Iránytű

A Magyar Géniusz Program eddig soha nem látott módon, nagyszabású vándorkiállításon, nyolc városban vonultatja fel a vidéki múzeumok legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyait. A program rész az a pályázat, amely anyagi támogatást nyújt a vidéki intézményeknek értékeik bemutatására. Mindezzel fejet hajt elődeink nagysága előtt és szellemi emlékművet állít a magyar kreativitásnak és zsenialitásnak. Ez, az egyedülálló rendezvény az adott településre, múzeumra leginkább jellemző és legjelentősebb műtárgyakat állítja ki, melyek képviselik az intézményt, a környéket, annak történelmi és kulturális múltját. 67 intézmény 154 darab, történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti kincse mesél a látogatónak az elmúlt korokról.

A keresztény magyarság ebben az esztendőben június 4-én, Pünkösd szombatján a Szentlélek eljövetelét várva, egyben a magyar nemzetért is imádkozik a csíksomlyói nyeregben. Ez nemzetünk legnagyobb találkozóhelye. A zarándokok útja átvezet a fazekasságáról híres székely falun, Korondon. A legtöbben közülük meg is állnak és életre szóló emléket visznek haza a főutcán kilométer-hosszan elnyúló kirakodóvásár valamelyik boltjából. A választék elképesztő. Ami cserépből elkészülhet, az mind megtalálható az árusoknál: kaspók, vázák, tányérok, poharak, tálak, edények, ezrei várják a háziasszonyokat. De vajon hogyan, kik készítik ezeket a csodákat? Műsorunkban Tófalvi Gábor fazekasmester mutatja be a "hátországot".

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult a székelyföldi Hargita hegység tövében húzódó kisvárosban. Az akkor néhány éve kinevezett zenetanár, Haáz Sándor az 1-es számú általános iskola tanulóiból kiválasztott és megtanított 40 ötödikest vonós és fúvós hangszereken muzsikálni, százat pedig kórussá szervezett. A székely ruhába öltöztetett gyermekek, a korszaknak megfelelő néhány román úttörődal mellett magyar népdalokat adtak elő - országos sikerrel. Így eljuthattak Erdély magyar-lakta vidékeire, ami önmagában nagy szó volt akkoriban. Az 1990-es változások kinyitották a határokat a "Fili" előtt. Azóta rendszeresen turnézik Kárpát-medence-szerte és a nagyvilágban ez a csodálatos, önmagát rendre "újra termelő" csapat a Tanár Úr vezetésével. Műsorunk a 40. évfordulón készült.

A legjobban futballozó versmondó, vagy a legszebben verselő labdarúgó. Mindkettő igaz Publik Antalra, aki hamarosan betölti a 85. életévét és május 18-án tartja utolsó műsorát a szegedi Agórában. A Marosvásárhelyen született művész és sportember neve az 1960-as, 70-es, 80-as években Erdélyben minden futball-szerető számára ismert volt, hiszen játékosként majd edzőként szép sikereket ért el. Az élet később Svédországba sodorta, ahol megírta az ország edzőképzésének egyik szakkönyvét és testnevelőként is dolgozott. Ezekben az években talált rá újra régi "szerelmére", a versekre, amelyekkel kezdetben a svédországi magyarokat örvendeztette meg, majd a 2000-es években fokozatosan hazatelepült és azóta járja a Kárpát-medencét fellépéseivel.

A bélyeggyűjtők rendkívül tájékozott emberek. Szenvedélyüknek köszönhetően a világ tudásának szinte minden részletébe belelátnak. E mellett a bélyegek gyönyörűek, értékesek, amelyekért érdemes akár egy egész életen át is rajongani. Nem csoda tehát, hogy a föld minden pontján vannak filatelisták, akik rendszeresen tartanak nagy rendezvényeket. A legutóbbi, a HUNFILEX 2022 bélyeg-világkiállítás volt április első napjaiban, amelynek Budapest volt a házigazdája. Ezen 44 ország gyűjtői vettek részt elképesztő gyűjteményekkel. Vendégünk a stúdióban Bánás Artúr, a világesemény egyik szervezője, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABEOSZ) elnökségi tagja és Dr. Rill Attila a MABEOSZ Okmánybélyeggyűjtő Szakosztályának elnöke.

Portisch Lajos, a Nemzet Sportolója, nemzetközi sakknagymester. Az1960-as évektől évtizedeken keresztül a világ egyik legjobb játékosa volt. Tizenkét világbajnoki zónaközi döntőn vett részt, hét alkalommal jutott be a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses negyeddöntőjébe, ebből két alkalommal az elődöntőbe. 20 sakkolimpián játszott. Több megdönthetetlennek tekinthető sakkolimpiai rekord fűződik a nevéhez, amelyeken 1 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet szerzett a magyar válogatott színeiben. Kilencszer nyert magyar bajnokságot. Számos nagy nemzetközi versenyen győzött. Portisch Lajost eredetileg zenésznek szánták a szülei, és a muzsikától sohasem szakadt el. A sakkhoz hasonlóan az éneklésben is művészi szintre jutott.

