Műsorújság

Divattá vált az online gátlásvesztés, a digitális nárcizmus. Az influenszer kultúra határt nem szabó jelenléte arra biztat, hogy megossz mindent, mindent is, ami veled kapcsolatos, ami a TIÉD. E torzult kapcsolódási igény, virtuális kötődés lépett a valódi emberi kapcsolatok helyére. Giró-Szász Áron és Éberlein Éva próbál kiutat mutatni abból a labirintusból, ahol az egyén a maga határtalan jogait követeli, minden korlátot veszélyként azonosít, semmibe véve a társadalom többi tagjának személyiségi jogait.

A vajdasági Dombos Fest 2026-ban a „4 nap újratervezés” mottóval várja közönségét a kishegyesi löszfal alatt – az egykori szemétdomb helyén. A szervezők szerint korunk legfontosabb kérdései megkerülhetetlenné váltak: a klímaváltozás, a vízhiány, a társadalmi átalakulások, a közösségi felelősség és a művészet szerepe mind olyan témák, amelyek közös gondolkodást igényelnek. A zenei és irodalmi program idén is rendkívül sokszínű, a délutáni beszélgetések és kerekasztalok pedig új hangokat és friss nézőpontokat hoznak a délvidéki magyar közéletbe június 25 és 28 között. A fesztivált Horváth László a Fonó Budai Zeneház igazgatója ajánlja, aki maga is ezer szállal kötődik Kishegyeshez. "Hősök hajnala" címmel látványos és nagyszabású táncjátékot mutat be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes július 4-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon – amely egyben a 2026-os évad ünnepélyes nyitánya lesz a Dóm téren. Az előadás első része a mohácsi csata előtti baljóslatú időket idézi meg a Táncegyüttes "Tánckrónika Dózsa György tetteiről" című táncszínjátékában Wunderlich József színművésszel a címszerepben, a második felvonásban Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa különleges színpadi táncvíziójának ősbemutatója a mohácsi csata 500. évfordulóján, a máig ható, súlyos következményekkel bíró nemzeti tragédiánkra hívja fel a figyelmet "Rekviem Mohácsért" címmel. Minderről Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője mesél. Fotó: Dombos Fest

Mi minden történik egy nemzetközi sporteseményen a pályán kívül? Mire kell figyelni egy díjátadónál/eredményhirdetésnél? Hogyan zajlik a VIP vendégek fogadása és kiszolgálása? Miben lehet segítség, vagy éppen mit fedhet el a sportdiplomácia? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körül Nagy József protokoll- és viselkedéskultúra tanácsadóval, a Magyar Protokollosok Országos Egyesületének korábbi elnökével, aki hangsúlyozza, a protokoll a sport területén is nem korlát, hanem segít és véd. Adásunkban kitérünk arra is, mennyire változott a sportprotokoll szerepe az elmúlt években, évtizedekben, illetve milyen helyzetben van jelenleg a magyar sportdiplomácia. Fotó: a Paris Saint-Germain budapesti BL-győzelme (forrás: MLSZ)

Kávéház című mai műsorunkban - sokak kérésére és közkívánatra megismételjük – a 2025. augusztus 2.-án elhangzott műsorunkat, melyben az egészségünk megőrzésének egyik lehetséges módjáról Fekete Ágnes egészségtrénerrel és Dr. Tombácz Attila általános orvossal beszélget az adás szerkesztője Farkas Erzsébet. Szerkesztő: Farkas Erzsébet Zenei Szerkesztő: Németh Tamás

Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt. Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: ,,Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.'' Erre azt mondták: ,,De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.'' Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni. Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: ,,János a neve.'' Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén. Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: ,,Mi lesz ebből a gyermekből?'' Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Közös imádságos összefogásra hívja a híveket Fábry Kornél atya Magyarországért és a világon élő minden magyarért. A június 1-től december 31-ig tartó kezdeményezés célja, hogy 15 millió „Üdvözlégy Mária” hangozzon el nemzetünkért. Az imák rögzítését és a közös számláló követését a Zarándok.ma ima applikációja segíti. A kezdeményezésről Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspököt, Petit, egy 13 éves fiatalt, és a Zarándok pont ma főszerkesztőjét, Harasztovics Arnoldot kérdezi Gőbel Ágoston. Fotó: zarándok.ma

Székesfehérváron tartották a Házas Hétvége mozgalom régiós találkozóját. A házaspároknak Spányi Antal püspök mutatott be szentmisét az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya templomban. A főpásztor felhívta a figyelmet a magyar családokat is veszélyeztető ideológiai törekvésekre és folyamatokra. Arról beszélt, hogy a katolikus egyház tanítása az Isten törvényein, az isteni kinyilatkoztatáson alapszik, amely megvédi a gyermekeket és a családokat ezektől a hatásoktól. A Házas Hétvége az elmúlt 50 évben mintegy 100 országban már több mint 3,5 millió házaspárnak segített, hogy a megújítsa a kapcsolatát, és házasságát teljesebben élje meg. A föld sójában a mozgalom jelentőségéről Spányi Antal püspök, Pálffy Károly és felesége Júlia, a Házas Hétvége régiós felelősei osztják meg gondolataikat.

