Sugárzó életöröm. Vendégeink: Lajtai György operatőr és felesége, Esztrehai Katalin írónő.
Szerkesztő: Szabó Csilla

Vendégeink: dr. Jászberényi József idősképzési szakember, a Milton Friedman Egyetem felnőttképzési igazgatója és Nagy-Bana Zsanett szociálgerontológus, a Szolnoki Egészségfejlesztési és Lelkiegészség Központ munkatársa.

Spányi Antal püspök főpásztori szolgálata során megújíttatta a székesfehérvári egyházmegye kegyhelyeit, megőrizve a templomok építészeti örökségét és kibővítve azokat modern zarándokszolgálatásokkal. Tematizálta a búcsújáróhelyek felkeresését így vált Ercsi a jegyesek, a Vértessomló a gyermekre várók, Bodajk a családok, Alsószentiván a nagyszülők, Makkosmária a szenvedélyek rabságában élők zarándokhelyévé. Székesfehérvár Szent István városaként kiemelt helye a Magyar Szent Család Nyomában zarándokútnak, amely átvezet a legtöbb kegyhelyen és beemeli a zarándoklót az első magyar szent család közbenjáró kegyelmeibe.
A fehérvári Püspöki Palotában a sajtó nyilvánossága előtt mutatták be a kegyhelyek a gazdag lelki tartalmakat hordozó ünnepeit, az összehangolt programokat.

Rovarhotel építés, beporzás, lépesméz kóstolás. A 18. kerületi Tomory Lajos Múzeumban a Beporzók napja alkalmából rendezett gyerekprogramon követjük a résztvevőket, ahogy megismerkednek a rovarok életével és munkájával.

Hogyan is vagyunk önmagunkkal, milyen értékek fontosak az életünkben? Az elfogadás, a megbocsátás, a törődés, a szeretet milyen súllyal jelenik meg a másokhoz fűződő kapcsolatainkban? Milyen a viszonyunk saját magunkkal, mennyire szeretjük, értékeljük magunkat? Az ezekre a kérdésekre adott válaszaink kihatnak az életünk minden területére. Az énképünk befolyásolja az érzéseinket, meghatározza a cselekedeteinket a családban, a munkahelyünkön, vagyis alapvetően kihat a hogylétünkre. A mai Házunk táján műsorába Szentirmai Ágnes készített összeállítást a Patrona Hungariae Iskolaközpont másfél évtizede tartó egyedülálló „Osztozó” programjáról, amelyben tanórákon járnak körbe a diákokkal olyan témákat, mint az identitás, a jövőkép, a stressz vagy éppen az erőszakmentes kommunikáció. Elsőként azonban Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutával, a hazai kognitív viselkedésterápia meghonosítójával beszélgetünk a lelki egészséghez szükséges egészséges önbizalomról, a negatív önbecsülésből adódó nehézségekről a pozitív önértékelés kialakulásáról, vagyis önbizalom fejlesztéséről.

A Kanadában élő házaspár több közös kötetet jegyez, melyekbe Lajta György készíti a fotókat és felesége írja a lélekből szóló üzeneteket. Esztrehai Katalin dokumentumfilmesként dolgozott, amikor úgy tűnt elveszti a szeme világát. Igazi küzdelem indult ekkor, mely az önismeret fejlesztésén és a gyógyító tudás keresésén át vezetett. Az út tart, de az állomásokat az írónő megosztotta kötetein keresztül. A szeretet, az önszeretet, az öröm megélése, a lélek építése az eszközei és a céljai Esztrehai Katalin és Lajta György közös munkáinak. Esztrehai Katalin író a lélek, a test és a szellem egységéről és persze könyveiről mesél. A könyvekből, a fényképek üzenetéből, egy házaspár összefűződött életéből kapunk ízelítőt a mai beszélgetésben.

Vendégeink: Haag Csilla, a Budaörsi Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvoda óvónője, Luntz Klaudia, a Sváb mese megálmodója és Fogarasy Attila tanár Pilisvörösvárról.

