Pesti mesék

A Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység mellett természetesen a Budai-hegység libegője is várja a kalandvágyókat július 13-án, szombaton, a Libegők éjszakáján. Magyarország első, személyszállító drótkötélpályája méltán lett a főváros egyik legnépszerűbb nevezetessége. A Zugligeti Libegő 1970 óta szállítja a kirándulókat a János-hegyre és vissza.
Mai műsorunkban a zugligetbe látogatunk, s annak járunk utána, hogy milyen közlekedési eszközökkel jutottak fel erre a helyre a kirándulók és az itt lakók a 19. és a 20 század fordulóján. Aki a Libegőhöz igyekszik a 2017 óta eredeti fényében pompázó - egykor lóvasút-végállomás számára épült - mai nevén - Lóvasút Kulturális és Rendezvényközponttal találkozik, ahol Merczi Miklóssal a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főosztályvezetőjével idézzük fel Zugliget közlekedéstörténetét.

(foto:lovasut.hu)

Gondolták volna, hogy a 19. sz. végén és a 20. századi elején a fejlődő fővárosban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal „szinglik”?
Róluk, a budapesti egyedülállókról, az ún. garconemberekről és garszonnőkről valamint a számukra kialakított speciális kislakásformák: a garzonlakások és garzonházak történetéről írt kötetet Verő-Valló Judit szociológus, várostörténész, levéltári kutató. Az Egyedül a nagyvárosban c. frissen megjelent kötet lapozgatása közben a különleges témaválasztásáról is beszélgetünk vele.
A kiadványról Budapest Főváros Levéltára honlapján a bparchiv.hu oldalon is találnak ismertetőt

Báró Wesselényi Miklós volt az első igazi hőstípus a reformkorban. Romantikus vonásai nagyon népszerűek voltak. Emlékét máig tisztelik a fővárosban, ezt bizonyítja a pesti ferences templom északi falán, az 1838-as pesti árvíz idején végzett mentési erőfeszíteseit ábrázoló 1905 óta álló dombormű is. De tudták-e hogy évtizedeken keresztül vezetett naplót melynek olvasás közben igazán közel kerül hozzánk élete, személyisége.
E naplókat legrészletesebben talán Dr. Kárpáti Attila István főlevéltáros ismeri. Kutatásainak eredményéről a közelmúltban számolt be Budapest Főváros Levéltárában. Ennek kapcsán pillantottunk be együtt Wesselényi Miklós kéziratába.

Az ELTE Könyvtára egy XI. századi, bizánci evangéliumoskönyvön kívül számos Janus Pannoniushoz közvetett vagy közvetlen módon kötődő dokumentumot őriz. Műsorunkban a költő itáliai ismerőseihez és írói hagyatékának első felkutatóihoz kapcsolódó könyvek, részint műveinek különböző, XVI. és XVIII. századi kiadásairól is szólunk.

Sudár Annamáriával, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársával a Pálos olvasókönyv szerkesztőjével az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfi szerzetesrend történetéről, kiemelkedő alakjairól beszélgettünk a Budai várban található könyvtárban.

(fotó: oszk.hu)

„A közhangulat gyors kifejlődése, a közítélet hirtelen kialakulása talán a régi Róma Foruma óta nem talált oly kitűnő hajlékot a maga céljaira, mint a pesti kávéházat. Itt egy milliós város férfiai mindennap összetalálkoznak, és végigolvassák a lapokat… A kávéházi népet nem lehet sokáig bolonddá tartani. Valami nagy józanság, jólértesültség, beavatottság jár nyomában ennek az egyébként rút életnek… És amit az egyik kávéház délután kettőkor tud, azt délután ötkor tudja valamennyi. Ez sehol a világon nincs." (Molnár Ferenc)

A kávéházak világába kalauzoljuk el ma Önöket Budapest megszületésének idejébe Zeke Gyula íróval, történésszel.