Kerengő

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek?
Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

300 éve, hogy Lancsics Bonifác bencés szerzetes, teológus Dömölkre érkezve hirdetett és vélhetőleg akkor hangzott el először nyilvánosság előtt Nagyboldogasszony Napjára Mária- zarándoklatot g előtt a „Boldogasszony Anyánk” ének. Ez alkalomból augusztus 16-án nagyszabású ünnepségre kerül sor,. A szervezők hívják valamennyi magyarországi és külhoni magyar Mária búcsújáró és zarándokhely képviselőjét az ünnepségre és az azt követő esti szabadtéri szentmisére. A fő szervezővel , Németh Tiborral a Kresznerics Ferenc Könyvtár vezetőjével, a Kresznerics alapítvány vezetőjével, Németh Zoltán plébánossal, Fehér László polgármesterrel és Pesti Arnold önkormányzati képviselővel, a Soltis Lajos színház vezetőjével beszélgetünk.

A kutya meg az ember.
Meg a macska meg az ember.
Meg az összes házi kedvenc meg az ember.
Milyen ma a kutya meg az ember viszonya? Tágabban értelmezve: milyen az emberek és az úgynevezett házi kedvencek viszonya?
Mennyire felkészültek a gazdák? Mennyire vannak tekintettel az emberek közötti együttélés írott- vagy íratlan szabályaira? Mennyire vannak tekintettel az állataikra?
És mit tegyen az az ember, aki a bejárati ajtaja előtt, a lábtörlőjén minden reggel egy macskát talál. Nem a saját macskáját. Rosszabb esetben csak a macska - idézőjelben - lába nyomát.
És kit szeretnek jobban a gazdák: a kutyájukat, vagy a másik embert? És ha az a másik ember történetesen a saját gyermekük?

Lehet, hogy a téma kicsit megosztó?

Vendégeim:
Dr. Vetter Szilvia, a Semmelweis Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője
Dr. Topál József, kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport

A kutya meg az ember.
Meg a macska meg az ember.
Meg az összes házi kedvenc meg az ember.
Milyen ma a kutya meg az ember viszonya? Tágabban értelmezve: milyen az emberek és az úgynevezett házi kedvencek viszonya?
Mennyire felkészültek a gazdák? Mennyire vannak tekintettel az emberek közötti együttélés írott- vagy íratlan szabályaira? Mennyire vannak tekintettel az állataikra?
És mit tegyen az az ember, aki a bejárati ajtaja előtt, a lábtörlőjén minden reggel egy macskát talál. Nem a saját macskáját. Rosszabb esetben csak a macska - idézőjelben - lába nyomát.
És kit szeretnek jobban a gazdák: a kutyájukat, vagy a másik embert? És ha az a másik ember történetesen a saját gyermekük?

Lehet, hogy a téma kicsit megosztó?

Vendégeim:
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője
Dr. Topál József, kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport



fotó: regikonyvek.hu

Történelmi terheink címmel folytatódik idén tavasszal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ingyenes szabadegyeteme, amelyen a kommunista diktatúrához köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokra, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására fókuszálnak. Április 16-án Tegzesné Bibó Borbála, Bibó István lánya volt az előadássorozat vendége, akivel édesapja emlékéről és a megbocsátás erejéről dr. Szekér Nóra történész, az ÁBTL Kutatási Osztályának vezetője beszélgetett.
Bibó Borbála az 1956-os forradalmat kisgyermekként élte meg; hét éves volt, amikor édesapját letartóztatták és tizennégy, amikor újra találkozhattak. A hátrányos megkülönböztetés édesapja szabadulása, sőt halála után is osztályrésze volt: útlevélmegvonással és a továbbtanulás lehetőségének korlátozásával.A beszélgetésből megtudhattuk, mit jelentett a Kádár-korszakban Bibó István gyermekeként élni, és a megpróbáltatások között kik adtak számukra erőt, lelki támaszt, segítséget. Ez a rendhegyó történelemóra, a mély és őszinte beszélgetés közelebb vitt minket a korszak és a transzgenerációs traumák megismeréséhez, a történelem fájdalmas emlékeinek személyes és családi feldolgozásához. A szabadegyetemi előadást követően műsorunknak interjút adott Tegzesné Bibó Borbála és Szekér Nóra történész.
(fotó: www.abtl.hu és Sallai Éva)

