- Mögkölnézni Képestár Pesten
- Stornó kiállítás Sopronban
- Moldvai táncház a Sültü Zenekarral

Szerkesztő: Tóth J. András

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kossuth Zsuzsanna neve többnyire csak lábjegyzet a történelemkönyvekben - pedig élete maga volt a 19. századi magyar sors.

Nemesi családban született, kivételesen művelt, érzékeny nő volt, aki fiatalon bátyja, Kossuth Lajos árnyékában találta meg hivatását: segítette fivére politikai munkáját, osztozott felemelkedésében és bukásaiban. A család elszegényedése, édesapja halála, a forradalom előtti évek nyomasztó bizonytalansága mind próbára tették. Ráadásul a magánéletben is súlyos veszteségeket szenvedett el: szerelmet, férjet, gyermeket veszített, miközben teste is egyre gyengült.

1848-49 viharában mégis helytállt: hadikórházakat szervezett, főápolónőként szolgált, embersége az ellenség tiszteletét is kivívta. A szabadságharc bukása után azonban így is börtön, száműzetés, családi széthullás és emigráció következett. Brüsszelben, majd Amerikában csipkeverésből próbált megélni, miközben újra és újra a történelem kegyetlenségével szembesült. Rövid, mindössze harminchét évnyi élete egy rendkívüli nő csendes, mégis megrendítő hőstörténete.

A szerzővel Fülöp Tamás beszélgetett.

Fuszek Csilla évtizedek óta foglalkozik a tehetséggondozással, tanárként, minisztériumi tisztségviselőként, alapítvány vagy civil szervezet munkatársaként.

15 éves tanári gyakorlat után 7 éven át dolgozott az Oktatási Minisztériumban, ahol fontos szerepe volt az Arany János Tehetséggondozó Program elindításában. Tehetséggondozó munkáját 2007 és 2011 között a Csányi Alapítvány ügyvezetőjeként folytatta, majd a MATEHETSZ Budapesti Európai Tehetségközpontjának létrehozásában vállalt részt, mint a központ igazgatója. Emellett 2008 óta folyamatosan előadóként is dolgozik az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, ehhez a munkájához nyomon követi a tehetséggondozás legfrissebb nemzetközi trendjeit és a szakirodalom legújabb köteteit.

A tehetséggondozás nemzetközi vérkeringésében is évtizedek óta dolgozik, már a 2006-ban Magyarországon szervezett első nagy tehetséggondozó konferencia szervezésének is egyik motorja volt. A MATEHETSZ és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájában kezdetek óta tevékenykedik a külkapcsolati munkacsoport vezetőjeként.

Kövesdy Zsuzsa interjúja.

Operett sorozatunk folytatásában Ungvári Judit ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel beszélget, aki jutalomjátékkal ünnepli 70. születésnapját és aki 35 év után lép újra színpadra a Kocsák Tiborral közösen alkotott, Hófehérke című táncjátékában. A Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze a Banya szerepét táncolja május 21-én csütörtökön 18 órától a Budapesti Operettszínházban.

Antik szőnyegek és kortárs műalkotások világába kalauzolja az érdeklődőket a HAB, azaz a Hungarian Art And Business legújabb időszaki tárlata. Az Összeszőve - Történetek szálról szála című kiállítás - Kocsis Katica esztéta kurátori munkája révén - különböző korok és eltérő kulturális közegek munkáit mutatja be, miközben megismertet a textilművészet és a festészet kapcsolódásának lehetőségeivel. A tárlat a keleti és afrikai világhoz szorosan kötődő textilművészet hagyományaiból indul ki, amely napjaink művészettörténeti narratíváinak újragondolásában is inspirációt nyújthat. Kocsis Katicával, a kiállítás kurátorával Tóth Zsófia beszélget.

A Széchényi-könyvestek ezúttal a határon túlra és közel 150 év színháztörténetére vitte el az érdeklődőket. Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe ugyanis az aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is megjelentették kétkötetes monográfiájukat. Fazekas Gyöngyvér először Sirató Ildikót, a nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményének munkatársát szólította meg a kötet kapcsán.

