Pesti mesék

A 12. kerületben utca, Budán az egyik alsó rakpart is őrzi Sztehlo Gábor nevét, a Deák téren szobrot is emeltek tiszteletére. De ki is ez a Luther-kabátban lévő alak, aki a kabát mögé elrejtett és a térdén ülő gyermeket óvó mozdulatával akarja védelmezni ?
A válaszért először a szintén a Deák téren található Evangélikus Országos Múzeum pinceszintjére kísérem önöket ahol a Sztéhlo Gábor –Keken András emlékszobában Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész, muzeológussal találkozunk.
Majd a megmentett gyermekek közül Andrási Andor fizikussal a Sztéhlo Gábor Gyermek-és ifjúságsegítő Alapítvány egyik alapító tagjával és az ő történetével ismerkedhetnek meg.

Nem volt egyszerű egyházi intézményt létrehozni a hetvenes években. A Magyarországi Evangélikus Egyház első múzeuma mégis 1979-ben nyílt a ma már evangélikus szigetnek is nevezett épületegyüttesben a Deák téren.
Az állandó kiállítás Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletével büszkélkedhet, de több új digitális alkalmazás is élményszerűvé teszi az ismerkedést Luther örökségével. Harmati Béla László múzeumigazgatóval kezdjük a sétát a helyszínen, melyről rögtön kiderül miért hívják evangélikus szigetnek

1846. július 15-én nyílt meg az első magyar vasútvonal Pest és Vác között. Az első vonat utasai között Széchenyi István és Kossuth Lajos is ott volt. A gödi állomáson a magyar arisztokrácia színe-java megfordult a kiegyezést követő időkben, amikor a Kincsem által hamar világhírűvé vált Hesp-féle tréningtelep miatt keresték fel Gödöt, illetve amikor a királyi vadászatok okán látogattak ide. Gyakori vendég volt itt Erzsébet királyné és Ferenc József is.
A gödi állomáson izgalmas vasúttörténeti kiállítás látható, Vasparipák és Göd címmel, mely ingyenesen megtekinthető kedden 17-től 19 óráig pénteken 10-től 12 óráig
szombaton 14-től 16 óráig.
Az emlékkiállításon Bátorfi Ildikó várostörténeti kutatóval és Szabó Zsuzsával, a József Attila Művelődési Ház vezetőjével beszélgetünk.

Vajon hogyan használták Pest és Buda lakói a megépült új hidakat és milyen változást hoztak életükben? Meddig kellet vámot fizetniük az átkelésért s miért voltak a hidak tüntetések, forrongások színterei? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mai műsorunkban.
Budapest egyesítésének 150. évfordulója és a Lánchíd felújítása alkalmából a nyár eleje óta látható a Budapest – a város és hídjai című kiállítás a Teve utcában található Budapest Főváros Levéltárában. Az aula után az emeleten folytatjuk két héttel ezelőtt megkezdett városismereti sétánkat a kiállítás kurátorával László Zsófia főlevéltárossal.

(fotó: www.https://mng.hu/; Medgyessy Ferenc: Hídépítők; dombormű a József Attila Színház falán)

Budapest legmeghatározóbb jelképe a Duna, ám leginkább a felette feszülő hídjai jellemzik a fővárost, melyek összekötik Pestet és Budát. Akár nappal, akár éjjel kivilágítva a hidak fővárosunk állandó látványosságai.
Budapest – a város és hídjai című kiállítás a Teve utcában található Budapest Főváros Levéltárában. Ide kalauzuljuk el ma Önöket a kiállítás kurátorával László Zsófiával, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával.

Ludmann Mihály művészettörténésszel és Martsa Piroska animációs mozdulattervezővel, restaurátorral beszélgetünk a Budapesten a VIII. kerületben a József utca 37. sz alatt. található titkos kertben. Aki személyesen is meg szeretné tekinteni a kőfaragó műhelyből lett műtermet és művészkertet, a www.martsamuterem.hu oldalon található elérhetőségeken tudja felvenni a kapcsolatot Piroskával aki szeretettel várja az érdeklődőket.

A ’30-as években a Gellért fürdőben polgár és gróf, miniszter és színész, újságíró és tudós, rabbi és primadonna, fürdőruhában múlatta az időt. Az úszómester pedig, Pusztai Sándor közben több mint félezer pillanatképet készített a hullámfürdő közönségéről.
E képeket mostanra digitalizálták és a www.inaplo.hu/hullamfurdo oldalon már Önök is megtekinthetik.
Sándor Tibor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteményének osztályvezetője, Joó András a VERITAS Történetkutató Intézet történésze és Fodor János az Elte Btk Információtudományi intézetének adjunktusa vajon miért találja érdekesnek az úszómester fényképeit ?

Házassági szerződés. Manapság ez a kifejezés inkább negatív előjellel hangzik el a közbeszédben, úgy, mintha az egymással szemben bizalmatlan házasulandók fordulnának ehhez a jogi megoldáshoz. Pedig két-háromszáz évvel ezelőtt egy ilyen szerződést írni teljesen természetes volt. Kik, miért és mikor kötöttek egymással házassági szerződést a 18. századi városi társadalomban? Mit árulnak el az iratok egy-egy házaspár gyermekeinek és szüleinek családon belüli helyzetéről? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk de mellette még sok egyéb érdekességet is hallhatunk a 18. századi Óbudán élt emberek élettörténetein keresztül Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa segítségével.

Három pesti és egy budai templomba látogatunk ma műsorunkban, amelyekhez az egyházzenész Liszt Ferenc is kötődött.
Szó lesz az alapításának idén 975. évfordulóját ünneplő Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomról is. Az évforduló kapcsán a templom orgona-és harmónium hangversenysorozattal is készül legközelebb július 31-én este fél 8-kor.
Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége. Hét évig ott is lakott. Watzatka Ágnes a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa erről a templomról is mesél ma önöknek.

Bár Pest Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepeljük idén, jó ha tudjuk, hogy Budapest 1950. óta létezik a mai határai között.
Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg az 1949. évi 26. törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7 addig önálló várost (Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pesterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát, Újpestet) és 16 nagyközséget (Albertfalvát, Békásmegyert, Budatétényt, Cinkotát, Mátyásföldet, Nagytétényt, Pesthidegkútat, Pestszentimrét, Pestújhelyt, Rákoscsabát, Rákoshegyet, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet, Rákosszentmihályt, Sashalmot és Soroksárt. Vajon hogyan fogadta a lakosság Nagy-Budapest létrejöttének hírét és miért nem lett ez akkora ünnep mint 1873-ban?
Sipos Andrással Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezető, főlevéltárosával idézzük fel az eseményeket.