Borivóknak való

Nemrégiben egy pezsgőbemutatón jártunk, ahol a Szilágyságban található, kárászteleki Carassia Pezsgőpincészet három képviselője tartott prezentációt. Bereczki Csaba borász, Ilonczai Balázs kereskedelmi vezető és Rábai László, az egyik tulajdonos az idei Pezsgő Világbajnokság díjátadó gálája után, útban hazafelé Londonból megálltak egy pezsgőkóstolóra Budapesten, és egy borbár galériájában bemutatták díjnyertes tételeiket. A bemutató után Csabával és Balázzsal beszélgettünk a pincészet alakulásáról, életéről, hitvallásáról és sikereiről.

Meglehetősen száraz és kifejezetten aszályos idényt zártak idén a gazdák. Szüreti körképünkben arról beszélgetünk három bortermelővel, hogy ez miként hatott a szőlőművelésre, és milyen hatásai vannak a helyenként szélsőséges viszonyoknak a borkészítésre, a borászatokra. Vendégeinknek köszönhetően ellátogatunk Erdélybe, majd a Kunsági borvidékre és a Balaton-felvidékre, végül pedig Sopronba. Balla Gézával, Gálné Dignisz Évával, valamint Taschner Kurt Istvánnal beszélgetünk az idei szüret alakulásáról és tapasztalataikról...

---
fotók: Balla Géza Pincészete / Gál Szőlőbirtok és Pincészet / Taschner Bor- és Pezsgőház

Hogyan lesz valakiből pálinkamester? Mi az elő- és utópárlat? Hogyan készül a gin? Többek között ezekre is választ kapunk Tamás Gábor bor- és párlatakadémikustól. Az eredetileg közgazdász végzettségű bankárt jó néhány éve beszippantotta a bor és a minőségi párlatok világa. Olyannyira, hogy ma már nem csak hasznosítja, hanem oktatja is a témában megszerzett tudását. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy mit jelent Gábornak a pálinka, és hogy milyen feladatokat lát el egy pálinkamester...

Két héttel ezelőtt Ipacs-Szabó István vezetésével bebarangoltuk a Pécsi Egyetemi Birtok kutatóintézetét és kísérleti telepét. Az intézet főborászával folytatjuk ma is beszélgetésünket, és szót ejtünk többek között a legfontosabb nemesítési feladatokról, az itt előállított és kereskedelmi forgalomban is kapható pécsi borokról, a pálos rend borairól, gyógyborokról, a kutatóintézet történetéről, és persze arról is, milyen új kihívásokat tartogat István számára az Egyetemi Birtoknál betöltött pozíciója...

----
fotók: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet/ Csortos Szabolcs

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének fajtagyűjteményében 1570 különféle szőlőfajta található. A génbank részét képezi egy 104 darabos Kárpát-medencei gyűjtemény is, amely dokumentáltan egyedülálló a világban. A génbank alapjait 1950-ben Németh Márton tette le egy olyan tudományos műhelyben, amelyet több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva, a földművelésügyi miniszter hozott létre 1949-ben. Az intézet alapítói kiemelt feladatként jelölték meg a kutatást, a szaktanácsadást és az oktatást. A feladatok teljesítését a folyamatosan újratelepített, két területen elhelyezkedő, összesen harminc hektárnyi szőlőültetvény, az 1600 m2 alapterületű pince és laboratóriumok szolgálják.
Egy szeles, késő nyári napon az Intézet főborászával, Ipacs-Szabó Istvánnal jártuk be a Pécsi Egyetemi Birtok Pázmány Péter utcai kísérleti telepét, a pincét és a fajtagyűjteményt.

----
fotók: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet/ Csortos Szabolcs

Rácz Lillával folytatjuk két héttel ezelőtt megkezdett beszélgetésünket. A borásznő mesél a nevét viselő márkával való azonosulásról, és szót ejtünk arról is, hogy kik is azok a "growerek"...

---
fotók: Rácz Lilla Brut Nature

Rácz Lilla egy igazi szőlőművelő és borászattal foglalkozó, pécsi családba született, majd idővel ő maga is felvette ezt a fonalat, mivel zsigerileg kötődik a természethez és a szőlőhöz. Ezt valószínűleg édesapjától örökölhette, ugyanis elmondása szerint apukájának fizikai fájdalmat jelent minden egyes nap, amikor nem lehet a szőlőtőkék között vagy a présházban. Eleinte főként szőlészeti munkákat látott el a család a Villányi borvidéken, majd 2008-ban megismerte a férjét, és ugyanebben az évben úgy döntöttek, hogy a villányi területeken lévő sauvignon blanc szőlőből pezsgőt készítenek. Így született meg 2009-ben a Rácz Lilla Brut Nature, amely a közös vágyaik, érdeklődésük, ízlésviláguk és boldogságuk megtestesítőjévé vált. Brut nature, mert kizárólag nyers pezsgőt készítenek, a mai napig. Szót ejtünk a magyar pezsgőkultúra alakulásáról és kihívásairól, arról, hogy miért esett a választásuk a pezsgőkészítésre, valamint Lilla mesél nekünk a családi gyökerekről és a kezdetekről is - mindezt egy kellemes, árnyas pécsi kávézóban, a Tettyén...

---
fotók: Rácz Lilla Brut Nature

Adott egy velencei-tó környéki település, pár fiatal és lelkes borász, a kékfrankos és az igény, hogy közösségi bort készítve is emeljék az otthonuk valamint a körzet ázsióját. Pár éve megszületett a pázmándi közös vörös, amelyet Könnyűvér névre kereszteltek, hiszen könnyed, jól iható, gyümölcsös és friss vörösborokat rejt az elnevezés. Az Aprókertek pincészet, Köllő Zsolt Pincészete, a Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok és a Sobor Pince fogtak össze első körben, ám az idei évben kiegészül a társaság egy új taggal, méghozzá egy hölggyel, aki friss, üde színfolt a falu és a borvidék életében. Borostyán-Kovács Tamara lelkesen, és a fiúktól minden támogatást megkapva érkezett a borkészítők világába. Vele, illetve Nagy Gáborral és Schubert Ádámmal beszélgetünk egy kellemes nyárestén az Aprókertek pincéje előtt, a pázmándi 5-ös kilométerkőnél, egy-két pohár bor mellett...

---
fotók: Aprókertek / Klotz Miklós / Galiba Imre

Képíró Anita a Tokaj-hegyaljai Borecet Művek ügyvezetője. Vele kalandozunk az ecetek, borevetek világában. Megtudhatjuk, mi a különbség ecet és ecet között, szót ejtünk a különböző bor- és balzsamecetekről, valamint azok jótékony hatásairól. Anita mesél nekünk az egyetlen ecet világversenyről és kapunk tőle még egy jó tippet is, hogy miként készülhet üdítőital borecetből.