A majdnem másfél évszázadot felölelő, magyar és román nyelvű kötet a színháztörténeti tények, érdekességek és kuriózumok mellett korrajzzal is szolgál, mivel a színházi plakátok tükrözik a többnemzetiségű város 19. századi, 20. század eleji életét, valamint társadalmi-gazdasági helyzetét is. Az egyik szerzőt, Piroska Katalint kérdezi Fazekas Gyöngyvér erről a feltáró kutatómunkáról.

(Kép forrása: Irodalmi Jelen kiadó)

Talpra, magyar! 1956 és a magyar színház címmel jelentetett meg egy alapos, részletgazdag, korszakfeldolgozó könyvet az MMA Kiadó.
A könyv azokra a kérdésekre kíván válaszokat adni, hogy miként jutott el a magyar színházi élet 1956-ig, hogyan élték meg a művészek a forradalom napjait, s milyen megtorlások sújtották őket a bukás után.
Az igényesen kivitelezett, keménytáblás, cérnafűzött kötésű kötet tekintélyes mennyiségű kordokumentumot, illetve visszaemlékezést vonultat fel 1953-tól 1989 június 16-áig, Nagy Imre újratemetéséig. Aránylag sok történet, illetve legenda látott már napvilágot a témában, de talán egyben ilyen átfogó feldolgozás még nem született. A vaskos könyvről a stúdióban a kötetet szerkesztő A. Szabó Magdával beszélgetünk. (Képünkön.)

A 33. Szent István Könyvhétről Farkas Olivérrel, a Szent István Társulat igazgatójával Szerdahelyi Csongor készített riportot.

A Ciszterci Szent Imre templomban Gárdonyi Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából most vasárnap délután 3 órakor Emlékezzél, Úr Isten, híveidről címmel felcsendülő koncertről a Trio Concertante Budapest csellóművészét, Scholz Annát kérdeztük.

Egy történet, amely azokról szól, akik nem voltak hajlandóak elhagyni az otthonukat, példát mutatva, hogy száz éven keresztül miként lehetett fennmaradni kisebbségként. Csáky Pál Szakadék című drámája egy pozsonyi család tragédiáján keresztül rántja le a leplet a trianoni döntés előtti vívódásokról, fájdalmakról, indulatokról – mindezt az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában.
A május 16-án először látható darab egyik próbáján járt Szentimrei Kristóf, aki Andrási Attila Jászai-díjas rendezőt, valamint Szőke Andreát, az előadás dramaturgját kérte mikrofon elé.

Az Arácsi Tájház nyeregtetős, alápincézett, náddal fedett épület egy hosszú szalagtelek szélén. Eredetileg szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek boltozata a mai napig látható. A tisztaszobában és a konyhában a 19. század végétől az 1930-as évekig jellemző berendezést láthatjuk.
Zsoldos Szilvia kalauza a helyszínen Tarnai Katalin, a Magyar Televízió egykori szerkesztője, riportere, műsorvezetője volt, aki ugyan az Alföldön született, de 2004 óta már Balatonfüred Arács városrészében él, igazi lokálpatriótaként pedig a helyi kulturális élet aktív tagja, és több helytörténeti kötet szerzője.
A ház, amelynek ma is szerepe van a hagyományok ápolásában és generációk közötti átadásában, Balatonfüreden, a Lóczy Lajos utca 101. szám alatt található, és csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat 10 és 16 óra között. Csoportok jelentkezése esetén a tájház rendhagyó időben is fogad vendégeket.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi fesztivált, kiállításokat és egy különleges zenés produkciót is a figyelmükbe ajánl a következő hetek budapesti programjaiból a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

(Képek forrása: MKR/Zsoldos Szilvia)

Nektek semmi sem jó – ezzel a címmel állították színpadra az RS9 Színházban azt az előadást, mely Stephen Leacock kanadai író, humorista két novellájának adaptációja alapján készült. A XX. század elején keletkezett műveket Karinthy Frigyes fordításában láthatja a közönség. A darab társszerzője, dramaturgja és rendezője Bánfalvi Orosz Eszter, aki Tóth Zsófiának mesél az előadásról, az abban megjelenő humorról, valamint arról is, hogyan jött létre ez a szövegkönyv két különálló novella felhasználásával.

A Várkert Bazár szabadtéri kiállításával folytatódik a jubileumi év programsorozata, amit Stróbl Alajos születésének 170., halálának 100. évfordulója alkalmából hirdettek meg. Ezúttal Képmás szobrokkal címmel szabadtéri tablókon villantják fel életének képkockáit. A kiállítást megnyitva Szőke Gábor Miklós szobrászművész felidézte Stróbl Alajos életútjának állomásait, azét a mesterét, akinek modellt állt Ferenc József és Liszt Ferenc is. Először Szőke Miklós Gábort, majd dr. Stróbl Alajost, a művész unokáját hallják, végül pedig Borovi Dániel művészettörténészt kérte mikrofon elé a megnyitó és a tárlatvezetés után Zsoldos Szilvia.

Pálos út – A természetben a természetfelettivel a címe azoknak a kis füzeteknek, amelyek segítségével egyszerre tehetünk zarándokutat testben és lélekben. Utazásunk során bizonyos pontokon a befelé figyelést segítő gondolatokat, elmélkedéseket találunk – a pálos rend, Esztergomi Boldog Özséb és a hajdani mecseki remeték lelkiségének jegyében. Ezeket az üzeneteket a füzetben olvashatjuk, valamint a telefonunk segítségével meg is hallgathatjuk a köveken található link vagy kód segítségével. A legutóbbi kötet bemutatóján, a Széchényi-könyvesteken járt Fazekas Gyöngyvér, aki Puskás Antal atyát szólította meg a könyvecskék kapcsán.

Az idén 10 éves Fülesbagoly könnyűzenei tehetségkutató-sorozat nyári 4 versenyéről hallhatnak, majd olyan foglalkoztatófüzetekről lesz szó, melyek segítségével a család minden tagja jobban megismerheti többek között a Dunakanyart és a Balaton-felvidéket. Vendégünk lesz a kötetek szerzője Varga Viola, és a Fülesbagoly Tehetségkutató-sorozat megálmodója Nagy Szabolcs.

A Kultúrmorzsákba az aktuális kiállítások és zenei programok közül válogattunk.

A természet színei, a textilművészet és a fenntarthatóság találkozik egy különleges vándorkiállításban. A Botanica Tinctoria című tárlat ezúttal a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum falai között látható (június 28-ig), ahol a festőnövények kortárs felhasználását ismerhetik meg az érdeklődők.
A tárlat az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteményének vándorkiállítása, amely a növényi és más természetes festési eljárások mai lehetőségeit mutatja be. Söptei Eszterrel, a kiállítás egyik kurátorával Kovács Éva Rebecca beszélget.

Egy elfeledett életmű újrafelfedezésének lehetnek szemtanúi azok, akik ellátogatnak a Budapest 3. kerületében található Kiscelli Múzeumba. Kósa Molnár Mária a két világháború közötti magyar művészet egyik különleges hangú alkotója volt, akinek munkássága száz év távlatából is meglepően aktuális kérdéseket vet fel a közösségről, spiritualitásról és az emberi kapcsolatok természetéről.
Hogy miért kapta a frissen nyíló kiállítás a „Tömegek ritmusa” címet, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf a helyszínen Molnárné Aczél Esztert, a tárlat egyik kurátorát.

Március 24-én a Pesti Vigadóban mutatták be az MMA Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amely Illyés Gyula válogatott levelezését tartalmazza 1913 és 1933 között. A kötetben közölt első levelet 11 évesen írta, amikor beíratták a dombóvári katolikus főgimnáziumba, és szüleivel csak levélben tudott kapcsolatot tartani. A válogatás utolsó éve a „Pusztulás” megírásának ideje, amikor az addig csak a költészet értői előtt ismert Illyés Gyula nevére a szélesebb közönség is felfigyelt. A költő lányával, Illyés Máriával Fülöp Tamás készített interjút.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek:
- Botanica Tinctoria kiállítás (forrás: Tessedik Sámuel Múzeum, Szarvas)
- Söptei Eszter (forrás: MKR)

