Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

II. JÁNOS PÁL REDEMPTORIS CUSTOS KEZDETŰ APOSTOLI BUZDÍTÁSA SZENT JÓZSEF SZEMÉLYÉRŐL, VALAMINT JÉZUS KRISZTUS ÉS AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN KIFEJTETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Dávid király nemzetségéből származott. Mivel a "vezéri pálca" már elvétetett Juda törzsétől és Dávid házától, Szent József a szegény kézműves emberek közé tartozott: ács volt. A Szentírás a legnagyszerűbb elismerést írja róla: Igaz ember volt. Az Újszövetség hajnalán ő a hallgató szent, akinek szavát nem jegyezte le a Kinyilatkoztatás, de példaképül áll minden keresztény előtt, mert ő az, aki állandóan figyelemmel és készséges lélekkel fogadta az égi indításokat. Ez a lelkülete tette alkalmassá arra, hogy a Szent Szűz jegyese, a Megtestesült Ige nevelőapja, a Szent Család őre legyen. Azt az egyedülálló kiváltságot kapta, hogy földi pályafutása befejezésénél a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus volt jelen.
A Szentírás szavával magasztaljuk a szentmise Kezdőénekében:

Íme, a hűséges és okos szolga,
akit az Úr házanépe fölé rendelt.
FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Isten az Ő Megtestesült Szent Fiát az Igaz emberre akarta bízni, és akarja bízni most is. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy érdemesek lehessünk Urunk, Jézus Krisztus szolgálatára.
KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki azért jöttél, hogy Ádám családját kiszabadítsd a bűn igájából:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki az Ígéret Fia lettél, és Dávid házába, József családjába születtél:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Akiről úgy gondolták, hogy Józsefnek, az ácsnak vagy Fia:
Uram, irgalmazz!
DICSŐSÉG
AZ OLVASMÁNYHOZ (2Sám 7, 4-5a; 12-14a; 16)
Urunk, Jézus Krisztus az isteni ígéret alapján Dávid házába és az ő családjába született. Így teljesedtek az isteni ígéretek, amelyből a legutolsó a Boldogságos Szűz köszöntésekor hangzott el: Neki adja az Úristen atyjának, Dávidnak trónját.
A SZENTLECKÉHEZ (Róm 4, 13.16-18.22)
Jézus Krisztus Dávidnak Fia, Ábrahám Fia. Ábrahám az igaz ember példáját adta: hitt az Istennek feltétel nélkül. Utóda, a Szent Család őrzője, Szent József is igaz ember volt, mert egész létével hitt Istennek.
AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 1, 18-21.24a)
Szent Józsefről az evangélium a legnagyszerűbb elismerést mondja: Igaz ember volt. Éber figyelemmel figyelt minden mennyei indításra, és azonnal kész volt teljesíteni az Isten akaratát. Mindig mindenben úgy cselekedett, ahogy az Úr megparancsolta neki.
HITVALLÁS
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Testvéreim! Szent Józsefet rendelte a Gondviselés a Szent Család Őrzőjévé. Ünnepén az ő közbenjárását kérve terjesszük kéréseinket a Mennyei Atya elé:

1. Szent József közbenjárására oltalmazd meg, Urunk, Egyházadat az egész világon.
   
2. Az emberiség vezetői Szent József bölcsességével gondoskodjanak a népek nagy családjáról.
   
3. A názáreti otthon békéje töltse el családjaink életét.
   
4. Szent József hite, egyszerűsége, és a Gondviselésbe vetett bizalma legyen a családapák eszményképe.
   
5. Szent József boldog halálához hasonlóan, Jézus és Mária álljon mellettünk halálunk óráján.

Gondviselő Istenünk! Te Szent Józsefet példaképül adtad nekünk a munkás élet megszentelésére. Add, hogy a mi fáradozásunk is a Te dicsőségedre, családjaink és embertársaink javára váljék. Krisztus, a mi Urunk által.

---

Mindenható Istenünk, ki hűséges szolgád, Szent József gondjaira bíztad a gyermek Jézust, és oltalma alá helyezted a Megváltás művét, kérünk, add meg Egyházadnak, hogy hűségesen őrizze misztériumaidat és szüntelen munkálkodjék a világ üdvösségéért!

Példája: Te is ott állsz észrevétlenül a kialakuló Jézus mögött, segíts Józsefnek!
Élete: Dávid családjából származott (Mt 1, 1-17; Lk 3, 23-38). Mária jegyese volt, amikor az egybekelésük előtt Mária méhében fogant a Szentlélektől. József jó ember volt, sok töprengés után az angyali jelenés nyomán mégis feleségül vette jegyesét. Az összeírás idején Betlehemben megszületett a gyermek Jézus. (Mt 1, 18-24; Mt 2, 1-12) A veszély elől engedelmesen Egyiptomba menekítette családját (emigrált!) majd hazatérésük után Názáretben telepedtek le. (Mt 2, 13-23) Itt ács volt. Jézust 12 éves korában Jeruzsálembe vitték, de félreértés miatt nyomát vesztették, és csak harmadnap találták meg a templomban. Ezután visszatértek Názáretbe. (Lk 2, 39-52) Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt nem sokkal hunyhatott el, ám sem halála időpontját, sem sírhelyét nem ismerjük.

A szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképe. 1870-ben IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette. A Habsburg-ház Bécs 1683-as, majd Buda 1686-os felszabadítását részben Szent József közbenjárásának tulajdonítja. A munkások védőszentje, és a jegyesek pártfogója.

Bár az őskeresztények szép emléket állított Szent József tiszteletének, mégis ünnepe csak a 10. századtól kezdve szerepel a nyugati naptárakban. A 9. században született reichenaui kolostor "szentek listáján" szerepel. Március 19 megünneplése a 14. században kezdett terjedni a nyugati országok templomaiban. 1621-ben XV. Gergely pápa tette általánossá az ünneplését.

1. Köszönjük Neked Szent József életét! Hogy tőle minél többen hűséget, engedelmességet, beléd vetett föltétlen bizalmat tanuljunk! Hallgass meg, Urunk!
   
2. Segíts, hogy példájára mi is egyszerűbbek és egyértelműbbek legyünk. Hogy szavaink és tetteink összhangban legyenek, és világos, egyértelmű beszédünk által egymást is könnyebben megértsük! Hallgass meg, Urunk!
   
3. Gyógyítsd meg a családok sebeit! Add, hogy a házasság szentsége folyamatos erőforrás legyen a házastársaknak abban, hogy szentté váljanak! Hogy egymás számára a te életed közvetítői: áldás legyenek! Hallgass meg, Urunk!
   
4. Áldd meg a nevelőszülőket! Áldj meg mindenkit, aki szülői szeretettel neveli mások gyermekeit! Áldd meg őket azzal, hogy nevelt gyermekeik sok sebét begyógyíthatják szeretetükkel, hallgass meg, Urunk!
   
5. Hogy Szent József, Jézusunk nevelő apja az édesapák példaképe legyen ma is! Hallgass meg, Urunk!
   
6. A jó halál kegyelmét Szent József közbenjárására add meg mindnyájunknak! Hallgass meg, Urunk!

József az igaz ember. Szeretete Isten iránt és Mária iránt akkora, hogy egészen megváltoztatja életét, egészen Isten akarata szerint alakítja életét. Lemond saját elképzeléséről. Ezzel a szeretettel és bizalommal akarok én is Isten elé állni.

----------------------

Március hónapot a régi kalendáriumok Szent József tiszteletére szentelték. Szent József foglalkozását tekintve ács volt. Az üdvtörténetben fontos szerep jutott neki. A Megváltónak, Jézus Krisztusnak lett neveloatyja, a Boldogságos Szuz Mária jegyese és hitvese.

Szent József Dávid házából származott. Izraelben Dávid király óta mindig az o családjából származó utód lett a király. Az evangéliumok családfái (Mt 1,1-18; Lk 3,25-38) Jézus Dávid fiúságát akarják igazolni (2Sám 7,12-16). Jézus a kor társadalmi rendjének megfeleloen József fiának számított. Mária mást nem tudott megnevezni apának, mint Józsefet. Jézus és József kapcsolatára nem volt megfelelo kifejezés. Mária Jézusnak az édesanyja. József, mivel nem természetes apa, tisztázni kellett a helyzetét. A családfákból értesülünk arról, hogy a Dávidi családban nemcsak törvényes gyerekeket, hanem az örökbefogadottakat is ugyanazok a jogok illeték meg a királyság öröklésében. Isteni ígéreten nyugszik ennek a családnak a trónra való jogosultsága. Az Ábrahámnak tett ígéret örökségnek is tekintheto és a Dávidi örökség hordozója lesz a Megváltó, Jézus Krisztus. József volt az, akinek ez a szent örökség jutott, pedig családja körében megvetett volt szegénysége miatt.
Isten kiválasztotta ot, hogy Jézusnak az o fiának apja legyen. József tehát nem is örökbe fogadta Jézust, hanem Isten tette meg fiává. József félt Máriát magához venni. Az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, hogy eloszlassa félelmeit. József álmában tudja meg, hogy Jézus apja lesz. Igaz embernek nevezi ot Máté evangéliuma, mert elfogadta az Isten akaratát, és aszerint is cselekedett. Jézus és József kapcsolatát az Atya határozta meg, egyedül Tole származott. József Dávid utóda volt és Jézus szintén a Dávidi családból származó Mária fia. Máriától Jézus a vér szerinti Dávidi örökséget kapta, a szent örökséget Józseftol kellett kapnia. József halálával Jézusra szállt át az ábrahámi és Dávidi örökség.