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a közvetlen uniós források szakértője, az EU pályázatokon megszerezhető pénzek hazai képviselője. Dr. Petri Bernadett-tel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatójával, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossal beszélgetünk. (fotó: Magyar Fejlesztésösztönző Iroda )

Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel beszélgetünk Ferenc pápa személyéről, örökségéről, valamint a halálát követő időszak történéseiről: a temetésről, az Egyház teendőiről, és a hamarosan megkezdődő konklávéról.

„A szenvedést, mely jelen volt életem utolsó időszakában, a világ békéjéért és a népek közötti testvériségért ajánlottam fel az Úrnak” - írta a Szentatya Húsvét hétfőn nyilvánosságra hozott, két évvel ezelőtt írt végakaratában.

A Hagyományok Háza április 3-án és 4-én mutatta be az első Népművészeti Jelentést és a szektor digitális innovációit a Szakmai Napok 2025 című rendezvény keretében. A Hagyományok Háza gondozásában megjelent Népművészeti Jelentés a magyar népművészet helyzetéről ad képet komplex kutatási adatok alapján. Az egy éve bemutatott Folk_ME platform sikerei nyomán elindult a Hagyományok Háza legújabb digitális oktatási innovációja is, a kézműves mesterségeket felölelő Craft_ME, amelyet a tanácskozás második napján ismerhetett meg a szakmai közönség. A nemzetközi eseményre a hazai és a határon túli magyar résztvevők mellett 15 országból érkeztek szakemberek.
Mai műsorunkban Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával, a Szakmai Napok céljáról, eredményeiről, a Népművészeti Jelentés tartalmáról, a Hagyományok Háza jelenéről és a jövőre vonatkozó feladatairól, a néphagyomány oktatásának innovatív megközelítéséről beszélgetünk.
„A népművészet nem csupán örökség, hanem jövőformáló erő is – a Népművészeti Jelentés segít megérteni e kulturális mozgalom működését és fejlődését, és az a célja, hogy adatain és javaslatain keresztül hidat építsen múlt és jövő között.” – fogalmazta meg gondolatait a Népművészeti Jelentés kapcsán Both Miklós a Szakmai Napok nyitó előadásán.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Az USA új kormányának intézkedései során megállapítható, hogy klíma-realista energiapolitikát fog megvalósítani. Erről beszélgetünk Petz Ernővel, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával.

Vendégeim: Erőss Réka, Erőss Loránd és Zakariás Tamás.

300 éve, hogy Lancsics Bonifác bencés szerzetes, teológus Dömölkre érkezve hirdetett és vélhetőleg akkor hangzott el először nyilvánosság előtt Nagyboldogasszony Napjára Mária- zarándoklatot g előtt a „Boldogasszony Anyánk” ének. Ez alkalomból augusztus 16-án nagyszabású ünnepségre kerül sor,. A szervezők hívják valamennyi magyarországi és külhoni magyar Mária búcsújáró és zarándokhely képviselőjét az ünnepségre és az azt követő esti szabadtéri szentmisére. A fő szervezővel , Németh Tiborral a Kresznerics Ferenc Könyvtár vezetőjével, a Kresznerics alapítvány vezetőjével, Németh Zoltán plébánossal, Fehér László polgármesterrel és Pesti Arnold önkormányzati képviselővel, a Soltis Lajos színház vezetőjével beszélgetünk.

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek?
Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet és volt konzul, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet és volt konzul, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Jogsegélyben a Polgári törvénykönyv első könyvéről lesz szó. Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.