Két nagy magyar történelmi alak két ifjúkori utazásának és közös európai élményeik nyomában jártunk. II. Rákóczi Ferenc és Széchenyi István fiatalkori útjainak világába pillantottunk be a Széchenyi Szabadakadémia segítségével – azokba az évekbe, amikor még formálódott gondolkodásuk, és amelyek később egész életükre hatással voltak.
A Széchenyi Szabadakadémia helyszíne az Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, ahol rendszeresen várják az érdeklődőket történelmi és kulturális témájú előadásokkal.
A szabadakadémia megálmodóját, Széchenyi Tímeát, valamint dr. Messik Miklós jogászt, okleveles műemlékvédőt, a MEVE elnökét, az „Utazás a régi és a mai Európában” című előadás létrehozóját kérdezte a helyszínen Kovács Éva Rebecca.
A programsorozat következő előadásáról a szechenyicsalad.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck leghíresebb darabja: A kék madár. A lírai szépségű mesejáték két főhőse: Mytyl és Tyltyl, a favágó két gyermeke, akik útnak indulnak, hogy megleljék a titokzatos kék madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek, ahol a Fény segíti az útjukat.
Vándorlásuk során a múltba, az éjszaka birodalmába, a rengeteg erdőbe, a boldogságok kertjébe és végül a jövő birodalmába jutnak. A kérdés csak az, hogy meglelik-e a boldogság kék madarát, és felismerik-e, ha végre megtalálják?
A darab bemutatója május 20-án, 18 órakor lesz Törökbálinton, a Munkácsy Mihály Művelődési Házban a Fellegjárók Társulat előadásában, amelynek néhány tagjával, Endrődi Ágnessel, Gyurity Istvánnal és Haik Viktóriával beszélgetett Fülöp Tamás.
Az előadásban rádiónk bemondója, Harcsik Róbert is színpadra lép. Bővebb információk a fellegjarok.hu oldalon találhatók.

Mi történik, ha valakivel nemcsak együtt kell élni, hanem ugyanazon a testen kell osztozni? A „Nem én vagyok” című film egy fantasy elemekkel átszőtt testvérdráma, amely egy Budapesten élő kínai család belső konfliktusait mutatja be, miközben betekintést ad egy zárt, saját szabályok szerint működő közösség hétköznapjaiba.
A két testvér, a zongorista lány Shanshan és az örök lázadó fiú Lang sorsa egy balul elsült spirituális rituálé után végleg összekapcsolódik: a fiú halála után a lelke nővére testébe kényszerül. A közös test azonban nem jelent közös akaratot. Kettejük között egyre intenzívebb harc indul a kontrollért, miközben a múlt traumái és az apai elvárások egyre mélyebbre húzzák őket egy sajátos, szimbolikus térbe, ahol a valóság és a szellemvilág határai elmosódnak.
A Budapest Film forgalmazásában látható alkotás rendezője, Zhang Ge korábban számos díjat nyert Mei-káprázat című rövidfilmjével, május 21-től pedig első nagyjátékfilmjét tekintheti meg a közönség a hazai mozikban. Először vele beszélgetett Szentimrei Kristóf, majd Csényi Katit, a film producerét kérte mikrofon elé.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Két nagy magyar történelmi alak két ifjúkori utazásának és közös európai élményeik nyomában jártunk. II. Rákóczi Ferenc és Széchenyi István fiatalkori útjainak világába pillantottunk be a Széchenyi Szabadakadémia segítségével – azokba az évekbe, amikor még formálódott gondolkodásuk, és amelyek később egész életükre hatással voltak.
A Széchenyi Szabadakadémia helyszíne az Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, ahol rendszeresen várják az érdeklődőket történelmi és kulturális témájú előadásokkal.
A szabadakadémia megálmodóját, Széchenyi Tímeát, valamint dr. Messik Miklós jogászt, okleveles műemlékvédőt, a MEVE elnökét, az „Utazás a régi és a mai Európában” című előadás létrehozóját kérdezte a helyszínen Kovács Éva Rebecca.
A programsorozat következő előadásáról a szechenyicsalad.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck leghíresebb darabja: A kék madár. A lírai szépségű mesejáték két főhőse: Mytyl és Tyltyl, a favágó két gyermeke, akik útnak indulnak, hogy megleljék a titokzatos kék madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek, ahol a Fény segíti az útjukat.
Vándorlásuk során a múltba, az éjszaka birodalmába, a rengeteg erdőbe, a boldogságok kertjébe és végül a jövő birodalmába jutnak. A kérdés csak az, hogy meglelik-e a boldogság kék madarát, és felismerik-e, ha végre megtalálják?
A darab bemutatója május 20-án, 18 órakor lesz Törökbálinton, a Munkácsy Mihály Művelődési Házban a Fellegjárók Társulat előadásában, amelynek néhány tagjával, Endrődi Ágnessel, Gyurity Istvánnal és Haik Viktóriával beszélgetett Fülöp Tamás.
Az előadásban rádiónk bemondója, Harcsik Róbert is színpadra lép. Bővebb információk a fellegjarok.hu oldalon találhatók.

