Műsorújság

2025-ben készült műsorunkban Némethy Attila zongoraművészt, zenei szerkesztőt, rádiós műsorvezetőt kérdezi Ruff Béla.

"Rántottborjú-bagel, citrusos-tárkonyos dijoni majonéz, lilahagyma, buggyantott tojás, ropogós burgonya, paradicsom relish" - ez egyetlen étel leírása. A recept annak a fejéből pattant ki, aki 2023-ban megnyerte a "Séfek séfe" televíziós vetélkedőt. Nyereményét pedig… - de ez majd kiderül a beszélgetésből. Zörgő János Ásotthalomról indult, és kiskamaszként vett először fakanalat a kezébe. Őt kérdezi Nagy György András. Kép: Egy fogás az étlapról (Rauf Sven Tamás felvétele)

Körlevelet adott ki a magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Igazságosabb és testvériesebb világot című, 1996-ban megjelent körlevél 30. évfordulója kapcsán. A körlevelet bemutató sorozatunk végső összegzésében Dr. Czapkó Mihály, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója , a körlevél szerkesztője, gondozója volt a beszélgetőtárs. A műsorból hallanak egy részletet: 1956. november 4-én hajnalban elindult a "Forgószél" fedőnevű szovjet katonai invázió Magyarország ellen, amelynek célja az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása volt. Kalmár Melinda évtizedek óta tanulmányozza a 20. századi autoriter rendszerek működését, ideológiáját, a szovjet- és szovjetvariáns rendszerek kialakulását. A történésszel beszélgetünk. A Katolikus Karitász híreiről Zagyva Richárd országos igazgató számol be: Az Amerikai Egyesült Államok félidős választási eredményéről Lesti Árpád politikai elemző mond véleményt. Szó lesz az ügynöklistáról is. Az aktuális energiatudományról beszélgetünk Szarka László Csaba geográfussal, akadémikussal. A Bibó István Szabadegyetem őszi programjairól Békés Gáspár vitakoordinátor számol be. Gálahangversennyel és díjátadóval zárult a világ első nemzetközi tárogatóversenye. Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség díjas magyar klarinét- és tárogatóművész nyilatkozik.

Cziffra György Bartók II. zongoraversenyét (amelyet akkoriban évekig mellőztek/tiltottak) adta elő az emigrálása előtti utolsó magyarországi koncertjén. A produkció akkora hatást gyakorolt a közönségre, hogy a tapsvihar belehasított az éjszakába, és a zongoraművész a műsor után ötször is eljátszotta ráadásként a darabot. Sokak szerint ez a koncert előlegezte meg a rákövetkező napon kirobbanó 1956-os forradalom hangulatát és szabadságvágyát. Születése 105. évfordulóján Kiss Eszter Veronika zenetörténész, valamint Balázs János és Mocsári Károly zongoraművész beszél a XX. század kiemelkedő tehetségű virtuózáról, Cziffra Györgyről.

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!'' Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért'' [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?'' Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!'' A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?'' De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A személyes találkozások, a közös élmények és az alkotás is fontos szerepet játszhatnak egy közösség életében. Miklusicsák Alíz, a Dajer Alapítvány kuratóriumi elnöke mesél egy józsefvárosi kezdeményezésről, közösségükről és programjaikról. További információkat az alapítvány weboldalán találhatnak.

Messzelátónkban ellátogatunk a karcagi Győrfi Sándor galériába és a hamarosan új feladatot kapó berettyóújfalui Barcsai Házba. Ezt követően, egy veszprémi lakótelepen kialakított tanösvényen sétálunk, majd műsorunkat Ercsiben, a Duna partján magasodó Eötvös kápolnánál és Márai kegyhelynél zárjuk

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Varga Andrea Rendező: E. Román Kata

Nem hívő, kereső emberként Afrékát, azaz dr. Fodor Rékát és az élettársát, Greguss Sándort a misztika vonzotta. Mivel keresésük őszinte volt, az Eukarisztiában felismerték azt az Istent, akire valójában mindig is vágytak. El is köteleződtek mellette, rendbehozták a dolgaikat, szentségi házasságot kötöttek, kiegyenesedett az életük. Aztán Sándornál 2017 elején csontvelőrákot diagnosztizáltak. Három hetet adtak neki az orvosok. Sándor Margharita nővér lelkigyakorlatán csodálatos módon meggyógyult, a rák teljesen eltűnt a szervezetéből. Hat évvel később ASL-t diagnosztizáltak nála. Megint elment Margharita nővérhez, de akkor már nem gyógyulásért imádkozott. A betegség nagyon gyorsan haladt előre, Greguss Sándor 2023. augusztus 9-én meghalt. Élete utolsó heteit már teljesen Isten jelenlétében töltötte. Afréka azt mondja, egész élete során nem tért meg annyi ember Sándor környezetében, mint akkor.