Az "Ezer Buddha Barlang" kincseinek felfedezője, a Selyemút romvárosainak kutatója, Belső-Ázsia korábban ismeretlen hegységeinek feltérképezője. A tehetséges magyar tudós Nagy-Britannia polgáraként járta India, Kína, Kelet-Irán tájait, hogy feljegyezze, lefényképezze, feltérképezze a nyugati civilizáció számára ismeretlen vidékeke. Munkásságáról dr. Vásáry István orientalista, az ELTE Széchenyi-díjas egyetemi tanára, az MTA rendes tagja és dr. Kubassek János geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszél.

Dupka György, ungvári történész tollából látott napvilágot a Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulag-rabok, mártírok panteonja című monográfia. A szerző a bővített, második kiadásban az 1944-1970 között a kommunista diktatúra áldozatául esett kárpátaljaiaknak állít emléket. A kötetben 1500 meggyilkolt vagy meghurcolt áldozat neve szerepel, de a lista messze nem teljes. Ezért Dupka György folytatja a kutató és feltáró munkát.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt. Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: ,,Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.'' Erre azt mondták: ,,De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.'' Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni. Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: ,,János a neve.'' Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén. Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: ,,Mi lesz ebből a gyermekből?'' Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A szakrális népénekeket, vagyis a múltunk egyik legjellemzőbb lenyomatait tartalmazza az a kötet, mely Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész kutatómunkájának összefoglalásaként jelent meg A Nyugat-Dunántúl egyházzenei anyanyelve címmel. A könyv gerincét elsősorban Lajtha László zenetudós, népzenekutató 1950-es és 60-as években folytatott gyűjtőmunkája adja. A műfajok szerinti tematikába sorolt énekekről, és a kutatómunka hátteréről Tóth Zsófia beszélgetett a szerzővel, Medgyesy S. Norberttel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének tanárával. A kard regénye című könyv, amelyet Kovács Olivér írt, a tudományos-ismeretterjesztő irodalomban jelent meg 2024 júniusában. A mű a kard történetét és jelentőségét vizsgálja. A szerző ötletén alapulva a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában nyílt kiállítás, amely a magyarországi kard-történet legérdekesebb darabjait mutatja be. A kard magyar útja című kiállítás, amely a magyar szablyák művészi és történelmi jelentőségét mutatja be. A kiállítás gyűjteményekből származó, akár műalkotásnak is minősülő példányokat sorakoztat fel, hangsúlyozva a kard emberiség egyik legikonikusabb fegyvere, valamint jelképes szerepét. Kovács Olivért és a múzeum történészét, B. Szabó Jánost, Fazekas Gyöngyvér kérdezte. A homoludens.hu Egyesület egy 2007-ben alapított magyarországi civil szervezet. Fő célja a társasjáték-kultúra terjesztése, a játékos közösségek építése, valamint a hazai hagyományos játékkultúra emlékeinek gyűjtése és gondozása. Társasjátékklubok és játszóházak, játéksuli program, közösségi szolgálat és a hazai játékos civil szervezeteket bemutatása is szívügyük. Teszik mindezt garantáltan kütyü-mentesen. Csányiné Pataki Eszter mentor-rendezvényszervezővel az Országos Széchényi Könyvtárban, a Múzeumok éjszakáján ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Vannak életutak, amelyek első pillantásra különböző területeken zajlanak, valójában azonban ugyanarról szólnak: emberekről, közösségekről és az értékteremtésről. Vendégünk több évtizedes pályafutása során mindig a kultúra szolgálatát tekintette feladatának, miközben számos változást, sikert és kihívást élt meg a magyar színházi életben. Munkásságát a kitartás, a szervezőerő és az a meggyőződés jellemzi, hogy a színház elsősorban találkozás a közönséggel. Mit jelent hosszú éveken át felelősséget viselni egy közösségért? Hogyan lehet megőrizni a lelkesedést és az alkotókedvet a folyamatosan változó körülmények között? Többek között erről is beszélgetünk mai portréműsorunkban.

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról... Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt. Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: ,,Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.'' Erre azt mondták: ,,De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.'' Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni. Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: ,,János a neve.'' Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén. Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: ,,Mi lesz ebből a gyermekből?'' Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról... Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja