Pesti mesék

A múlt héten elhunyt Jelenits István piarista szerzetesre, gimnáziumi, főiskolai és egyetemi tanárra emlékezünk egy vele készített interjú felidézésével.

Mai pesti mesénk a főváros egyik legszebb helyén található Szent István parkról szól, mely 1936-óta ékessége Budapestnek. Változatos színekben pompázó kertje, a fák alatt megbúvó játszótere és sétaösvénye több korosztály számára nyújt kikapcsolódást. A park történetét Szávai Tamás kutatja, aki igazi lokálpatriótája ennek a helynek. Ő lesz kalauzunk a parkban tett sétánk során.

Vajon miért épült közel fél évszázadig, miért bazilika a neve és mióta őrzik ott a Szent Jobbot? Ezekre a kérdésekre, s kevéssé ismert legendákra, tényekre is fény derül mai műsorunban államalapító Szent István király, Magyarország fővédőszentje ünnepnapján.
A főváros legnagyobb templomának történetét Kovács Gergely történész, posztulátor ismerteti meg velünk, akit személyes szálak is kötnek e helyhez.

(Fotó:www.bazilika.biz)

A Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység mellett természetesen a Budai-hegység libegője is várja a kalandvágyókat július 13-án, szombaton, a Libegők éjszakáján. Magyarország első, személyszállító drótkötélpályája méltán lett a főváros egyik legnépszerűbb nevezetessége. A Zugligeti Libegő 1970 óta szállítja a kirándulókat a János-hegyre és vissza.
Mai műsorunkban a zugligetbe látogatunk, s annak járunk utána, hogy milyen közlekedési eszközökkel jutottak fel erre a helyre a kirándulók és az itt lakók a 19. és a 20 század fordulóján. Aki a Libegőhöz igyekszik a 2017 óta eredeti fényében pompázó - egykor lóvasút-végállomás számára épült - mai nevén - Lóvasút Kulturális és Rendezvényközponttal találkozik, ahol Merczi Miklóssal a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főosztályvezetőjével idézzük fel Zugliget közlekedéstörténetét.

(foto:lovasut.hu)

Gondolták volna, hogy a 19. sz. végén és a 20. századi elején a fejlődő fővárosban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal „szinglik”?
Róluk, a budapesti egyedülállókról, az ún. garconemberekről és garszonnőkről valamint a számukra kialakított speciális kislakásformák: a garzonlakások és garzonházak történetéről írt kötetet Verő-Valló Judit szociológus, várostörténész, levéltári kutató. Az Egyedül a nagyvárosban c. frissen megjelent kötet lapozgatása közben a különleges témaválasztásáról is beszélgetünk vele.
A kiadványról Budapest Főváros Levéltára honlapján a bparchiv.hu oldalon is találnak ismertetőt

Báró Wesselényi Miklós volt az első igazi hőstípus a reformkorban. Romantikus vonásai nagyon népszerűek voltak. Emlékét máig tisztelik a fővárosban, ezt bizonyítja a pesti ferences templom északi falán, az 1838-as pesti árvíz idején végzett mentési erőfeszíteseit ábrázoló 1905 óta álló dombormű is. De tudták-e hogy évtizedeken keresztül vezetett naplót melynek olvasás közben igazán közel kerül hozzánk élete, személyisége.
E naplókat legrészletesebben talán Dr. Kárpáti Attila István főlevéltáros ismeri. Kutatásainak eredményéről a közelmúltban számolt be Budapest Főváros Levéltárában. Ennek kapcsán pillantottunk be együtt Wesselényi Miklós kéziratába.