Mester-fogás

A váli Gaál Üvegcentrum családi manufaktúrában többféle kézműves technikával, modern vagy antik díszítéssel készülnek a szebbnél szebb homokfúvott, hajlított vagy dombormintás színes és fehér épület- és bútorüvegek. Gaál Oszkár az ólomüvegnek és a Tiffanynak is kiváló tudója, részt vett többek között a Mátyás-templom, a Bazilika üvegablakainak restaurálásában is, de ma már inkább a modern technológiákra szakosodott. De nemcsak az üveges mesterségről beszélgetünk: szóba kerül a családi gazdaság, a közösségépítés és a kétkezi munka öröme.

Nincs ahhoz fogható, mintha valaki olyan inget, öltönyt hordhat, amit csak neki terveztek, amit egyenesen rá szabtak. Nem csoda, ha ma is van igény a gondosan, személyre szabottan készített ruhadarabokra. Mesterházi Péter vendéglátósból vedlett át férfiszabóvá. Törődéssel, hozzáértéssel, csúcsminőségű exkluzív alapanyagokból és hallatlan életörömmel varrja az öltönyöket és ingeket igényes vevői számára. De mi az a "bespoke"?
Budapesti belvárosi kis üzletében beszélgetünk a mesterrel.

A szakmabelieknek persze mindig is izgalmas volt a műemlékvédelem, de az utóbbi időben a nagyközönség is fokozott érdeklődéssel és várakozással figyeli romos váraink, kastélyaink újjászületését.
Újjáépíteni vagy konzerválni a romokat? Fogas kérdés. MI szól az egyik és mi a másik mellett? Egyáltalán mikor kezdtünk el odafigyelni a máemlékekre? És hogyan ad ma új lendületet a műemlékvédelemnek a csúcstechnológia?
Fülöpp Róbert építész, műemlékvédelmi szakember, számos emblematikus magyar vár, templom , kastély és kolostor megújításában vett részt.

Vannak, akik abból élnek – méghozzá mesésen jól --, hogy az internetes közösségi csatornákon mindenfélét mondanak, beszélnek, és több százezres, vagy akár milliós követőtábort gyűjtenek maguk köré. Szinte nincs már olyan cég, amely termékei népszerűsítéséhez ne használna influenszert. Nem csoda, hogy egy nemrégen készült felmérés szerint a magyar fiatalok csaknem fele influenszer akar lenni. De lehet, hogy ez a szakma – alig alakult ki – hamarosan eltűnik? Hiszen már itt a konkurencia: a hús-vér embertől megkülönböztethetetlen, számítógéppel megalkotott, kitalált karakterek.
Vendégünk Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki másfél évtizede kutatja a digitális média világát és a médiában megszerezhető hírnév működését.

80 éve, 1943. január 12-én kezdődött a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amely során a németek által odavezényelt, hadieszközökkel, ruhával, felszereléssel rosszul ellátott 2. magyar hadsereg borzalmas veszteségeket szenvedett. A magyar honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba. A műsorral, ha közvetett módon is, az ő emlékük előtt is tisztelgünk.

Szentpétery Tibor a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult a Don-kanyarba. Egy szovjet mesterlövész megsebesítette, majd hadifogságba került. Fotói kalandos módon menekültek meg, és egyetlen megmaradt képanyagként tanúskodnak katonáink mindennapi életéről.
Alakját, munkásságát leányával, Szentpétery Mártával idézzük fel.

Ebben az év végi Mester-fogásban – karácsony nyolcadában – a betlehem-állítási szokásokról lesz szó. Távoli országokból származó, magyarországi katolikusok segítségével, és a Néprajzi Múzeum 2015-ben rendezett, nagy sikerű Betlehem című kiállításának felidézése révén megismerkedhetünk hagyományos és különleges betlehemekkel a világ minden tájáról.

A posztulátor "mesterség" olyan ritka, hogy egy országban legfeljebb egy-két képviselője van. Összetett szakma az övé: kicsit történész, kicsit jogász, mentálhigiénés szakember és nyomozó is egyben. Kovács Gergely posztulátor nem pap, nem teológus, de világi szakemberként különlegesen fontos feladata, szerepe van a magyar Egyházban, és rajta keresztül a világegyházban is: a szentté avatási ügyek előmozdítója. "Ügyfelei" között olyan szent példaképek szerepelnek, mint Brenner János, Bódi Magdi, a ferences vértanúk, Hám János és Mindszenty bíboros. Hol képzik a posztulátort? Ki lehet szent? Mit gondoljunk a régen oltárra emelt, de egyesek szerint mai mércével már nem is olyan krisztusi szentekről? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk a műsorban.

Szentpétery Tibor a magyar háború fotózás meghatározó szereplője. Több mint harmincezer képe korának fontos dokumentuma. A Don-kanyarba a magyar hadsereg Haditudósító Századának egyetlen amatőrként beválogatott fotósaként vonult. Az 1956-os forradalom eseményeit napról napra, követte és örökítette meg a kabátja alá rejtett fényképezőgépével. Elveihez hűen örökítette meg a XX. század második felének minden fontos eseményét. Alakjáról, és elsősorban1956-os fotóiról, szerepvállalásáról beszélgetünk lányával, Szentpétery Mártával.

Walter Lippmann amerikai újságíró, médiakutató, elnöki tanácsadó az 1920-as években olyan, ma már közhasználatban lévő fogalmakat alkotott meg, mint a sztereotípia vagy a hidegháború. Éppen száz éve, 1922-ben jelent meg Közvélemény című korszakalkotó műve, amelynek médiával, közvéleménnyel kapcsolatos megállapításai ma is megdöbbentően aktuálisak. Az évforduló alkalmából a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „A közvélemény vizsgálódását tehát azzal kell kezdenünk…” címmel tudományos konferenciát szervezett, számos neves szakember, köztük médiakutató, jogász, szociológus, és jövőkutató közreműködésével. Ebből adunk ízelítőt a műsorban.
Megszólalnak: Andok Mónika, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció Tanszék vezetője, Nyakas Levente, az MNHH Médiatudományi Intézet vezetője, Rab Árpád jövőkutató, vezető kutató (NKE), és Guld Ádám egyetemi docens (PTE)