Elhangzott: 2021.01.20. 23:30
Adás információk:
Szerkesztő: Marton Árpád
Archívum:
hallgassa meg!
A Zenei Kincsestárban Hakon Austbo játszik újabb remekeket Johannes Brahms kései, mélyen költői zongoraműveinek sorából. Elsőként az 1892-ből való, opus 117-es intermezzo-sorozat balladák komor sötétségét idéző harmadik, cisz-moll darabját.
Egyetlen évet lépünk előre az időben: Brahms 1893-ból való, 119-es opusszámú Négy zongoradarabja következik, amelyek joggal rokoníthatók Liszt kései, meditatív indíttatású szerzeményeivel.
Befejezésül egy kuriózum egy zeneszerző-óriás "tanulószobájából". Louis Demetrius Alvanis egy Gluck-gavotte Brahms-féle átiratát játssza.
2021. április 17. szombat 23:30 |
|
Zenei kincsestár Weiner Leó: Csongor és Tünde - kísérőzene
Szerkesztő: Szakács Emese » bővebben...A mű 1959-ben készült verzióját a Jubilate leánykar és a MÁV
Szimfonikus Zenekar tolmácsolja Csányi Valéria vezényletével.
|
2021. április 16. péntek 23:30 |
|
Zenei kincsestár Fényűzés vonósokkal
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...Régizenei időutazásunk ma Nurembergbe, a Szent Sebaldus templomba vezet. A templom orgonistáját, az 1663 és 1706 között élt Johann Pachelbelt ez idő szerint nem hangszere mellett találjuk, hanem írópultjánál, ahol vonós hangszerek számára ír kecses kamaradarabokat. A szerzemények kétségkívül olaszosan édesek és hajlékonyak. Nem véletlenül! A szerző bécsi működésének idején, az olasz Frescobaldi műveinek tanulmányozása során alakította ki saját stílusát. Ami pedig a folytatást illeti: Pachelbel legnagyobb követője egy olyan léptékű zeneszerző lesz, mint Johann Sebastian Bach, aki hatalmas életművével némiképp háttérbe is szorítja bámult példaképét. Pedig már az is bámulatos, hogy ezek a funkcionális használatra – lakomák és estélyek hangulatának emelésére - szánt, continuo-kísérettel ellátott vonósdarabok arra a kompozíciós bravúrra vállalkoznak, hogy egyetlen tételbe sűrítsenek akár 6-7 tételt is, akárcsak amolyan miniatűr szvitek! Nem túlzunk hát, ha pazarló zenei fényűzésnek nevezzük őket. Annál is különösebb, hogy e remekbe szabott szerzemények legtöbbje mindmáig kéziratos formában vár föltámadására. Ma este Londoni Barokk Együttes szólaltatja meg őket, élükön a Pachelbel nevét örök időkre halhatatlanná tevő, csakugyan megejtő szépségű szerzeménnyel, a Kánon és Gigue-gel, amely az ellenpontos szerkesztés és a variációs forma ötvözésének valóságos mesterműve. |
2021. április 15. csütörtök 23:30 |
|
Zenei kincsestár Egy frivol klasszikus
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...A Zenei Kincsestárban a huszadik század sokszínű klasszikus zenéjének egyik maradandó értékét, Szergej Prokofjev 3., C-dúr zongoraversenyét hallhatják kiváló művészek előadásában. A 130 éve született Prokofjev öt szerzeménnyel gazdagította a zongoraverseny egyébként is igen változatos irodalmát. Ez az éppen száz esztendeje, 1921-ben, Chicagóban bemutatott szerzemény magába sűríti a szerző valamennyi erényét: a klasszikus formák iránti tiszteletét éppúgy, mint a forrongó és lázas korszak lenyomatát: az útkeresést és a nyugtalanságot. Nem áll tőle távol a frivol, a groteszk hangvétel sem: mintha egy zaklatott korszak filmszerűen lepörgő pillanatképeit látnánk – némi távolságtartással, a dolgok józan megkérdőjelezésével. A szólista a tragikusan korán elhunyt amerikai zongorista, Ormándy Jenő fölfedezettje, Julius Katchen. A Londoni Szimfonikusok élén a korszakos – és ugyancsak végzetesen korán eltávozott - magyar karmester, Kertész István, |
2021. április 14. szerda 23:30 |
|
Zenei kincsestár Kaleidoszkóp - műértőknek
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...A Zenei Kincsestár mai műsorán szereplő romantikus zongoraciklust akár a Kaleidoszkóp címmel is illethetnénk. Noha a szerző, Robert Schumann a Karnevál címet adta 9-es számú opusának, ez a káprázatosan sokszínű szkeccs-sorozat a stiláris és hangulati változatok valóságos kaleidoszkópját varázsolja a hallgató elé. Schumann – a romantika szellemének megfelelően – irodalmi utalások és filozófiai spekulációk egész sorát társította egy-egy szerzeményéhez. Az pedig, hogy előszeretettel fordult a ciklikus, variációs formához, ugyancsak arra vall, hogy a korszak immár nem a klasszika kiegyensúlyozottságával igazodik el a világban, sokkal inkább a dolgok viszonylagosságának, relativitásának szorongását fogalmazza meg. Maga Schumann egy képzeletbeli szellemi kör alakjait jeleníti meg ebben a sorozatban éppúgy, mint Hoffmann hatására keletkezett elméleti munkásságában. A kitalált, imaginárius személyek mellett pedig megjelennek a sorozatban a kortársak is: jelesül Chopin és Paganini, a romantika két ikonikus alakja. A virtuóz ciklust ma az 1944-ben született, brazil származású zongoraművész, Nelson Freire előadásában halljuk, akit mind koncertrepertoárja, mind diszkográfiája korunk egyik legsokoldalúbb muzsikusaként állít elénk. Tehetségére hároméves korában derült fény, amikor hallás után lejátszotta nővére zongoraleckéit. Első koncertjére négyéves korában került sor: Mozart A-dúr szonátáját játszotta. 