Pesti mesék

Bár Pest Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepeljük idén, jó ha tudjuk, hogy Budapest 1950. óta létezik a mai határai között.
Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg az 1949. évi 26. törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7 addig önálló várost (Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pesterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát, Újpestet) és 16 nagyközséget (Albertfalvát, Békásmegyert, Budatétényt, Cinkotát, Mátyásföldet, Nagytétényt, Pesthidegkútat, Pestszentimrét, Pestújhelyt, Rákoscsabát, Rákoshegyet, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet, Rákosszentmihályt, Sashalmot és Soroksárt. Vajon hogyan fogadta a lakosság Nagy-Budapest létrejöttének hírét és miért nem lett ez akkora ünnep mint 1873-ban?
Sipos Andrással Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezető, főlevéltárosával idézzük fel az eseményeket.

Bár idén a leghangosabb évforduló fővárosunk életében Budapest 150. születésnapja, egy kisebb területe szintén jubileumot ünnepel. Idén negyven éves Káposztásmegyer, melynek alapkövét 1983. tavaszán helyezték el.
Az évforduló alkalmából, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat és az Újpesti Kulturális Központ Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény rendezésében, kiállítás nyílt a lakótelep történetéről a Lóverseny téri Közösségi Házban. Krizsán Sándor az Újpesti Neogrády László Helytörténeti gyűjtemény gyűjteménykezelője ezen a helyszínen mesél ma Önöknek a városrész fejlődéséről, az itt élő közösségek mindennapi életéről.

(foto:ujpestiszemle.hu)

Hazánkban minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben azon a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. De talán kevésbé ismert az a történet, hogy pár hónappal később június végén Budapestről elindult egy ún. Kasztner-vonat, amely 1684 zsidót menekített Svájcba. A Kasztner Rezső segítségével megmentett családok történeteit ismerhetik meg mai műsorunkból.
Lukács Anikó levéltári munkatárssal "A Kasztner-vonat fővárosi utasai” című kötet szerkesztőjével beszélgetünk.

Sándor Károly "Csikar", Deák Ferenc "Bamba", Schlosser Imre "Slózi", Zsiborás Gábor és Zsák Károly focisták sírjainál állunk meg Joó Alfréd újságíróval, a Magyar Futballmúlt Kegyeleti Társaság egyik alapítójával.

Pályafutásáról, Újpesten és az olimpiákon elért sikereiről, hitéről is mesél és arról is, hogy miért lett ő Dunai II.

(kép: https://ujpestmedia.hu/)

Pontosan 80 éve történt a Don-kanyari áttörés, 100.000 magyar katona tragédiája. Sokunk nagyapja, dédapja is ott esett el, került hadifogságba. 1943. januárjában Dr. Bernolák Béla újpesti orvos is ott halt meg. Unokája filmet is forgatott a Don-kanyarban, nagyapja emlékeit kutatva.
Bernolák Béla Önöknek is elmeséli nagyapja történetét.

A volt Conti utcai börtön Budapesten a VIII. kerületben található a ma már a bíborosról elnevezett téren melynek közepén Mindszenty egészalakos szobra áll. Legközelebb február 23-24-én nyílnak ki újra a volt Conti (ma: Tolnai Lajos) utcai egykori Állambiztonsági Büntetőintézet kapui és vezetett látogatások keretében meg lehet tekinteni azokat a tereket, ahol Mindszenty bíboros fogvatartásának leghosszabb idejét töltötte 1949-1954 között. A vezetésekre február 19-ig lehet regisztrálni a www.mindszentyalapitvany.hu/az-en-fegyhazam oldalon.
Mindszenty bíboroson kívül még nagyon sokan töltötték rabságuk idejét ártatlanul megvádolva a falak között. A vezetett séták során az ő történeteikkel is megismerkedhetünk. Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője és Balogh Margit a Bölcsészettudományi Kutató Központ tudományos tanácsadója erről a helyről és a népszerű börtönvezetések tapasztalatairól is mesél mai műsorunkban.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás tekinthető meg január 14. óta a Károlyi-palota felújított tereiben.
Fővárosunk klasszicista építészetének jelentős emléke a Károlyi utcában álló Károlyi-palota, amely közel hatvan éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. Mai műsorunkban a jubileumi év kapcsán elsőként ennek az épületnek a történetét ismerhetjük meg közelebbről. 10 évvel ezelőtt jártunk ott, akkor Komáromi Csaba irodalmi múzeológus volt kalauzunk. Ezt a beszélgetést idézzük fel most a Petőfi-évben. Elsőként arra kaphatunk választ, hogy kiről is kapta a nevét a Károlyi-palota?

Műsorunkban múzeumokhoz, kiállításokhoz kapcsolódó 2022-es mesékből válogatunk.

Idei első adásunkban 2022-es mesékből válogatunk. Felidézzük a a "Kockaház" jelenséget Tamáska Mátéval az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatójával, a Magyar Nemzeti Levéltár kutatójával majd Zeke Gyula íróval, történésszel a kávéházak aranykorába kalauzoljuk el Önöket különös tekintettel a Pilvax kávéház történetére.