Kerengő

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Roska Tamás volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának az alapító dékánja. Az egyetemet 1635-ben, Nagyszombatban alapították, majd a rendszerváltozást követően, 1992-ben alapították újra. De az Információs Technológiai Kar későbbi. 1998. júniusában alapította a Püspöki Konferencia, melyet egyetemi fakultásnak az állami hatóságok 2001-ben ismertek el. Akkor még hiányzott a nevéből a bionika. Kicsit később változott a neve is, Információs Technológiai és Bionikai Karrá.
Roska Tamásnak, mint alapító dékánnak kulcsszerepe volt a kar megszervezésében. Emlékére konferenciát szerveztek 2024. októberében.
Vendégem Szolgay Péter professzor emeritus.

Az 1919-ben alapított és 2014 óta ismét a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. Az elmúlt években megújult múzeumhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár is.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelentőségéről, gyűjteményeiről, kiállításairól és őszi rendezvényeiről dr. Fajcsák Györgyi igazgatóval, főmúzeológussal, a Kínai gyűjtemény kurátorával beszélgetünk.
(fotók: https://hoppmuseum.hu és Veres Ádám)

Ha a termelő fizeti az áram árát, az nem a fejlődés, hanem a rendszerhiba jele -írja Toldi Ottó egy pár nappal ezelőtti elemzésében. A következőkben a Klímapolitikai Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk.

1. „Az európai versenyképesség súlyos hanyatláson megy keresztül” – írta Mario Draghi az Európai Parlament előtt szeptember közepén bemutatott jelentésében. Mit kellene és mit nem szabadna tenni a versenyképességért, milyen jó példát látunk, és mi a legsürgősebb feladat ahhoz, hogy Európának még legyen esélye a kilábalásra – Philip Pilkington ír makro-ökonómust, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

2. Ki felé hajlik az amerikai keresztények szavazati hajlandósága így, az elnökválasztás hajrájában, és miért? Miért szeretik Trumpot az újprotestáns szavazók? Lehetnek-e királycsinálók a vallásos amerikaiak? És hogyan vélekednek az amerikai katolikus püspökök a politizálásról?
Vass István külpolitikai újságíróval, a Longbrief angol nyelvű online geopolitikai elemző oldal munkatársával beszélgetünk.

Az elmúlt évek válságai, a virtuális tér veszélyei, az individualizmus kultúrája fokozott lelki terhelésnek teszi ki a ma emberét – különösen a fiatalokat. A jól működő, szerető család óriási védőfaktort jelent. A Lelki Egészség Világnapja alkalmából „A család, mint lelki orvosság” címmel műhelykonferenciát tartott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, ahol a meghívott szakértők a mentális egészség szerepét járták körül.

Vendégeink a stúdióban Hal Melinda klinikai szakpszichológus és
dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője, valamint telefonon bekapcsolódik Michl-Palotai Krisztina, a Nagyszülők a Jövőért Egyesület elnöke.

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberében nemzetközi szintű figyelemfelkeltő aktivitásokat szervez a kiberbiztonság témakörében. Az eseménysorozat az Európai Kiberbiztonsági Hónap nevet viseli, amelyhez 2016-tól kezdődően Magyarország is csatlakozott. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.

Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoportja vezetőjével sokirányú tevékenységükről, képzéseikről, programjaikról, a 10 éves Meseszó Egyesület készülő mesegyűjteményéről, a hagyományos kultúra értékeinek továbbadásáról beszélgetünk.
(Fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

Magyarország 1956 nyarán gazdaságilag a csőd szélén táncolt, egyre mélyülő politikai válságba került, a társadalmi feszültségek robbanással fenyegettek. Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára folytatva a fontosabb évfordulókat középpontba állító sorozatát, október 9-én "1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?" címmel rendezte meg szakmai konferenciáját. A tanácskozáson előadásokat hallhattunk Orwell művének sokoldalú megközelítéséről, Magyarország helyzetéről a nemzetközi térben 1984-ben. Az előadók közül többen kiemelték az 1956-os forradalom és szabadságharc szükségszerűségét és jelentőségét.
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztályának osztályvezetőjével, a szakmai konferencia egyik szervezőjével, a tanácskozást követően beszélgettünk. Véleménye szerint "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve, több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait."
(fotó: www.abtl.hu)

Magyarország 1956 nyarán gazdaságilag a csőd szélén táncolt, egyre mélyülő politikai válságba került, a társadalmi feszültségek robbanással fenyegettek. Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára folytatva a fontosabb évfordulókat középpontba állító sorozatát, október 9-én "1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?" címmel rendezte meg szakmai konferenciáját. A tanácskozáson előadásokat hallhattunk Orwell művének sokoldalú megközelítéséről, Magyarország helyzetéről a nemzetközi térben 1984-ben. Az előadók közül többen kiemelték az 1956-os forradalom és szabadságharc szükségszerűségét és jelentőségét.
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztályának osztályvezetőjével, a szakmai konferencia egyik szervezőjével, a tanácskozást követően beszélgettünk. Véleménye szerint "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve, több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait."
(fotó: www.abtl.hu)

Valaha, nem is olyan régen még a Kelet Svájcának nevezték. Muszlimok és keresztények konszenzusosan együtt kormányoztak; demográfiai egyensúlyban, jó kapcsolatban és jólétben éltek. Ma az ország súlyos gazdasági, társadalmi és politikai nehézségekkel küzd, lakossága elszegényedett. Mostanában az Izrael és a Hamász közötti háború kapcsán hallunk róla sokat , hiszen Libanonról egyik legerősebb politikai és katonai tényezője a Hezbollah, amely ellen Izrael most szintén háborút vív. Hogyan tudott megerősödni a Hezbollah? Lesz-e újra Kelet Svájca Libanon, vagy belebonyolódik az Izrael elleni háborúba? És milyen helyzetben vannak ott a keresztények ma?