Az Ég tartja a Földet. Ez a titok egy olyan kislány szívében ölt alakot, akinek születését a csillagokból jövendölték. II. András király gyermekét a hatalmi érdekek elszakították a családjától. Messze hazájától jelölték ki a jegyesét, a türingiai őrgróf fiát, miközben anyját, Gertrúdot idegen származása miatt gyilkolták meg. Hogyan lehet ennyi veszteséget túlélni? Árpád-házi Szent Erzsébet szívét azonban a tragédiák nem kérgesítették meg. Sőt! Csordultig telt életörömmel és szeretettel.
A musical története a XIII. század Európájába kalauzol bennünket és megismerhetjük, hogyan vált a magyar királylányból egy életerős, tettrekész nő, akit anyósa ármánykodása, szeretett férjének kényszerű távolléte, járványok, szegénység, halál sem tudott megtörni. A történet jóval több egy szent életrajzánál. Szembenézés az emberi gyarlósággal, az emberi lélek önzetlen nagyságával. Vendégünk az író, Zsuffa Tünde és a zeneszerző, Szikora Róbert.

A szomszédságunkban zajló fegyveres konfliktus bő két hete tört ki. Talán nincs olyan ember a világon, aki ne hallott volna erről. Ez ránk, magyarokra a mindennapjainkra is közvetlen hatással van, hiszen tömegek menekülnek Kárpátaljára Ukrajna távolabbi területeiről, ahonnan magyarok és más nemzetiségűek egyaránt érkeznek az anyaországba. A jövővel kapcsolatos jóslatokba nem érdemes bocsátkozni, de a történelmi előzmények és a tények vizsgálatával talán jobban megérthetjük a közvetlen és a közvetett érdekeltek álláspontját, szándékait. Ebben lesz segítségünkre Szomráky Béla egyetemi docens, újságíró és szinkrontolmács, valamint Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.

„Az Orvosmisszió ma Európában a „leg”-ek missziója. A mindennapi megélhetést tekintve a legszegényebb, utak hiányában a legnehezebben megközelíthető, a nagyvilág számára legkevésbé ismert, egészségügyi szempontból még ukrán viszonylatban is a legelhanyagoltabb. Emiatt az itt élők helyzete a legkilátástalanabb egész Európában. Ez motiválja orvosainkat és hallgatóinkat, hogy két-három hetente útnak induljanak.” - nyilatkozta munkájukról vendégünk, Prof. Dr. Vojcek László, az ötödik éve működő Katolikus Karitász Orvosmissziójának vezetője.

A héten robbant a hír: Budapest (soproni, szegedi és debreceni helyszínekkel) rendezi a visszalépő japán Fukuóka helyett a "vizes világbajnokságot". A 2017-es vb után újra Magyarország lehet a házigazdája a világ egyik legnagyobb sporteseményének, de az 5 évvel ezelőttihez képest teljesen más körülmények között. Ez a különbség pedig maga, a világjárvány, amely az utóbbi két évben teljesen átírta a sportesemények programját. Egy részüket törölték, más részüket elhalasztották és voltak-vannak olyanok is, amelyeket megtartottak illetve éppen tartanak is, de szigorú intézkedések bevezetésével. Mik a tapasztalatok, mi a jó megoldás? A válaszokat Szabó Lászlóval, a magyar Paralimpiai Bizottság elnökével, Ürge-Vorsatz Diána tudóssal és Gurisatti Gréta olimpia bronzérmes vizilabdázóval keressük.

A budai várnegyed egyik legszebb épületében gondos kezek őrzik népünk múltjának írott dokumentumait. A Magyar Nemzeti Levéltár legrégebbi büszkesége egy 1109-ből fennmaradt kiváltságlevél, amely a Szent István alapította veszprémvölgyi apácakolostor birtokait írja le. A kilencszáz esztendőnyi történelem kutatható bizonyítékai napról-napra sokasodnak, mert a jelenkor fontos okiratai is elfoglalják méltó helyüket ebben a különleges gyűjteményben. A legfontosabbakat állandó kiállításon mutatja be az intézmény, melynek főigazgatója, Szabó Csaba beszél műsorunkban munkájukról, amely - adásunkból kiderül - még csak véletlenül sem unalmas "aktatologatás", hanem a történelmi múlt bemutatása mellett mindennapjainknak is rengeteg fontos információval tud szolgálni.

A budai várnegyed egyik legszebb épületében gondos kezek őrzik népünk múltjának írott dokumentumait. A Magyar Nemzeti Levéltár legrégebbi büszkesége egy 1109-ből fennmaradt kiváltságlevél, amely a Szent István alapította veszprémvölgyi apácakolostor birtokait írja le. A kilencszáz esztendőnyi történelem kutatható bizonyítékai napról-napra sokasodnak, mert a jelenkor fontos okiratai is elfoglalják méltó helyüket ebben a különleges gyűjteményben. A legfontosabbakat állandó kiállításon mutatja be az intézmény, melynek főigazgatója, Szabó Csaba beszél műsorunkban munkájukról, amely - adásunkból kiderül - még csak véletlenül sem unalmas "aktatologatás", hanem a történelmi múlt bemutatása mellett mindennapjainknak is rengeteg fontos információval tud szolgálni.