó -- szüntelenül imádkozzatok -- jegyében zajló konferencia házigazdája Fábry Kornél segédpüspök, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója volt. Műsorunkban meghallgatunk egy részletet Csépányi Gábornak, az Esztergomi Szeminárium spirituálisának előadásából, majd a vele készített interjú következik -- természetesen az imádságról.

Meglepő lehet az a molinó, amellyel a Budaőrs, illetve Budakeszi térségében autózók találkozhatnak az utóbbi időben. "Járjatok templomba" -- hirdeti szép, nagy betűkkel a felirat. Lengyel Csabát és Balczó Pétert a „Járjatok templomba” kampány elindítóit Szikora József kérdezte.