Ez az örökség az ószövetségi üdvrendnek a lényege. Jézus Józsefen keresztül került kapcsolatba az ószövetséggel. Átvette tole ezt az örökséget, az ószövetségi üdvrendet és beteljesítette. Isten Józsefet tette meg Jézus neveloatyjának, ezért a névadási jogot is megkapta. Az ószövetségi szokások szerint ölébe ültette a gyermeket, nevet adott neki. Ezzel elismerte, hogy övé a gyermek. Menekülnie kellett Egyiptomba Heródes miatt. Heródes halála után visszatért Izrael földjére és Názáretben telepedett le.
A tizenkét éves Jézust elvitték a templomba. Amikor rátaláltak Jézusra, Mária felelosségre vonta: „Atyád és én aggódva kerestünk.” Ezután az esemény után Szent Józsefrol hallgatnak az evangéliumok. Az apokrif iratok részletezik eljegyzésük történetét, József kiválasztottságát, amelyet a kizöldült vesszo csodája bizonyít (vö. Áron vesszeje). A „József az ács történetei” címu IV.-V. századi apokrif irat részletesen elbeszéli halálát. A Szent Családnak jogi biztonságot és oltalmat adott. Halála elott átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsoszülöttségi áldást. Az Egyház Szent Józsefet - a Boldogságos Szuz Anyát illeto hüperdúlia után – protodúliával tiszteli. József tiszteletének elterjedésében a ferencesek muködtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjébol jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). 1726-ban I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb idoszakában az Egyház védoszentjévé nyilvánította. A XX. században a hívek a március hónapot szentelik Szent Józsefnek. 1909-ben külön litániát és 1919-ben pedig mise prefációt kap. 1955 május 1- jén elrendelte XII. Piusz pápa „Munkás Szent József” ünnepét.
A Habsburg-házban a XVII. század folyamán meghonosodott Szent József tisztelete. Lipót császár fiúgyermeke születésekor hozzá imádkozott. Amikor megszületett, a József nevet adták neki. Neve elterjedt eloször az arisztokráciában, késobb a nép névadási szokásában is. I. Lipót az O oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Bécs (1683) és Buda (1686) felszabadulását az o mennyei közbenjárásának tulajdonította. Buda ostromakor a dönto támadásra induló katonákat a kapucinus Avianói Márk lelkesítette, aki egy dárda hegyén Szent József képét emelte magasba. Védoszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítok, kádárok, tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, a családok, az árvák és a haldoklók. Segítségért folyamodnak hozzá a házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek idején. A XIX. századtól tartják a papnövendékek és a szerzetesek védoszentjének; a XX. században pedig a munkások patrónusa lett. Szent Józsefet legtöbbször úgy ábrázolják, hogy a kis Jézus a jobb karján ül, bal kezében pedig liliomot vagy kivirágzott vesszot tart, de ábrázolják vándorbottal, furésszel, fejszével és fúróval is.
Szent József tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt. Ezt bizonyítja egy esztergomi kiadású misekönyv is, melyben külön miséje van, ami a Missale Romanum hivatalos szövegétol is eltér. A XVIII. században a jeles barokk imádságoskönyvünk, a „Lelki Paradicsom” hoz egy biblikus veretu litániát, amelyet sok elnépiesített változat követ még. Ez a tisztelet elterjedt a famunkások körében is. Patrónusa volt a szegedi és az aradi ácsok, asztalosok céhének. Hajdanában a koporsót is ok készítették. A szegedi céhzászlón (1824) két lebego angyal között egy koporsót is oda hímeztek. A kaposvári ácsok március 19-én végezték a húsvéti szentgyónásukat. A vasvári iparosok a domonkos templomban Szent József képe elott gyertyát gyújtottak, misét mondattak és felajánlást tettek. A karmeliták Gyorben könyörgo társulatot hoztak létre a jó halál kegyelméért. Szent József számtalan ábrázolási módjával találkozunk hazánkban, ezzel is jelezve, hogy a közbenjárását milyen sokan kérték.
József napja a mezogazdaságban is a tavaszi munkák kezdetének számít. Szegeden még a lusta emberek is rá hivatkoznak, akik egész télen nem takarítják el a havat: „nem vergodöm vele, majd megfogadom Szent Józsefot, majd elhordja o. ” Szent József napján kezdték meg a csíkosok, csordások és a gulyások a szolgálatukat, de csak Szent György napjától hajtják ki az állatokat. A néphiedelem a méheket szuzi életet éloknek tartja, ezért öntötték a gyertyát méhviaszból és nem faggyúból. Szent József tisztaságára utaltak ezzel is. Ezen a napon eresztették ki eloször a méhrajokat. Algyon e szavakkal ereszti útjának a gazda méheit: „Atya, Fiú, Szentlélök neviben induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” Göcsejben nem megy el otthonról a gazda, hogy a méhek a rajzásból visszatérjenek.
Szent József prefációja nagyon szépen összefoglalja mindazt, amit a szentírásból tudunk, ami az o Istentol kapott „atyai” hivatását megkülönbözteti a többi családapáétól:
„… és téged Szent József ünnepén illo hódolattal dicsérjünk, magasztaljunk és áldjunk. Mert ot az igaz férfit, az Istenszülo Szuznek jegyesül adtad, hu és okos szolgát családod fölé rendelted, hogy atyai gonddal orizze a Szentlélek erejébol megtestesült Fiadat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust.”