Pannon mozaik

A Pannon Mozaik tegnapi műsorában két történészt: Sánta Sárát és Tangl Balázst, illetve az általuk működtetett A mi örökségünk szolgáltatást ismerhették meg. A fiatalok családfakutató vállalkozásukat szakmai tapasztalataikra alapozva indították. Erről a munkáról beszélgetünk.
A családfakutatáson kívül latin nyelvű család- és helytörténeti források, valamint egyéb szövegek fordítását is vállalják, emellett online tanfolyamokat szerveznek, amelyek személyre szabott segítséget nyújtanak azoknak, akiket érdekel a családjuk történetének felkutatása, családfájuk elkészítése.

Sánta Sára klasszika-filológus, történész, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület tagja és Tangl Balázs történész, levéltáros arra vállalkozik, hogy felkutatja az őket megbízó családjának történetét. Erről beszélgetünk a Pannon Mozaik mai összeállításában.

A 90 évvel ezelőtt , 1932-ben elhunyt Gáyer Gyula jogászra és botanikusra emlékezünk. Gáyer Szombathelyen a múzeum természetrajzi osztályának vezetőjeként a megye botanikus rendszerén dolgozott. Megalapozta a dendrológiai (növényrendszertani) gyűjteményt, a termés- és toboz gyűjteményt, a tájkép gyűjteményt és a természettudományi szakkönyvtárat. Gáyer Gyula munkásságát kül- és belföldön egyaránt magasra értékelték. Több tudományos és közéleti társaság fogadta soraiba.

Budapest után Szombathelyen és Vasváron is bemutatták az Élő szó - a magyar domonkosok 800 éve című filmet. Erről és a magyarországi domonkosok mindennapjairól is beszél a műsorban Andrzej Kosticki, a rend tartományfőnöke.

A vasvári Domonkos Rendtörténeti gyűjtemény évről évre újabb dokumentumokkal és műalkotásokkal gazdagodik. A közelmúltban kiállítás nyílt a legértékesebb festményekből. Ezek között kalauzolja a hallgatókat Zágorhidi Czigány Balázs, a gyűjtemény vezetője.

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület Szombathelyen rendezte meg nemrég az első Dunántúli Speciális Filmszemlét. Fogyatékossággal élő alkotók 39 kisfilmjét értékelte a zsűri. Fábián Gábor, az egyesület alapító elnöke és Boros Ferenc filmkészítő május első napjaiban szervezete meg a 3. Online Filmes Napot, amelyen 9 csoport vett részt. Ezeket a kisfilmeket is jutalmazták a filmszemle díjátadóján. Az Illúzió című alkotásért a szombathelyi Speciális Filmes Csoport különdíjat kapott a fesztiválon. A csoport egyik tagjával, Szabó Biankával beszélgettem.

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület azzal a céllal alakult, hogy javítsa az értelmi fogyatékossággal élő emberek életminőségét a mozgókép-készítés lehetőségei által. A szemlén fogyatékossággal élő alkotók kisfilmjeit értékelte és díjazta a zsűri, melynek tagja volt Erdélyi János Balázs Béla-díjas filmrendező, Horváthné Somogyi Ildikó gyógypedagógus, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke, valamint Szabó Tibor színművész, a Weöres Sándor Színház igazgatója. A felhívásra 39 pályamű érkezett.

Boldog Salkaházi Sára Technikum néven szakképző intézményt alapított a Szombathelyi Egyházmegye. Az új iskolában 2022 szeptemberében indul a tanítás. Egyelőre két szakmát sajátíthatnak el a diákok 5 éves technikusi képzés keretében: oktatási szakasszisztensnek vagy kisgyermekgondozó-nevelőnek tanulhatnak. A tervek szerint jövőre bővül majd a kínálat: elindul a szociális ápoló-gondozó képzés is. Az intézmény Szombathelyen, a volt Püspöki Általános Iskola épületében működik majd korszerű feltételek között.

Szombathelyen tartotta tanároknak szóló kétnapos továbbképzését a Centropa Alapítvány, amely 2001 óta végez társadalomtörténeti kutatómunkát. Elsődleges források alapján, személyes történeteken keresztül mutatják be a közép- és kelet-európai zsidóságot a 19–20. század fordulójától napjainkig. A szombathelyi továbbképzés a Zsidó temetők az oktatásban címet viselte. A résztvevők meglátogatták a Zsidó Hitközség múzeumát és a város egykor virágzó zsidó közösségének emléket állító Szemtől szemben kiállítást, majd helytörténeti kutatók vezetésével a zsidó temetőben tettek sétát.
A program egyik szervezője, a Zrínyi Ilona Általános iskola történelemtanára, Várnainé Balogh Beáta volt, akivel a továbbképzés előtt arról is beszélgettem: miért tartja különösen fontosnak és hogyan foglalkozik a zsidóság történetével és 20. századi sorsával a tanórákon.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Ölbőn alakította ki a gyógyfüves házat, amelynek kertjében sokféle gyógynövényt termesztenek. Található itt egy Kneipp-kert is többféle tanösvénnyel, vizes kezelésekkel. A látogató meggyőződhet arról, hogy "fűben, fában orvosság van".

