Műsorújság

A tapolcai belvárosban, a Malom-tó közvetlen szomszédságában áll a Marton László Emlékmúzeum. A Tapolcán 1925-ben született Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek körülbelül 180 köztéri alkotása található országszerte, ebből Budapesten legalább negyven, de világszerte is megcsodálható számos alkotása. Marton László a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója volt, özvegyével, Marton Lászlóné Mariann-nal az ennek tanúbizonyságot adó gyűjteményt járjuk be. Ebben az évben egyházunknak talán a legnagyobb büszkesége lehet a saját szűkös költségvetéséből pompásan megújított esztergomi Keresztény Múzeuma. Az egykor vatikáni mintára létrehozott egyházi gyűjtemény megújult tereiről annak átadásakor szóltunk – ez a július 7-i Akvarell műsorunk is természetesen visszahallgatható –, de hazánk egyik legjelentősebb, nem fővárosi gyűjteményéről, illetve az abból létrehozott új állandó kiállításáról egy kéthetente jelentkező kis sorozatban bővebben is beszámolunk. Mai műsorunkban az intézmény első termét mutatja be Kontsek Ildikó művészettörténész, igazgató Szerdahelyi Csongor riportsorozatában. Műsorunk végén Kultúrmorzsák rovatunkkal, s benne a közeljövő programkinálatával jelentkezünk. Zenei szerkesztő: Bögös henrietta Fotó: MKR/TJA

A közelmúltban jelent meg a két szerző könyve, amely a fenntarthatóság jegyében követhető, természetelvű élettervet kínál azoknak, akik felelősséget éreznek hagyományos értékeinkért, hazánkért, földünkért, az emberiség jövőjéért. A költő polgári foglalkozása közgazdász, a Vágtázó Életerő zenei formáció frontembere pedig nem csupán zenész-énekes, hanem tudós csillagász, gondolkodó, író, akinek számos könyve, publikációja foglalkozik a nyugati civilizáció problémáival, fennmaradásunk feltételeinek kimunkálásával. Az anyagelvű, fogyasztói szemléletű életvezetés láthatóan a pusztulás felé vezet, vissza kellene térni őseink tudásához, bölcsességéhez. A beszélgetés második, befejező részét hallhatják ma, legyenek társaink az eszmecserében! Szellemi-lelki tartalékainkról, a megújulás lehetőségeiről lesz szó, verset és zenét is kínálunk hozzá.

A Kávéházban Bérczes László rendezővel, íróval, az Ördögkatlan Fesztivál társalapítójával és szervezőjével Farkas Éva beszélget.

Hasonló a mennyek országa a kincshez, amelyet elrejtettek a szántóföldben. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hat éve, 2020 júliusában hunyt el minden idők talán legnagyobb filmzeneszerzője, Ennio Morricone. Az életéről azóta dokumentumfilm készült, amely már online is elérhető. A két és félórás alkotás áttekinti Morricone teljes pályafutását, különösen az eleddig ismeretlen kezdeti időszakra, amikor a fiatal zenész szeretett volna mesterei kedvében járni. Az Ennio Morrione című dokumentumfilmről Gőbel Ágoston kérdezte az alkotást Magyarországon forgalmazó Pannónia Szórakoztató Kft. alapító-ügyvezető igazgatóját, Elsässer Klaudiát. Fotó: Kép a filmből

Mi jellemzi turisztikai szokásaikat illetően a fogyatékossággal élő embereket és családjaikat? Melyek azok a hátráltató tényezők, amelyek érdemben befolyásolják az érintettek nyaralását, mégis leküzdhető problémák? Szinte mindenki tehet többet-kevesebbet a fogyatékossággal élő emberek egészségének vagy maradék egészségének megőrzése terén. Sőt, nem csupán segítőként, hanem egyszerű állampolgárként is, együttléttel, együttérzéssel, toleranciával, egyszerű dolgokkal melléjük állhatunk, amelyek alig igényelnek erőfeszítést. A föld sójában a fogyatékossággal élő emberek nyaraltatásáról beszél Major László, a Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének korábbi vezetője.

A világhíres Néprajzi Múzeum épületében, gyűjteményeiben dolgozó számunkra láthatatlan szakemberek állnak az egymást váltó kiállítások sikere mögött. Kiknek mit kedd tenni egy tárlat megnyitása előtt? Hogyan lesz egy régi deszkából, cserépedényből vagy szövetből egy érdekes történet beszédes résztvevője? Hogy válnak beszédessé és emlékezetessé a Néprajzi Múzeum tereiben bemutatott tárgyak? Vendégeink: Denk Laura és Tőkés Réka az Ismeretközvetítési Főosztályt képviselik, mindketten múzeumpedagógusok. Zsoldos Anna művészettörténész pedig a MaDok-program, jelenkor kutatással foglalkozó egység munkatársa.

Az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legfényesebb sztárjára, Fedák Sárira emlékeztek szülővárosában, Beregszászon. Nyíri Kata összeállítása.