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!'' Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért'' [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?'' Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!'' A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?'' De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Mesterségem címere címá adásunkban a közelmúltban elhunyt Gomány Nórára a Miskolc - Selyemréti templom kántor- karnagyára emlékeznek Tetamanti Francesco Roland, Bognár Szamosi Erika, Piskótiné Révész Anita és a műsor szerkesztője Farkas Erzsébet. Mustármag című műsorunkban a mezőnyárádi Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola jubileumi ünnepségét idézzük fel. Szerkesztő: Pap Ildikó. Műsorvezető: Farkas Erzsébet Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila A szöveget gondozta és rendezte: E. Román Kata Szerkesztő-dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna

Négyhetente jelentkező sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: Magyar Kurír

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai november 3. és 7. között ad limina látogatáson vettek részt Rómában. Ennek keretében XIV. Leó pápa is fogadta a püspökök testületét. A látogatás alkalmából készült összeállításunkat hallják. Fotó: Magyar Kurír

Harmath Károly újvidéki ferences szerzetes, az Agapé kiadó alapítója és vezetője pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be október 8-án a Belvárosi ferences templomban. Károly atya a kommunizmus utolsó évtizedeiben sajtóapostolságával nagyban hozzájárult a magyarországi hitélet fenntartásához, amit olyan népszerű kiadványok elérhetővé tételével is segített, mint a híres és népszerű, piros Képes Biblia. Jubileuma kapcsán küldetéséről, a ferences vértanúk tiszteletének ápolásáról, a magyar és horvát nyelvű hívek lelkipásztori ellátásáról, hivatásának ébredéséről és a mai emberhez szóló üzenetéről kérdezte Hámori Kinga.

Az oktatási rendszerből kikerülve, a munka világában való elhelyezkedés kezdetén, amikor a pályánk épp csak elindul, vagy talán még el sem merjük kezdeni, számos kérdés foglalkoztathat bennünket. A szakmai felvetések mellett ráadásul a magánéletünk egyik legérzékenyebb időszaka is éppen ez, amikor párt választunk, döntünk egy életforma mellett, vagy éppen azzal szemben, miközben talán önmagunkat sem ismerjük még igazán. Ez a kapunyitás, a nagybetűs életbe lépés periódusa. Ezt az időszakot állítja fókuszba az a fiataloknak szóló könyv, mely Kapunyitás - Vagy mégse? címmel jelent meg az Új Ember kiadványaként. Vendégünk a szerző: Valaczka András tanár, oktatási szakember, író, aki emellett a Piarista Tartományfőnökséghez tartozó Pasztorális-Pedagógiai Titkárság igazgatója.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Varga Andrea Rendező: E. Román Kata

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!'' Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért'' [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?'' Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!'' A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?'' De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila A szöveget gondozta és rendezte: E. Román Kata Szerkesztő-dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai november 3. és 7. között ad limina látogatáson vettek részt Rómában. Ennek keretében XIV. Leó pápa is fogadta a püspökök testületét. A látogatás alkalmából készült összeállításunkat hallják. Fotó: Magyar Kurír

Harmath Károly újvidéki ferences szerzetes, az Agapé kiadó alapítója és vezetője pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be október 8-án a Belvárosi ferences templomban. Károly atya a kommunizmus utolsó évtizedeiben sajtóapostolságával nagyban hozzájárult a magyarországi hitélet fenntartásához, amit olyan népszerű kiadványok elérhetővé tételével is segített, mint a híres és népszerű, piros Képes Biblia. Jubileuma kapcsán küldetéséről, a ferences vértanúk tiszteletének ápolásáról, a magyar és horvát nyelvű hívek lelkipásztori ellátásáról, hivatásának ébredéséről és a mai emberhez szóló üzenetéről kérdezte Hámori Kinga.

Az oktatási rendszerből kikerülve, a munka világában való elhelyezkedés kezdetén, amikor a pályánk épp csak elindul, vagy talán még el sem merjük kezdeni, számos kérdés foglalkoztathat bennünket. A szakmai felvetések mellett ráadásul a magánéletünk egyik legérzékenyebb időszaka is éppen ez, amikor párt választunk, döntünk egy életforma mellett, vagy éppen azzal szemben, miközben talán önmagunkat sem ismerjük még igazán. Ez a kapunyitás, a nagybetűs életbe lépés periódusa. Ezt az időszakot állítja fókuszba az a fiataloknak szóló könyv, mely Kapunyitás - Vagy mégse? címmel jelent meg az Új Ember kiadványaként. Vendégünk a szerző: Valaczka András tanár, oktatási szakember, író, aki emellett a Piarista Tartományfőnökséghez tartozó Pasztorális-Pedagógiai Titkárság igazgatója.