Iránytű

1848. március 15-ével megszületett, a "márciusi ifjak".fogalma. Ezek közül a fiatalemberek közül néhányan nemzeti hősök lettek, már csak sajnálatosan fiatalkori haláluk miatt, így Petőfi Sándor vagy Vasvári Pál. Jókai Mór és több társa is csak bujdokolva élte túl a szabadságharc leverése utáni éveket. Az ő élete később szerencsés fordulatot vett és íróként a csúcsra jutott. De vajon hogyan alakult a többiek, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Hamary Dániel, Irányi Dániel, Korányi Frigyes, Irinyi József vagy éppen Vajda János sorsa? Ennek a nemzedéknek a történetét idézzük fel Babucs Zoltán író, hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa segítségével.

Az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján magyar politikusok a békéért imádkoztak. A Parlament Imacsoportja 24 órás imalánccal fohászkodott azért, hogy hallgassanak el a fegyverek. Egyik vendégünk a stúdióban a szervező, Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának tagja, az Imacsoport vezetője. Másik beszélgetőtársunk Szomráky Béla újságíró, aki az elmúlt évtizedekben a pápák tolmácsa volt a magyar-vatikáni találkozókon. Szóba kerül az ima ereje,az imaláncok története, a háború keresztény szemmel, és a Szentatya közelgő magyarországi látogatása is.

1771-es alapítása után a Fűvészkert 1847-ben került a VIII. kerületi Illés utcába . A XIX. század utolsó évtizedeiben már 12 000 fajt számlált a gyűjtemény. 1893-ban az amazonasi óriás-tündérrózsa számára külön épületet építettek, amelyet a növény iránti tiszteletből Viktória-ház-nak neveztek el. A kertben volt egy természetes forrással táplált tó, a közepében szigettel és műromokkal. Ez a vörösingesek főhadiszállása Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című világhírű regényében, és itt fürdik meg a legbátrabb hős, a tragikus sorsú Nemecsek Ernő. A Klinikák építkezései miatt a tavat később feltöltötték. A közönség számára látogatható Füvészkert 2006-óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktató egységeként működik. A kertről Dr. Orlóczy László igazgató mesél.

Február 6-án hajnalban 7,5 erősségű földrengés súlytotta a Közel-keletet. A legsúlyosabb károkat Törökország és Szíria szenvedte el, A magyar mentőalakulatok azonnal a helyszínre indultak és megkezdték a mentést. Több, mint 150 honfitársunk dolgozik a romok között, akik keresőkutyákkal és a legmodernebb technikai felszerelésekkel kutatnak még napokkal az első rengést követően is túlélők után. Már 20 ezernél is többen estek a természeti csapás áldozatául. Műsorunkban hallhatnak helyszíni jelentéseket és megkérdezzük Dr. Kubassek János geológust a földrengések hátteréről, valamint Sayfo Omar újságírót arról, hogy ez a katasztrófa milyen hatással lehet a térség rendkívül bonyolult politikai helyzetére.

Dárdai Pál már futballistaként is feltűnő jelenség volt. Na, nem a termetével, még csak nem is a virtúóz játékával, hanem a nélkülözhetetlenségével. Azzal, ahogy jelen volt a pályán. Ha bajban volt a csapata, kirángatta a csávából azzal, hogy megakasztotta az ellenfél góllal kecsegtető támadását, adott egy jó labdát a saját szélsőjének, lelket vert a gyengélkedő csatárba. Csapatkapitányként már a pályán is szinte edző volt a belini Hertha-nál és a magyar válogatottban is.Visszavonulása után persze hamar a kispadon találta magát, továbbra is hűségesen szolgálva választott- és szülőhazáját. A csillogás, a sikerek közepette is "normális" ember maradt, aki feleségével, Mónikával felnevelte három fiát és aki nem a botrányairól, hanem eredményeiről és remek humoráról lett híres.


H

Nemzeti ereklyénket az évszázadok során rendszerint biztos helyen őrizték Magyarországon. Ám a törökök, a Habsburgok, majd a szovjetek elől menekíteni kellett. Végül 45 éve,1978 Vízkeresztjén visszaadta Magyarországnak az Egyesült Államok, ahová a II. világháború után vitték. Akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. De vajon hogyan került a Szent Korona Németországból Amerikába, majd onnan haza? Kinek lehetett az érdeke a hidegháború időszakában ez a lépés? Mikor, kik és hogyan hozták haza, milyen feltételekkel? A XX. század második felének, a kommunista évtizedeknek az egyik legérdekesebb politikai művelete volt a Szent Korona hazatérése, amelyről a kor szakértője, Dr. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszél.

Néhányszáz évvel ezelőtt a művészetek fő témája a szakralitás volt. Festmények, szobrok, szent énekek és zenei művek, csodálatos templomok és kolostorok, gyönyörű kódexek és könyvnyomatok, kézműves remekek hirdették a Teremtő dicsőségét. Az azóta eltelt időben, a modern műfalyok megjelenésével a szórakoztatás irányába mozdult el a hangsúly, de a mai napig vannak olyan alkotók, akiket foglalkoztat a hit világa. Közéjük tatrtozik Koltay Gábor rendező, aki filmjeiben, színpadi és nyomtatott formában is rendszeresen nyúl a kereszténység kérdéseihez, Jézus Krisztus, Szent István vagy éppen Szent László életéhez.

Argentína vagy Franciaország? Ezt a kérdést is megvitatjuk műsorunkban. A Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány Szepesi György, legendás sportriporterről elnevezett díját az idén Dénes Tamás sportújságíró, sporttörténész vehette át. Aligha túlzás azt állítani, hogy a nemzetközi labdarúgás legkiválóbb magyarországi ismerőjét érte a megtiszteltetés, éppen a futball világbajnokság évében. Dénes Tamás az elmúlt évtizedekben több, mint ötven kötetet írt, hazánkban egyedüliként két sport napilapnak is volt a főszerkesztője, Világeseményekről, több tucat országból tudósított, Ezek a cikkek azonban bőven többek helyzetek, gólok leírásánál. Dénes Tamás a labdarúgáson keresztül be tudja mutatni a a történelmet,a kultúrát, a szenvedélyt, az embert.

A történet 55 évvel ezelőtt kezdődött.1967 és 1983-között volt érvényben az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népközrtársaság között az a megállapodás, mely alapján magyar fiatalok mehettek 3 éves szerződéssel az NDK különböző városaiba dolgozni.Számuk nagyjából. 40.000 fő lehetett. Ők hozták létre 2009-ben az NDK-s Magyarok Közhasznú Egyesületét, Gergely Márta, a szervezet elnöke, és Gombai-Nagy Károlyné a Felügyelő Bizottság tagja lesz stúdiónk vendége. Az évforduló nemrég ünnepelték, az amúgy is rendszeres találkozókat tartó tagok. Azok a a fiatalkori évek valamennyiük életét befolyásolták, a korszak azóta is összeköti őket.

A magyar UNESCO Bizottság augusztus 30-án elhatározta, hogy a "A mesemondás hagyományának átörökítési módszere" címmel a Magyar Állam a Hagyományok Házában kialakított módszert felterjeszti az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzetközi jegyzékének "jó gyakorlatok" regiszterébe. Ugyanerre a listára más korábban felkerült A csárdás és a verbunk tánc hagyománya, A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya,A „Magyar népmese - hagyományos mesemondás" című tanfolyam módszertana és az élőszavas mesemondás újjáélesztésének gyakorlata a Hagyományok Házában, A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása. Beszélgetés Agócs Gergellyel, a Hagyományok Háza tudományos munkatársával,