Hangmérnök: Horváth János és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata 2.) Fecske László: A sóhajtozó diófa Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Hasonló a mennyek országa a kincshez, amelyet elrejtettek a szántóföldben. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Itt élünk című műsorunk Tiszafüreden, a Kilencedik Tiszai Halételek Fesztiválján készült. Szerkesztő: Papp Péter Műsorvezető: Molnár András

Harcsa Veronika pályáját mindig a nyitottság, a kísérletező kedv és a műfajok közötti szabad átjárás jellemezte. A jazz az alap, de ugyanilyen otthonosan mozog a kortárs zenében, az improvizáció világában, versek megzenésítésében vagy akár a klasszikus zene újragondolásában is. Ő a jazzéneklés egyik legismertebb hazai alakja, akinek a neve messze túlmutat Magyarország határain, hiszen a világ számos országában koncertezett már, fellépett rangos fesztiválokon, mindvégig megőrizve azt a közvetlenséget és érzékenységet, amely a koncertjeit igazán személyessé teszi. Ha valaki szeretné ezt megtapasztalni, az előttünk álló időszak több alkalmat is kínál erre. A július 24. és augusztus 2. között zajló 35. Művészetek Völgyében ugyanis idén is megnyílt a Harcsa Veronika Udvar Taliándörögdön. A saját udvar a koncerteken túl bepillantást enged abba a kreatív zenei közegbe is, amely az énekesnőt inspirálja. Az együtt zenélés különösen fontos számára. Ennek egyik legszebb példája a Gyémánt Bálint gitárművésszel közös duója, mellyel Taliándörögdön augusztus 1-én lépnek színpadra. Ha valaki pedig erről lemaradna akkor augusztus 11-én Budapesten láthatja még őket a Kobuci Kertben.

Hangmester: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum kivételes környezetben várja a mai látogatókat. Bár nagy költőnk szülőháza eredeti formájában maradt fenn, a nádtetős ház környéke az évszázadok során modern épületekkel teli központ lett, Kiskőrös fő tere. Filus Erikával, a múzeum vezetőjével, Tóth Zsófia beszélgetett az állandó kiállításról, az Emlékházban található – díjat is nyert – modern tárlatról, és erről a kivételes környezetről is. Sorstalanság – alakzatok a címe a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításának. A tárlaton a sorstalanság fogalmának mibenlétét, annak 20. századi megélését, különféle változatait mutatják be. Teszik mindezt hat magyar író és egy folyóirat – Szerb Antal, Márai Sándor, Kertész Imre, Bodor Ádám, Faludy György, Agota Kristof és a párizsi Magyar Műhely – megidézésével. A kiállítás projektfelelősével, Kodolányi Judittal, lépett be a szövegek közé Fazekas Gyöngyvér.

Új sorozatot indítunk útjára a Művészbejáróban, amelyben Oláh Zsolt színházi szakíró kollégámmal közösen elemzünk, értékelünk színházi eseményeket, jelenségeket, alkotókat. Most, az első alkalommal a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának előadásairól beszélgetünk, ennek a beszélgetésnek a folytatását két hét múlva hallhatják majd.

Az ejtőernyős sport viszonylag fiatal, azonban a technika kialakulását követve mégis nagy múltra visszatekintő története van. Márk Zoltán és Csanádi Zsolt ejtőernyősökkel beszélgetünk múltról, jelenről.

A Máltai Tanulmányok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről című, legújabb lapszámát június 29-én mutatták be Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat székházában. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Kovács Éva, a lapban megjelent A közösségi elköteleződés születése című tanulmány egyik szerzője, aki a lapbemutatót követően interjút adott műsorunknak. Kovács Évát, a Károli Gáspár Református Egyetem most végzett szociológia mesterszakos hallgatóját, a Corvinus Egyetem PHD hallgatóját, az önkéntesség motivációiról, a kutatás céljáról, módszereiről és legfontosabb eredményeiről kérdeztem. (fotók: https://www.maltai.hu és Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

Hangmérnök: Horváth János és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata 2.) Fecske László: A sóhajtozó diófa Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Hasonló a mennyek országa a kincshez, amelyet elrejtettek a szántóföldben. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet. Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Az ejtőernyős sport viszonylag fiatal, azonban a technika kialakulását követve mégis nagy múltra visszatekintő története van. Márk Zoltán és Csanádi Zsolt ejtőernyősökkel beszélgetünk múltról, jelenről.

A Máltai Tanulmányok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről című, legújabb lapszámát június 29-én mutatták be Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat székházában. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Kovács Éva, a lapban megjelent A közösségi elköteleződés születése című tanulmány egyik szerzője, aki a lapbemutatót követően interjút adott műsorunknak. Kovács Évát, a Károli Gáspár Református Egyetem most végzett szociológia mesterszakos hallgatóját, a Corvinus Egyetem PHD hallgatóját, az önkéntesség motivációiról, a kutatás céljáról, módszereiről és legfontosabb eredményeiről kérdeztem. (fotók: https://www.maltai.hu és Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)