12 évesen már Beethoven 5. koncertjének szólistája. A művész műsorán tartja a zongora irodalmát Bachtól Villa-Lobosig, és előszeretettel vesz részt olyan nagyszabású vállalkozásokban, mint Chopin, Liszt vagy Beethoven szerzeményeinek egész ciklusokat felölelő bemutatása. A kritikusok előszeretettel nevezik Freire-t "a műértők zongoristájának". |
2021. április 13. kedd 23:30 |
|
Zenei kincsestár Slágerek szoprán hangra
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...Ma este a nagyszerű amerikai szoprándíva, Barbara Hendricks énekel a klasszikus zene közkedvelt szerzeményeiből. Muzsikuspartnerei is elsőrangúak. Bach két kantátájának egy-egy részletében például a Carl Philip Emanuel Bach nevét viselő kamarazenekar társul a művésznő mellé Peter Schreier vezényletével. Elsőként a Dicsérjétek Istent minden földön kezdetű kantáta címadó áriáját halljuk.
A következő, 201. Bach-kantáta mitológiai témát, Diána istennő alakját énekli meg. Ez a magyarázat az ária különös kezdősoraira: Amiben kedvemet lelem, az nem evilági vadászat.
Következzék Mozart Koronázási miséjének két részlete, a gyöngéd Et incarnatus est és az emelkedett Agnus Dei. Barbara Hendricks partnerei: Hilary Brooks, Andrew Fowler-Watts, Edward Caswell és az Academy of St. Martin in the Fields Kamarazenekar muzsikusai, Sir Neville Marriner vezényletével.
Barbara Hendricks minden idők talán legnépszerűbb Ave Mariájával búcsúzik, amelyet Charles Gounod komponált Bach nyomán. Az orgonánál Erik Lundkvist, a Stockholmi Kamarazenekar élén Eric Ericson.
|
2021. április 12. hétfő 23:30 |
|
Zenei kincsestár Válogatás az 1860. március 13-án született osztrák zeneszerző, Hugo Wolf műveiből.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince » bővebben...ugo Wolf: Szimfónia - Scherzo, Finale
Közjáték a Corregidor címu operából
Olasz szerenád
Előadja a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Dittrich Fischer-Dieskau. |
2021. április 11. vasárnap 23:30 |
|
Zenei kincsestár Franz Schubert: V. B-dúr szimfónia
Szerkesztő: Szakács Emese » bővebben...Előadja a Capella Savaria Nicolas McGegen vezényletével. |
2021. április 10. szombat 23:30 |
|
Zenei kincsestár Paganini: IV., d-moll hegedűverseny
Szerkesztő: Szakács Emese » bővebben...Előadja: Zino Francescatti és a Philadelphia Zenekar Ormándy Jenő vezényletével. |
2021. április 09. péntek 23:30 |
|
Zenei kincsestár Az ezüst klarinét
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...Ha Mozart a zongoraverseny műfajának első igazi megreformálója, ugyanezt mondhatjuk el kortársáról, az 1747 és 1801 között élt Carl Stamitzról is. A cseh mester ugyancsak édesapjától, Johann Stamitztól tanult, ámbár már 12 évesen elveszítette őt. A klarinétverseny műfaja ugyancsak atyai örökségként szállt az ifjabb Stamitzra, és ő derekasan kamatoztatta is a rá bízott örökséget, hiszen népszerű és csillogó versenyműveivel voltaképpen örök időkre megalapozta a virtuóz klarinétosok repertoárját. A Mozart-koncerteket idéző atmoszféra sem véletlen: az idősebb Stamitz ugyanabban a mannheimi zenekarban működött hegedűs és karmester gyanánt, amelynek differenciált hangzása annyira mély benyomást tett az ifjú Mozartra. Carl később maga is a neves együttes hegedűséül szegődött, de zenekari állását a szólisták bizonytalan karrierjére váltotta. Hegedű- és brácsajátékának Párizs, London, Drezda, Prága és Pétervár közönsége tapsolt, miközben rendületlenül írta tekintélyes életművét: 51 szimfóniát, 38 sinfonia concertantét és megszámlálhatatlan versenyművet. Ennek fényében még megrendítőbb, hogy szinte teljes elfeledettségben, szegény sorban halt meg Jénában. Sabine Meyer és a St. Martin in the Fields Kamarazenekar most a 7., Esz-dúr, úgynevezett Darmstadti klarinétversenyt játssza Iona Brown vezényletével.
