Elhangzott: 2022.01.28. 23:30
Adás információk:
A melankólia hangjai
Szerkesztő: Marton Árpád
Archívum: 
hallgassa meg!
Amikor Albrecht Dürer 1514-ben rézbe metszette a Melankólia allegóriáját, a korszakos zsenik ösztönével egy egész történelmi periódus egyik legjellemzőbb életérzésének adott kifejezést. Hisz az Újkor hajnala csak látszólag hozta el a tudás és a ráció világosságát. Az új földrészek fölfedezése éppúgy bizonytalansággal töltötte el az emberi lelket, ahogyan a földközpontú világkép megkérdőjelezése. És ha ez nem volna elég: az egyházi tanítóhivatal által szigorúan kordában tartott gondolkodást az eszmék és meggyőződések viszonylagosságának kínzó érzete, az abszolút társadalmi rendszereket az ember léthelyzetének képlékenysége váltotta föl. Nem csoda, ha a kor szellemisége az ember világba vettetettségének, kozmikus otthontalanságának és egzisztenciális bizonytalanságának forrongásától terhes. S hogy a zenében is megmutatkozhat mindez? A kiváló francia csembalista, Jean Rondeau mindenesetre erre a meggyőződésre jutott, elmélyülve a XVI. század szövevényes, túlnyomórészt kromatikus skálákra építő billentyűsmuzsikájában. A művész azt állítja: e sejtelmes, többrétegű zenei univerzum ugyancsak az emberiségen eluralkodó melankólia tanúbizonysága, amelyre csak a szépség nyújthat enyhülést. Ebben a szellemben állította össze a Warner Kiadónál nemrégiben megjelent lemezét a XVI. és a XVII. század ismert és feledésbe merült szerzőinek darabjaiból. A melankólia végleteinek érzékeltetésére fölváltva játszik két hangszeren: egy XVI. századi olasz virginálon és egy XVIII. századi csembaló hű másolatán. A Zenei Kincsestárban ma Frescobaldi, Laurencinius di Roma, Rossi, Strozzi és Sweelinck miszteriózus darabjait szólaltatja meg.
2022. július 02.
szombat
23:30 |
|
Zenei kincsestár
308 évvel ezelőtt született Christoph Willibald Gluck német zeneszerző
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Az 1714. július 2-án született komponista művészetében fontos szerepet játszott az antik dráma,
amelynek szellemiségét kivételes tehetséggel örökítette meg. Megreformálta az opera műfaját azáltal,
hogy szinpadi műveit a zene, a szöveg és a dráma egységének szolgálatába állította. Műsorperceinkben
az Iphigenia Aulisban, valamint az Orfeusz és Euridike című operából hallanak részleteket Philippe
Jaroussky, Hamari Júlia és Emmanuel Pahud előadásában. Közreműködik a Londoni Fesztiválzenekar,
a Concerto Köln, az Állami Hangversenyzenekar és a Rotterdami Filharmonikus Zenekar Alfred Scholz, Emmanuelle Haim, Lukács Ervin és Yannick Nézet-Séguin vezényletével.
|
2022. július 01.
péntek
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Jólfésült concertók
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Noha a művészettörténet – beleértve a zene történetét is – zárt történelmi korszakokban és stílusirányzatokban gondolkodik, a történelem és az élet törvényszerűségeinek folytán léteznek nehezen besorolható vagy épp átmenetinek tekinthető időszakok, amelyek nem fordítottak még hátat egészen a korábbi kifejezésmódoknak, ám a következő nagy korszak markáns stílusjegyei sem kristályosodtak ki még igazán. Ilyen, korok és stílusok határmezsgyéjén alakul ki például a rokokó vagy a biedermeier, de a ma felidézett zenei irányzat, a gáláns muzsika is. Gyökerei a barokkba nyúlnak, de annak szeszélyes és szenvedélyes lelkületét némiképp visszafogottabb, kecsesebb tónus váltja föl. Nem a bécsi klasszika letisztultságra, harmóniára és fenségre törekvő világa ez még, de messze jólfésültebb már a pár évtizede még divatos barokknál. Úgy is fogalmazhatnánk: az arisztokratikus reprezentáció és fényűzés szerepét a nagypolgári elegancia veszi át. Nem véletlen, hogy a magyarul talán kellemdúsnak nevezhető, gáláns iskola egyik úttörője a londoni Bach-fiú, Johann Christian, aki egészen más közönség egészen más igényeit szolgálja ki, mint atyja és tanítómestere. Bizonyosság rá az Op. 7. No. 5-ös, Esz-dúr billentyűsverseny, amelyet Elena Pinciaroli mutat be a Rami Musicali Kamarazenekar és Filippo Conti karmester közreműködésével.
