Édesanyám főztje

Egy édesanya, aki óvónő, és ha kell, akkor a legkisebbeket is meg tudja ismertetni a dédmamák fortélyival. Világhálós konyhanaplójának elnevezése játékosságot tükröz: ÍZcsiklandozó. A műsor egyik házigazdája, Nagy György András Tripsánszki Évához ment vendégségbe.

Egy nemrégiben megjelent kötet címe: "Ferencesek főztje - Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből" - sokat elárul. Bár a barátok konyháján született barokk kori receptekből már jelent meg kisebb gyűjtemény, most a teljes kéziratot feldolgozták a szakemberek, mi több az ételeket el is készítették. Mondhatni erre, hogy ez kissé síkos pálya. Ám az egyik alkotó előtt ez korántsem volt ismeretlen. Szőcs Előd ugyanis annak idején jégkorongozóként vált ismertté, csak aztán lett hivatásos vendéglátó. Bizonyos értelemben mindig kimagaslott társai közül, mostanában a hagyományok mellett már a kertet is ápolja. Interjú közben egy dombtetőről nézte a csíkcsomortáni tájat, igaz ezt annak érdekében tette, hogy jó legyen a térerő. Nagy György András felvétele az Édesanyám főztjében.

Talán elárulhatok annyi vállalati titkot, hogy itt a katolikus rádióban az agapék alkalmából van lehetőségünk megismerni azt, hogyan készítenek egy-egy fogást a kollégák, vagy családtagjaik. Nem ritkán az is előfordul, hogy valami különösen jól sikerül. Ha pedig már ennek a gasztronómiai magazinnak az a címe, ami, akkor most valóban egy édesanya következik. Életútja talán nem átlagos és alkotni nemcsak a konyhában szokott. Vendégem Radetzky Jenőné, akit kézműves körökben sokan úgy ismernek, hogy Csilla.

260 ezer kézzel készített töltött batyu és két év nyitvatartás után Ji Yicheng-gel és Lopatto Mariaval, a Zhu and Co tulajdonosaival beszélgettünk. A köztévé kínai és orosz híradójának munkatársai még pandémia idején nyitották meg a kis bisztrót, ahol Ji szülei töltött tésztáit kóstolhatjuk. Mennyi gasztrorégió van Kínában? Melyik levestől érezzük magunkat boldogabbnak? Egyebek mellett ezek a témák is szóba kerültek.

Mit keres két kiskutya a konyhában? Természetesen hókiflit süt! Nyilvánvaló, hogy ez egy mese! Igazából ma még nem is olyan magától értetődő, hogy egy gyerekeknek szóló történet - egy szépen illusztrált könyvecske - az ételkészítésről szól. Pedig…Ezt sem lehet elég korán kezdeni. Ráadásul mi felnőttek néha nem is gondoljuk, hogy a közös élmények mennyire számítanak. Hogy mesét olvasunk, hogy együtt játszunk, hogy közösen készítünk valamit. Hogy az ember - még, ha gyerek is - néha csak úgy előveszi kedvenc receptjeinek egyikét, és nekilát. Formázunk, formálunk és formáltatunk. A kötet szerzője Bánfalvi Ildikó volt a vendégem.

Változatosság és egyensúly jellemzi ennek a hatalmas, sokszínű országnak, és nálunk kevéssé ismert, érdekes, kifinomult kultúrának a konyhaművészetét. Az irániak nem arabok! Akkor mik? Ez is kiderül a műsorból, meg az is, mi az a dough, a zereshq polo, vagy a zeytoon parvardeh (a fotón). Utóbbinak a receptje is elhangzik a műsorban.

Egy író; két "főzőskönyv"; és sok recept: ételek és életek összecsengése. Ha valaki azt olvassa, hogy: „Hallom, ahogy Nagymamám levegőt vesz, és azt mondja, szinte szerelmes suttogással a hangjában, mintha élete titkát árulná el, hogy tudjam meg, neki a világon a legkedvesebb étele a töltött báránycomb” – akkor nem pusztán a konyhatechnikára gondol. Az ízek és az emlékek összeforrnak, ahogy nálam egy régi családi összejövetelen mondjuk a saját háján sül (lekarikázott hagymával) a kacsamáj, s ha valaki félrenéz egy pillanatra akkor a tányérjába méregerős zöldpaprikát márt a tréfacsináló. Dragomán György egyforma átéléssel tálalja a gyömbérszörpöt, a parasztkenyeret, a finn lazaclevest, a rántottcsirkét, a libacombot vagy a sült céklát. A József Attila-díjas művésszel telefonon teremtettem kapcsolatot.

Erdélyi fejedelmi szakácskönyv a 17. századból, 1800-as évek úri konyhája és a Hungária Nagyszálló konyhafőnökének különlegességei - innen válogatott György Sándor.