Új szakmai díjjal ismeri el a felnőttképző intézményeket a Kamara

Első alkalommal hirdeti meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a HR Portal munkaerőpiaci szaklap az Év Felnőttképzője Díj elismerést, amellyel a felnőttképző intézmények kiemelkedő szakmai munkáját kívánják láthatóvá tenni és díjazni.

A Kamara szakmai támogatásával meghirdetett pályázaton egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, alapítványok, valamint állami vagy egyéb közintézmények vehetnek részt, amennyiben aktívan foglalkoznak felnőttképzéssel és évente legalább 100 fő képzését szerveznek. A díjat több kategóriában ítélik oda, így külön elismerésben részesülhetnek a nyelvi, IT és soft skill, azaz személyes készségek képzései, valamint a szakmai területek, illetve a kreatív és innovatív megoldások képviselői is.

Egy online űrlap kitöltésével lehet díjmentesen jelentkezni, a beadási határidő 2026. május 31. Az elbírálás június 30-ig zárul le, az eredményhirdetés és díjátadó gála szeptemberben lesz.

A díj nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem kiváló lehetőséget ad a felnőttképző intézményeknek, hogy országos szinten is bemutathassák sikeres programjaikat, innovatív módszereiket és eredményeiket a szakma szélesebb közönsége előtt. Ez az első olyan átfogó, kifejezetten a felnőttképző szektort középpontba helyező szakmai díj hazánkban, amely reagálva a gyorsan változó munkaerőpiac kihívásaira a felnőttképzés egyre fontosabb szerepére hívja fel a figyelmet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg. A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

Lezárult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Üzleti Tárgyalási Stratégiák elnevezésű országos képzéssorozatának tavaszi szezonja. A 2026 áprilisi és májusi 25 programon 461 egyéni vállalkozó, kkv-vezető, szakember és értékesítési szakember vett részt.

A sikeres üzleti tárgyalások ma már nem csupán versenyelőnyt jelentenek, hanem a vállalkozások stabil működésének egyik alapját jelentik. A képzések erősen gyakorlatorientált megközelítést alkalmaztak: a résztvevők valós üzleti helyzeteken, interaktív feladatokon és tárgyalási szimulációkon keresztül sajátíthatták el azokat a technikákat, amelyek azonnal alkalmazhatók a mindennapi üzleti egyeztetések során.

A program iránt az ország minden részén sokan érdeklődtek. Az általános tárgyalási stratégiák, az ártárgyalási technikák, a meggyőzés és a hatásgyakorlás módszerei voltak a főbb témakörök. Különösen nagy sikert arattak a gyakorlati példákra épülő feladatok, a gyors kapcsolatépítési, azaz networking gyakorlatok, valamint azok a módszerek, amelyek a hatékonyabb üzleti kommunikációt és a partnerkapcsolatok erősítését támogatják.

A résztvevők aktívan kapcsolódtak be a munkába, nyíltan megosztották saját tapasztalataikat, a résztvevők hosszú távon is jól hasznosítható tudást kaptak a vállalkozásaik működéséhez. A szinte minden vármegyébe eljutó képzéssorozat tovább erősíti a helyi és regionális vállalkozói közösségeket is.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében.

A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.

A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.

A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.

A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére.

A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.

Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.

Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.

A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.

A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.

A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.

– A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek – hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Tervezői és Építészeti Szövetség Klaszter együttműködésével megalakult a magyar Design & Build Klaszter. A tervezést és a kivitelezést is összefogó tömörülés célja, hogy a magyar tervezői, építészeti, kivitelezési és kapcsolódó iparági kompetenciák szervezett formában jelenjenek meg a nemzetközi piacokon, különösen a Perzsa-öböl, a Közel-Kelet és Észak-Afrika dinamikusan fejlődő régióiban.

A több mint húsz egymás tevékenységét kiegészítő vállalkozás közreműködésével létrehozott klaszter olyan projektalapú, magas hozzáadott értékű együttműködési modell, amely képes komplex „Design & Build” megoldásokat kínálni. Ilyen esetekben egy csapat, a klaszter vállalja a tervezéstől a kulcsrakész átadásig a kivitelezést.

A Klaszter feladata a tagvállalatok szakmai kompetenciáinak összehangolása, exportképes projektcsomagok kialakítása, valamint nemzetközi üzleti lehetőségek azonosítása és előkészítése.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai és intézményi partnerként biztosítja a kapcsolódást a Külgazdasági és Külügyminisztérium exportkoordinációs rendszeréhez, valamint mozgósítja a Külgazdasági Szakmai Bizottság, a regionális bizottságok, a területi kamarák és a Külgazdasági Szakértői Testület szakmai és nemzetközi kapcsolati hálóját.

Az együttműködés lényege, hogy a piaci szereplők rugalmassága és innovációs ereje találkozik a kamarai rendszer intézményi hátterével és kapcsolati tőkéjével. Az együttműködés az elmúlt több mint egy év exportfejlesztési programjának kezdeti lépéseinek folytatásaként egy olyan integrált állami-kamarai-piaci modellt hoz létre, amely új szintre emelheti a magyar vállalkozások külpiaci megjelenését és mintaprojektként szolgálhat más ágazati klaszterek számára is.

Fotó: MKIK

Másfél évvel ezelőtt a kamarai tisztújítások alkalmával új vezetést választott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), gyakorlatilag kétharmados felhatalmazással. Az új vezetés új szemlélettel közelítette meg feladatait, a vállalkozókat helyezte a középpontba és új szellemiségű együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal, világos célokkal, fejezetekre és feladatokra lebontva. A cél a tudás alapú gazdaság megteremtése, amit egy három pillérre épülő – szakképzés, felnőttképzés, egyetemi képzés - tudás alapú kamara tud a legjobban segíteni.

Az MKIK és a német, illetve osztrák hagyományokra épülő hazai gazdasági kamarák hálózata közel egymillió vállalkozást képvisel. Köztestületként, számos vállalkozókat segítő feladata mellett – mint gazdaságfejlesztési és vállalkozásokat segítő, szakképzési és oktatási, nyilvántartási és igazgatási feladok, illetve gazdasági tájékoztatást és kutatásokat, közfeladatként ellátott tevékenységeket végez - egyik fő feladata a magyar gazdaság általános érdekeinek képviselete.

Ez a státusz felelősséget jelent: a kamara feladata, hogy a részérdekeken túl a magyar gazdaság egészének hosszú távú érdekeit tartsa szem előtt. Éppen ezért komoly műhelymunka keretén belül a magyar gazdaság lehetőségeinek vizsgálata folyik a kamarában és mélyreható elemzések születnek. A legutóbbi április 2-án Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések címet viselte, és először a portfolio.hu portálon jelent meg a sajtóban.

A műhelymunka keretén belül a magyar gazdaság több meghatározó szereplőjét is megkérdeztük. A kamara vezetése, többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a makroökonómiai mutatók fontosak lehetnek, de azt nem mutatják meg, hol keletkezik valójában a gazdasági teljesítmény, és ami ennél is lényegesebb: merre tart, és merre tarthat a fejlődési pálya. Az elemzés erre a lehetséges fejlődési pályára tesz javaslatot, célja az érdemi közpolitikai vita elősegítése. A kamarai rendszer, köztestületi feladatából fakadóan, ebben a folyamatban aktív partnere a vállalkozói közösségnek, a kormányzatnak és minden olyan szereplőnek, aki a minőségi növekedés és az intézményi megújulás mellett elkötelezett.

A parlamenti választásokat követően a kamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.