A következő gáláns zongoraverseny szerzője a Johann Christian Bachnál mintegy másfél évtizeddel később élt, ugyancsak korszakok határán alkotó Luigi Boccherini. A szerzőjére jellemző humortól sem mentes koncert hangneme ugyancsak Esz-dúr, a szólista ez esetben David Boldrini.
|
2022. június 30.
csütörtök
23:30 |
|
Zenei kincsestár
130 évvel ezelőtt született Lajtha László zeneszerző
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa, – általában így határozzák meg Lajtha zenetörténeti helyét. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kultúrdiplomácia kiemelkedő alakja, hazai és európai tudományszervező. Életének sok-sok szála összetéveszthetetlenül egyedi szövedéket alkot. S bár munkássága sok tekintetben valóban rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, legalább ugyanannyira különbözik is az övékétől. Máig tartó mellőzöttsége, meg nem értettsége nagyrészt éppen annak köszönhető, hogy egészen egyéni utat járt be. A műsorban felhangzó, erdélyi ihletésű X. vonósnégyest és az Op.56. III.szvit Allegretto tételét idézzük fel a Tátrai Kvartett és a Pécsi Szimfonikus Zenekar előadásában. Vezényel: Nicolás Pasquet
|
2022. június 29.
szerda
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Világpolgár a szigetről
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Szerda esti zongorabérletünkben valódi ritkaságokat hallhatunk Leif Ove Andsnes remek előadásában. Az 1865 és 1931 között élt Carl August Nielsen, a dán klasszikus zene legjelentősebb alakja ugyanis elsősorban hat szimfóniája révén ismert a zenekedvelők körében. Ez a hegedűművészként, karnagyként, karmesterként és a dán folklór feldolgozójaként is tevékeny zeneszerző úgy alkotta meg jelentékeny életművét, hogy zenei tanulmányai és működése teljességgel szülőföldjéhez kötötték. Egy apró szigeten, népes családban cseperedett föl, és éppúgy természetes közege volt a népzene, mint a klasszikusok. Már gyermekként Mozart- és Beethoven-műveket hegedült. Chaconne-ja arra vall, hogy igen alaposan elmélyült a barokk mesterek kompozíciós módszereiben.
Nielsen élete a későromantikától a huszadik századi művészeti forradalmakig ívelő korszakra esett, így - bár nem szakadt el a tonalitástól és a melodikus szemlélettől – a modernitás őt is megérintette. Példa erre a most következő, izgalmas Három zongoradarab.
Carl Nielsen zongoraművei közül ma befejezésül az ötletparádénak is mondható Hat humoreszk-bagatell hangzik föl.
|
2022. június 28.
kedd
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Gitártól gitárig
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Különleges zenei élményben és szellemi kalandban lehet részük, ha velünk tartanak a Zenei Kincsestárban. Nem csupán amiatt, mivel egy ismert és népszerű komolyzenei darabot hallunk szokatlan megszólaltatásban. Az 1860 és 1909 között élt Isaac Albéniz az első Európa-szerte ismert spanyol nemzeti klasszikus zeneszerző gyanánt elsőként szerzett megbecsülést a zenei szalonokban és a koncerttermekben hazája folklórkincsének. Zongoraciklusai és szvitjei mind eredetiben, mind zenekari hangszerelésben igen népszerűek, és új minőséget kölcsönöznek a spanyol népies muzsikának, amely javarészt gitáron szólalt meg eredeti elhangzási helyén: utcákon, tereken, ivókban és útmenti fogadókban. Giuseppe Feola igazi bravúrra vállalkozik a hamarosan fölhangzó fölvételeken, hiszen gitáros átiratban játssza Albéniz Spanyol szvitjének illetőleg Spanyol dalainak részleteit. Ezáltal részint jobban kidomborodnak a komponistát megihlető gitártónusok és ritmika, a feladat ugyanakkor nem mindennapi, hisz gitáron kell reprodukálni mindazt, amit Albéniz a jóval szélesebb lehetőségekkel rendelkező zongorára illetőleg nagyzenekarra álmodott meg. Kívánunk Önöknek kellemes képzeletbeli barangolást Sevilla, Granada és Cádiz holdfényben fürdő sikátoraiban! |
2022. június 27.
hétfő
23:30 |
|
Zenei kincsestár
1986. június 27-én hunyt el a magyarországi történelmi-protestáns egyházzene kiemelkedő komponistája: Gárdonyi Zoltán.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
» bővebben...Gárdonyi Zoltán: Mily szerelmetesek a Te hajlékaid
Előadja a Ráday Kollégium Vegyeskara, orgonán közreműködik és vezényel: Máté János.
Gárdonyi Zoltán: Szenvedésből szabadulásra
Előadják a Debreceni Református Kollégiumkórusai, vezényel: Berkesi Sándor.
