Műsorújság

Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia. Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne.'' Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az iskolakezdés sok család életében új ritmust jelent. A nyári kötetlenebb napok után ismét fontossá válik a rendszeresség – és ez az étkezésekre is igaz. De vajon hogyan lehet ezt úgy megvalósítani, hogy a gyerekek számára se legyen teher? Márfi Kingával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Kommunikációs Bizottságának tagjával, dietetikussal és sportdietetikussal Balázs Zsanett beszélget.

Ebben a városban kötöttek házasságot Petőfi Sándor szülei; itt épült hazánk első javítóintézete, mellette létesült 1913-ban a Lloyd Repülőgép és Motorgyár. A település határában ma is fellelhető a Csörsz árka sáncrendszer egy-egy szakasza; a város központjában - kissé romosan, feladatára várva áll a Podmaniczky család kettős kastélya. Idén márciusban nyitották meg a megújult, korszerűsített és kibővített Petőfi Közérdekű Muzeális gyűjteményt, abban az épületben ahol a költő aszódi diákéveit töltötte.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

A húsz éve, 2006. szeptember 17-én boldoggá avatott Salkaházi Sára ízig-vérig modern nő volt. Tanítónőként, újságíróként és közéleti emberként sokáig kereste a helyét, és csak küzdelmek, kudarcok és belső vívódások után talált rá hivatására a Szociális Testvérek Társaságában. Modernsége nem pusztán életstílusából vagy szokatlan személyiségéből fakadt. Dolgozó, alkotó és közéletileg aktív nő volt, aki nem tudott, de talán nem is akart megfelelni a nőkről vagy éppen a szerzetesekről alkotott szokványos képnek. Szenvedélyességét, nyugtalanságát és szabadságvágyát nem megtagadta, hanem lassan szolgálattá formálta. Élete ezért arra is jó példa, hogy az ember nincs végérvényesen bezárva veleszületett természetébe, hibáiba vagy korábbi döntéseibe. Kitartó önneveléssel, hittel és kegyelemmel valóban olyanná válhat, amilyen lenni szeretne. Sára testvér hosszú és küzdelmes utat járt be, miközben tudatosan alakította önmagát, és egyre inkább képessé vált arra, hogy szabadságát mások szolgálatába állítsa. Jól ismerte az útkeresést, a bizonytalanságot, a túl sok szerep és elvárás feszültségét, valamint azt a kérdést is, miként lehet egy nő egyszerre szabad, tevékeny, hívő és önazonos. Ehhez nagyon sok mai fiatal nő tud kapcsolódni. Példája azt üzeni, hogy az életszentség nem személyiségünk eltörlését jelenti, hanem annak felismerését, mire használhatjuk mindazt, amit kaptunk. Zics Ildikó szociális testvérnek különösen sokat jelent Salkaházi Sára személye. Boldoggá avatásának huszadik évfordulója alkalmából arról beszélgettünk vele, miben áll ennek a rendkívül modern nőnek a jelentősége, hogyan lett a nyugtalan útkeresőből másokért életét adó vértanú, miként alakíthatjuk tudatosan a saját személyiségünket, és mit tanulhat Salkaházi Sárától a huszonegyedik század embere.

Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia. Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne.'' Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A mai adásban az idén immár 4. alkalommal megrendezésre kerülő miskolci Ars Sacra Fesztiválról beszélget a szervezőkkel a műsor szerkesztője Farkas Erzsébet. A városnak és a programok felelőseinek is nagyon fontos ez az esemény amelyet minden évben nagy lelkesedéssel és szívvel – lélekkel szerveznek meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a programsorozat idén 600 szereplő közreműködésével 10 nap alatt 54 színvonalas egyházi, kulturális és tudományos eseményt sorakoztat fel. A fesztivál küldetése nekünk is fontos, hiszen a rendezvény médiatámogatója a Szent István Rádió. Szeptember 19-én egyedülálló színdarabbal és családi nappal ünnepli alapításának 1000 éves évfordulóját a Váci Egyházmegye. Az eseményről Marton Zsolt váci megyéspüspök és munkatársai tájékoztatták a sajtó képviselőit.