A Pannon Mozaik tegnapi műsorában két történészt: Sánta Sárát és Tangl Balázst, illetve az általuk működtetett A mi örökségünk szolgáltatást ismerhették meg. A fiatalok családfakutató vállalkozásukat szakmai tapasztalataikra alapozva indították. Erről a munkáról beszélgetünk.
A családfakutatáson kívül latin nyelvű család- és helytörténeti források, valamint egyéb szövegek fordítását is vállalják, emellett online tanfolyamokat szerveznek, amelyek személyre szabott segítséget nyújtanak azoknak, akiket érdekel a családjuk történetének felkutatása, családfájuk elkészítése.

A szombathelyi Schrammel-gyűjtemény kiállításában teljes képet kaphatunk Schrammel Imre fordulatokkal teli életéről, és az újító, másképp gondolkodó művész ars poeticájáról. Egész életén átívelő kérdező párbeszédet folytat az agyaggal, ezzel az ősanyaggal, amely a levegővel, a vízzel, a földdel és a tűzzel való találkozást testesíti meg számára. Mindemellett a háborús időkben élt gyermekkor, majd az ’56 árnyékában kibontakozó pályafutás hatásai végig jelen vannak művészetében.
1957-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán porcelántervezői szakon. Ikonikus jelentőségű első munkái, amelyek a nyomhagyási kísérlet első, lázadó darabjainak tekinthetők, a Hollóházi Porcelángyárban készültek. A korszak azonban nem kedvezett az avantgárd gesztusoknak és porcelántervezői munkásságát egy jó időre felfüggesztve, egyéni, autentikus munkák, reliefek jellemzik a továbbiakban. Ezek művészi szabadságáról, páratlan tehetségéről tesznek tanúságot. Nagy visszatérése a porcelántervezéshez a Herendi porcelánok karneváli figuráinak megalkotása, amellyel hungarikumot teremt a kilencvenes évek végétől.
A műsorban a kiállított műveken, mint az életút állomásain sorra végig haladva Schrammel Imre izgalmas életregénye tárul fel előttünk.

A szombathelyi Schrammel-gyűjtemény kiállításában teljes képet kaphatunk Schrammel Imre fordulatokkal teli életéről, és az újító, másképp gondolkodó művész ars poeticájáról. Egész életén átívelő kérdező párbeszédet folytat az agyaggal, ezzel az ősanyaggal, amely a levegővel, a vízzel, a földdel és a tűzzel való találkozást testesíti meg számára. Mindemellett a háborús időkben élt gyermekkor, majd az ’56 árnyékában kibontakozó pályafutás hatásai végig jelen vannak művészetében.
1957-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán porcelántervezői szakon. Ikonikus jelentőségű első munkái, amelyek a nyomhagyási kísérlet első, lázadó darabjainak tekinthetők, a Hollóházi Porcelángyárban készültek. A korszak azonban nem kedvezett az avantgárd gesztusoknak és porcelántervezői munkásságát egy jó időre felfüggesztve, egyéni, autentikus munkák, reliefek jellemzik a továbbiakban. Ezek művészi szabadságáról, páratlan tehetségéről tesznek tanúságot. Nagy visszatérése a porcelántervezéshez a Herendi porcelánok karneváli figuráinak megalkotása, amellyel hungarikumot teremt a kilencvenes évek végétől.
A műsorban a kiállított műveken, mint az életút állomásain sorra végig haladva Schrammel Imre izgalmas életregénye tárul fel előttünk.

A szombathelyi Smidt Múzeum gazdag gyufacímke- és gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, amely hely hiányában a múzeum raktárában pihen. Augusztus végéig azonban egy minitárlaton megmutatják a gyűjtemény egy részét! A látogatók megismerkedhetnek a gyufa feltalálásának történetével, valamint a gyufagyártás magyarországi vonatkozásaival. A gyufacímkék marketingcélokat is szolgáltak. A 20. század közepén gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. Ebbe a különleges világba nyerhetnek bepillantást a hallgatók.

A szombathelyi Smidt Múzeum gazdag gyufacímke- és gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, amely hely hiányában a múzeum raktárában pihen. Augusztus végéig azonban egy minitárlaton megmutatják a gyűjtemény egy részét! A látogatók megismerkedhetnek a gyufa feltalálásának történetével, valamint a gyufagyártás magyarországi vonatkozásaival. A gyufacímkék marketingcélokat is szolgáltak. A 20. század közepén gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. Ebbe a különleges világba nyerhetnek bepillantást a hallgatók.