Gárdonyi Zoltán: Nem halok meg, hanem élek
Előadja a Palló Imre Énekkar, vezényel: Cseri Zsófia. |
2022. június 26.
vasárnap
23:30 |
|
Zenei kincsestár
89 évvel ezelőtt született Claudio Abbado karmester
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...Apja az ismert hegedűművész, Michelangelo Abbado volt. Tanulmányait szülővárosában,
a Milánói Konzervatóriumban és a Bécsi Zeneakadémián végezte, 1968-tól 1986-ig a Milánói Scala karmestere, és művészeti igazgatója volt. Nemzetközi ismertségre akkor tett szert, amikor 1963-ban megnyerte a Dimitri Mitropulosz emlékére rendezett karmesterversenyt: lehetőséget kapott, hogy 5 hónapig a New York-i Filharmonikusokkal dolgozzon. Hamarosan elismert együttesek zeneigazgatójaként tevékenykedett: a Londoni Szimfonikus Zenekarban, az Európai Közösségek Ifjúsági Zenekarában, a Bécsi Állami Operában, a Bécsi Filharmonikusoknál. Őt választották Herbert von Karajan utódjaként a Berlini Filharmonikusok élére, majd átvette a Salzburgi Ünnepi Játékok vezetését is. Lemezfelvételeivel a legnagyobb díjakat nyerte el. Az ifjúság sorsát kezdettől szívén viselte: 1978-ban megalapította a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart és az Európai Kamarazenekart. Műsorperceinkben ez utóbbi együttessel készült Schubert műveket: a Rosamunda nyitányt és a Balettzenét idézzük fel.
|
2022. június 25.
szombat
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Emlékezés Szervánszky Endrére
Szerkesztő: Szakács Emese
» bővebben...A zeneszerző a nagy gondolatokat felvető nyitó tételek, a víziószerű "lassúk", a groteszk
scherzók és a sodró erejű, energikus záró tételek mestere volt. A Bartók Bélát és Kodály
Zoltánt követő nemzedék egyik legfigyelemreméltóbb tagja 45 évvel ezelőtt halt meg, életének
hatvanhatodik évében. Egyike volt a legtépelődőbb-vívódóbb s egyúttal a legetikusabb magyar zeneszerzőknek. Kedvenc hangszeréhez fűződő bensőséges kapcsolatáról vall az 1951-ben írt Klarinétszerenád, Concerto című zenekari művében pedig József Attila lelki-szellemi portréját rajzolja meg.
|
2022. június 24.
péntek
23:30 |
|
Zenei kincsestár
Mendelssohn nélkül...
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Ha Szent Iván-éj, akkor Szentivánéji álmok a Zenei Kincsestárban. Csakhogy péntek lévén, állandó régizenei rovatunkban nem a jól ismert, Mendelssohn-féle dallamokkal! Paul Hillier a legkiválóbb angol régizenészeket – a Hilliard Együttest, a Londoni Barokk Együttest, a Swanne Alley Muzsikusait, továbbá Emma Kirkby szoprán énekesnőt és Anthony Roole lantművészt – mozgósította, hogy közös erővel keltsék életre Shakespeare korának zenéjét, különös tekintettel a színpadon is hatásos táncokra, hangszeres fantáziákra és dalokra. A Shakespeare-kori hangzás fölidézése már csak azért is igen indokolt, mivel Szent Iván éjjelének megünneplése az Erzsébet-korban alig is különbözött attól, amit Shakespeare a színpadra álmodott: jelmezbál, alakoskodás és féktelen tréfálkozás járta, ami mellől nem maradhattak el a kor népszerű dallamai sem. |
2022. június 23.
csütörtök
23:30 |
|
Zenei kincsestár
A legvarázslatosabb lassútétel
Szerkesztő: Marton Árpád
» bővebben...Különös, de az orosz romantika egyik nagy zeneszerzője, az orosz nemzeti iskola alapvetője voltaképp nem hivatásszerűen foglalkozott a muzsikával. Az 1833 és 1887 között élt Alekszandr Porfirjevics Borogyin – habár házasságon kívül született – egy grúz herceg fiaként a felső tízezer gyermekeinek kijáró neveltetésben részesült, ami magában foglalta a zenei képzést is. Tehetségére jellemző, hogy már gyermekkorában kiválóan zongorázott, fuvolázott és csellózott – mindemellett pedig a komponálással is megpróbálkozott. És bár sebészetet tanult – később a sebészeti akadémia professzora lett Szentpétervárott -, Balakirevvel, Rimszkij-Korszakovval, Muszorgszkijjal és Cézar Cuival alakították meg az orosz komolyzene első igazi műhelyét, az Ötök csoportosulását. A szakirodalom szerint a csoport tagjainak többé-kevésbé műkedvelő volta, az akadémiai köröktől való függetlensége tette lehetővé, hogy szembehelyezkedjenek a Rubinsteinek által fémjelzett, németes zenei iskolával. Hogy a zeneszerzésre csak afféle kedvtelésként tekintett, a töredékes formában utána maradt művek egész sora bizonyítja. Máig játszott operáját, az Igor herceget például Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezte be. Ma este fölhangzó 2., h-moll szimfóniáját Muszorgszkij a „Hősi” jelzővel illette. Az orosz melodikában és pompázatos hangszerelésben tündöklő szimfónia hét éven át formálódott, benne a szimfonikus irodalom egyik legvarázslatosabb lassútételével. Megszólaltatója ma a Seattle-i Szimfonikus Zenekar, élén Gerard Schwarz karmesterrel. |