Spányi Antal megyéspüspök jóvoltából Páduai Szent Antal, Szent II. János Pál pápa és Szent Katharina Kasper ereklyéit őrző kortárs német ötvösművészeti alkotással gazdagodott a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Veletek vagyok mindennap című állandó kiállítása. Az értékes ereklyetartót a székesfehérvári püspökök és pápák találkozásait bemutató teremben tekinthetik meg az érdeklődők.
A Házunk táján műsorában az ereklyék különleges történetéről Hajdu Ferenc nagyprépost, helynök, művészettöténeti jelentőségéről Smohay András múzeumigazgató, a szent pápával való személyes találkozásairól Spányi Antal püspök beszél.

A mélyszegénység nem statisztika, hanem sors – és Magyarország háromszáz legszegényebb településén ma is emberek ezreinek mindennapjait határozza meg. Hogyan lehet valódi esélyt teremteni ott, ahol generációk óta újratermelődik a hátrány?

Műsorunkban Vecsei Miklós, a háromszáz legszegényebb településért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszél a Felzárkózó Települések program tapasztalatairól, személyes találkozásokról és a hosszú távú változás lehetőségeiről.

Fotó: MKR

Hogyan kerülhettek Prohászka Ottokárról szóló dokumentumok az állambiztonsági iratok közé? Mennyire valóságosak a dokumentumok információi? Mennyire nehezíti meg a történészek dolgát az „ügynökakták” megfogalmazása. És hogyan lehet történeti forráskritikát alkalmazni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egykori anyagaiban? Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltáros, a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény igazgatója tudományos munkássága két témára fókuszál, Prohászka Ottokár püspök hatalmas szellemi öröksége mellett a székesfehérvári egyházmegye állambiztonsági érintettségét is kutatja. Meglepő módon az utóbbi kutatások hoztak fel Prohászka személyével, illetve recepciójával kapcsolatos adatokat. Mai adásunkban ezeket gyűjti egy csokorba a szakember és a 2026. március 28-án, a budapesti Központi Papnevelő Intézet Prohászka Konferenciájára készülő előadásának témáját mutatja be nemcsak rendkívül színesen, hanem sokszempontból bővebben is.

Hogyan kerülhettek Prohászka Ottokárról szóló dokumentumok az állambiztonsági iratok közé? Mennyire valóságosak a dokumentumok információi? Mennyire nehezíti meg a történészek dolgát az „ügynökakták” megfogalmazása. És hogyan lehet történeti forráskritikát alkalmazni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egykori anyagaiban? Mózessy Gergely egyháztörténész, püspöki levéltáros, a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény igazgatója tudományos munkássága két témára fókuszál, Prohászka Ottokár püspök hatalmas szellemi öröksége mellett a székesfehérvári egyházmegye állambiztonsági érintettségét is kutatja. Meglepő módon az utóbbi kutatások hoztak fel Prohászka személyével, illetve recepciójával kapcsolatos adatokat. Mai adásunkban ezeket gyűjti egy csokorba a szakember és a 2026. március 28-án, a budapesti Központi Papnevelő Intézet Prohászka Konferenciájára készülő előadásának témáját mutatja be nemcsak rendkívül színesen, hanem sokszempontból bővebben is.

Dr. Vida Ágnes babapszichológussal beszélgetünk a digitális eszközök térhódításáról, a szülők és a gyerekek viselkedéséről és következményekről valamint elkerülési technikákról beszélgetünk.

Dr. Vida Ágnes babapszichológussal beszélgetünk a digitális eszközök térhódításáról, a szülők és a gyerekek viselkedéséről és következményekről valamint elkerülési technikákról beszélgetünk.

Egészen egyedülálló összefogás révén épült fel Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum. Néhány debreceni katolikus értelmiségi álmodott egy nagyot a rendszerváltás után, és rengeteg munkát fektettek egy közös ügybe. Először egy zarándokházat szerettek volna létrehozni itt, ezt gondolták tovább, mígnem létrejött az iskola, a kollégium. Az utóbbi években az alapítvány ösztöndíjrendszert működtetett, mikuláskor pedig mindenkit megajándékozott az iskolában. Idén tervezik ezt utoljára, a Sziklára Épített Ház Alapítvány befejezi ezt a tevékenységét. Már megáll a saját lábán - mondják az alapítók.

A Sziklára Épített Ház történetét és a befejezéssel járó érzéseiket a két alapító, Fodor András nyugalmazott plébános és Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológus mesélte el Mikos Ákos debreceni tudósítónak.