Fordította: Tandori Dezső Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendezte: E. Román Kata

Hogyan képesek érvényesen megszólítani a mai fiatalokat Háry János generális hajmeresztő kalandjai a mesterséges intelligencia által generált, sokszor hamis információk áradatában? Erre a kérdésre ad friss és játékos választ a Háry Jánoska című gyerekelőadás a Háry100 eseménysorozat felütéseként, amelynek bemutatója szeptember 19-én lesz az Opera – Eiffel Műhelyházban. Kodály Zoltán legendás daljátékát Dávid Ádám, számos gyerekkönyv és verses mese szerzője hozza közelebb az ifjú nézőkhöz, átélhető keretjátékát és sziporkázó versbetéteit pedig Harangi Mária rendező, a Magyar Állami Operaház vezető játékmestere kelti életre. Velük beszélgetett Csuth Judit rádiónk stúdiójában. Milyen az ideális mese egy mesemondó versenyre? Először is rövid. Egy mesemondó versenyen az is szerencsés, ha kevésbé ismert történetet választunk. Szintén fontos, hogy a gyerekek szájából elhangzó történetek valóban a korosztályuknak megfelelőek legyenek. Zalka Csenge Virág idén megjelent kötetébe korábban kiadott gyűjteményekből, a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárának archív kézirataiból és régi folyóiratokból válogatott olyan meséket, amelyek eddig nem voltak szem előtt, így az újdonság erejével hathatnak. A „Kié az aranyalma?” című kötet szerzőjét Fülöp Tamás kérdezte. Hit, remény, család – avagy hogyan lehet a mindennapokban is megélni az Istennel való kapcsolatot? Erről lesz szó szeptember 16-án Vácon, az Ars Sacra Fesztivál programján. Az Adullám kávézóban Rajkai Zoltán színművész, szinkronszínész és színházi rendező osztja meg személyes gondolatait „Istennel való kapcsolat, mint megtartó erő” címmel. A program szorosan kapcsolódik az idei Ars Sacra-mottóhoz: „Mert van jövője a reménységnek.” Kovács Éva Rebecca interjúja. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Képek (a Katolikus Rádió stúdiójában): - Dávid Ádám és Harangi Mária - Rajkai Zoltán

Dr. Rojkovich Bernadette a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház reumatológus főorvosa, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke, a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Görögkatolikus papcsaládból származik, a családi mintát követve inkább pedagógus lett volna, mint orvos. Életének fordulataiban szerepe van a véletlennek, de mindig úgy sikerült választania, hogy jól otthon érezze magát abban, amit csinál. Kutatási témája a krónikus ízületi gyulladás, a Magyar Bioetikai Társaság elnökeként az emberi élet és méltóság védelmét tekinti vezérelvnek. A Szent István Tudományos Akadémia tagjaként vallja, hogy hit és a tudomány együtt segíti a világ megismerését és a betegséggel, fájdalommal küzdő ember szolgálatát. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: MKR

A gyónás nem csupán a bűnök kimondása, hanem találkozás azzal az Istennel, aki ismeri gyengeségeinket, mégsem fordul el tőlünk. Mi történik az ember lelkében gyónás közben? Hogyan változik a bűntudat őszinte bánattá, a szégyen bizalommá, a teher pedig felszabadulássá? És hogyan lesz a megbocsátásból valódi újrakezdés? Erről beszél Dr. Makkai László görögkatolikus lelkész, pasztorálpszichológus. A riporter, Tóth Kata. Fotó: Makkai László

Vannak pillanatok, amikor az embernek egyszerűen csak arra van szüksége, hogy valaki meghallgassa; és vannak beszélgetések, amelyeknek talán éppen az ad biztonságot, hogy nem tudjuk, ki van a vonal másik végén. Nincs név, nincs találkozás, nincs ítélkezés – csak egy hang, amely figyel, kérdez, néhány percre a másik emberrel marad, ameddig a hívás tart. Vendégünk kilétét nem fedhetjük fel, hiszen ennek a szolgálatnak éppen az anonimitás a legfontosabb része. A riporter, Tóth Kata.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia. Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne.'' Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fordította: Tandori Dezső Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendezte: E. Román Kata

A gyónás nem csupán a bűnök kimondása, hanem találkozás azzal az Istennel, aki ismeri gyengeségeinket, mégsem fordul el tőlünk. Mi történik az ember lelkében gyónás közben? Hogyan változik a bűntudat őszinte bánattá, a szégyen bizalommá, a teher pedig felszabadulássá? És hogyan lesz a megbocsátásból valódi újrakezdés? Erről beszél Dr. Makkai László görögkatolikus lelkész, pasztorálpszichológus. A riporter, Tóth Kata. Fotó: Makkai László

Vannak pillanatok, amikor az embernek egyszerűen csak arra van szüksége, hogy valaki meghallgassa; és vannak beszélgetések, amelyeknek talán éppen az ad biztonságot, hogy nem tudjuk, ki van a vonal másik végén. Nincs név, nincs találkozás, nincs ítélkezés – csak egy hang, amely figyel, kérdez, néhány percre a másik emberrel marad, ameddig a hívás tart. Vendégünk kilétét nem fedhetjük fel, hiszen ennek a szolgálatnak éppen az anonimitás a legfontosabb része. A riporter, Tóth Kata.