Pannon mozaik

Megjelent a Vasi szemle című tudományos és kulturális folyóirat 76. évfolyamának második kötete. A tartalmáról Mayer László főszerkesztő és az egyik szerző, Bodó Judit történelemtanár beszél.

(kép: https://www.jofogas.hu/baranya/A_magyar_Adria_regi_kepeslapokon_127033266.htm)

A Kárpát-medence növényvilágának tudományos feltérképezése a 16. században Vas vármegyében kezdődött. A flamand Carolus Clusius korának legnagyobb botanikusa volt. Munkásságának híre II. Miksa császárhoz is eljutott, aki Bécsbe hívta, ahol a császári kertek felügyelője lett. Ez idő alatt több a természettudományok iránt érdeklődő magyar főúrral is megismerkedett, köztük Batthyány Boldizsár németújvári gróffal, akivel együtt a környék flóráját kutatták. A gróf udvari papja, Beythe István – akit mint „a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvárát jegyzi az emlékezet - gyakran kalauzolta Clusiust a vasi tájakon. Hármuk együttműködéséből született meg 1584-ben az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása.
A térség botanikai vizsgálatának későbbi történetéről Balogh Lajos botanikussal beszélgettem.

Mit fogyasztottak a régi rómaiak? Milyen szokásokat követtek az étkezőasztalnál? Mi került a tányérra a szegényebb, és mi a gazdagabb családoknál? Hogyan jutottak Savariába a mediterrán finomságok? Ezekről beszélgetek Sosztarits Ottó régésszel.

(kép: Római lakoma, A J. Paul, Getty Múzeum)

A modern Szombathely megszületésével párhuzamosan egyre nőtt a vendéglátóhelyek száma a városban. Kávéházból a múlt század elején több működött, mint ma. Ezek történetéről Spiegler Tibor helytörténeti kutató mesél a műsorban.

A Szombathelyi Egyházmegye Velemben szervezte meg családtáborát július 5-9. között. Székely János megyéspüspök Részvétel címmel tartott előadást.

A XVI. században Sárváron a Nádasdy, Németújváron a Batthyány-udvar az akkori idők irodalmi és tudományos köreinek is gyülekezőhelye volt. A hazai növényvilág feltárásának kezdete is ezekhez köthető, hiszen itt kutatott akkoriban a flamand Carolus Clusius, aki a világ legjelentősebb botanikusának számított. Vendéglátója és Batthyány Boldizsár főúr volt, kalauza pedig a hitszónok, Beythe István. Együttműködésük eredményeként született az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása. A térség botanikai hagyományairól Balogh Lajos botanikussal beszélgetünk.

Hívatlan vendégek a városban - akár így is nevezhetjük azokat az állatokat, amelyekkel tetszik vagy nem tetszik, együtt kell élnünk. Örülünk például a sünnek, a mókusnak a kertünkben, de nagyon nem szeretjük a kullancsokat. Pedig ezek az emlősök is hozzájárulnak a kullancsok terjedéséhez a városokban. Vagy szeretjük a feketerigókat, de ellenszenvvel tekintünk a vetési varjakra. Mindkettő újkeletű városlakó. Bár a varjak hangosabbak és többet is szemetelnek. A városi környezet számos állatfaj számára jelent új élő és fészkelőhelyet, kínál terített asztalt, ezért ne csodálkozzunk, ha ki is használják a lehetőségeket. Életvitelük, az általuk terjesztett kórokozók és további kártevők azonban megnehezítik életünket. De mit mond minderről a biológus? Mai vendégünk Dankovics Róbert muzeológus, a Savaria Múzeum munkatársa.