Carl Stamitztól 11., ugyancsak Esz-dúr klarinétversenyének záró Rondójával búcsúzunk.
|
2021. április 08. csütörtök 23:30 |
|
Zenei kincsestár Robert Schumann: Szimfonikus etüdök
Szerkesztő: Szakács Emese » bővebben... |
2021. április 18. vasárnap 23:30 | Zenei kincsestár 85 évvel ezelőtt, 1936.április 18-án született Ottorino Respighi
Szerkesztő: Szakács Emese » bővebben...A XX. századi olasz zeneszerző Antik táncait és a Madarak-szvit részleteit
az Anima Musicae Kamaraegyüttes és az Orpheus Kamarazenekar szólaltatja meg. |
2021. április 19. hétfő 23:30 | Zenei kincsestár Bojtár Imre és Gál Anikó felvételeiből.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince » bővebben...Locatelli: Cantabile, Ljadov: Mazurka, Csajkovszkij: Kis olasz dal,
Schumann: Bölcsődal, Grieg: Solvejg dala, Dvorak: Szláv tánc,
Schumann: Három románc Mendelssohn: A dalnak lenge szárnyán
Előadja: Bojtár Imre oboán, Gál Anikó zongorán. |
2021. április 20. kedd 23:30 | Zenei kincsestár Sláger is lehetne - mégis ismeretlen...
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...A Zenei Kincsestárban hamarosan megszólaló, remek vonósnégyes szerzőjéről a szélesebb közönség, de még a rendszeres koncertlátogatók alig-alig hallottak valaha is. Pedig az 1784 és 1853 között élt George Onslow muzsikáját nem kisebb pályatársak méltatták, mint Mendelssohn és Schumann. Szerzőnk fölmenői francia földre települt angol nemesek voltak. Amikor apja elérkezettnek látta az idejét, haza is küldte tehetséges fiát, hogy a Londonban föllelhető legelső mesterek, Cramer és Dussek mellett gyarapítsa zenei ismereteit. Később bejárta Európát: Bécsben és német földön tanulmányozta a divatos zenei irányzatokat. Nem is csoda, hogy elsősorban kamaraműveivel vívott ki elismerést. A londoni Filharmóniai Társaság ugyanakkor fogadta tagjai közé, amikor Mendelssohnt. Tíz évvel később, 1842-ben pedig neki kínálták föl Cherubini megüresedett székét a Zenei Intézetben. Mindezek ismeretében meglehetősen furcsa, de szerzeményeinek többsége csupán szerteszóródott kéziratokban maradt az utókorra. Első vonósnégyesének keletkezési ideje sem ismeretes: az 1800-as évek első két évtizedéből való. Harmadik tétele, a menüett Onslow szűkebb hazájának, Auvergne vidékének állít emléket egy jól kivehető folklórmotívummal. Az előadók: Gérard Jarry, Serge Collott, Bruno Pasquier és Michel Tournus.
A vonósnégyes után következzék a Románc Onslow vonósötöséből. Az imént hallott muzsikusokhoz Yvon Caracilly társul ötödikként.
|
2021. április 21. szerda 23:30 | Zenei kincsestár A C-dúr, á'la Mozart
Szerkesztő: Marton Árpád » bővebben...A Zenei Kincsestárban Schiff András szólaltatja meg Mozart két, egyaránt C-dúr alaphangnemben szerzett zongoraszonátáját. A 330-as Köchel-számú szonáta 1783-ban, Mozart első bécsi sikereinek idején született. A keletkezés helye azonban bizonytalan: lehetséges, hogy Mozart salzburgi látogatásának emlékét őrzi. Ha így van, talán visszatekintés a korai, gáláns zongoradarabok idilli világára.
Az 545-ös Köchel-számú, ugyancsak C-dúr szonáta fölött a "Kezdőknek" alcím szerepel. Mozart 1788-ban írta, és bár föltehetőleg zongorista növendékeinek tudását kívánta pallérozni vele, a letisztult kompozíció mély költőiséget tár elénk.
|
2021. április 22. csütörtök 23:30 | Zenei kincsestár Szerkesztő: Szakács Emese |