Mi történik, ha valakivel nemcsak együtt kell élni, hanem ugyanazon a testen kell osztozni? A „Nem én vagyok” című film egy fantasy elemekkel átszőtt testvérdráma, amely egy Budapesten élő kínai család belső konfliktusait mutatja be, miközben betekintést ad egy zárt, saját szabályok szerint működő közösség hétköznapjaiba.
A két testvér, a zongorista lány Shanshan és az örök lázadó fiú Lang sorsa egy balul elsült spirituális rituálé után végleg összekapcsolódik: a fiú halála után a lelke nővére testébe kényszerül. A közös test azonban nem jelent közös akaratot. Kettejük között egyre intenzívebb harc indul a kontrollért, miközben a múlt traumái és az apai elvárások egyre mélyebbre húzzák őket egy sajátos, szimbolikus térbe, ahol a valóság és a szellemvilág határai elmosódnak.
A Budapest Film forgalmazásában látható alkotás rendezője, Zhang Ge korábban számos díjat nyert Mei-káprázat című rövidfilmjével, május 21-től pedig első nagyjátékfilmjét tekintheti meg a közönség a hazai mozikban. Először vele beszélgetett Szentimrei Kristóf, majd Csényi Katit, a film producerét kérte mikrofon elé.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A Műcsarnokban Áramló jelenlét címmel láthatóak Cseke Szilárd munkái, melyek a klasszikus festészeti technikákkal alkotott képektől a nagyszabású installációkig vezetik a látogatókat. Cseke Szilárd a kilencvenes években pályára lépett nemzedék egyik népszerű alkotója, aki élénk színeket használó, dekoratív erdő-festményeivel és kinetikus installációival vált itthon és a nemzetközi színtéren is ismertté. Alkotásai bonyolult rendszereket, globális folyamatokat modelleznek gyakran interaktivitást igényelve a befogadótól.
A kiállításról Zsoldos Szilvia készített riportösszeállítást és fotókat.

Fésűs Éva Kossuth- és Stephanus-díjas meseíró és költő most csütörtökön lenne 100 éves.
A 92 éves korában elhunyt Fésűs Évának a nevéhez fűződik körülbelül harminc mesekönyv, több száz rádióműsor és vagy harminc mesejáték, csak néhányat említve itt: A palacsintás király, a Nyúl a cilinderben, a Tapsikáné fülönfüggője, vagy aToportyán Tódor a mezei könyvnapon. Hősei szeretetreméltóak, ügyesek, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak. Ő „a kicsik, a sete-suta őzikék, névtelen ezüsthegedűsök” igazában hitt, „és azokéban, akik végig szürke nyuszikák maradnak, sok galibát csinálnak, de okulnak és igyekeznek mindent jóvátenni, miközben példát mutatnak szeretetből és barátságból". Megható történetei alapvető erkölcsi igazságokat közvetítenek valamennyi korosztály számára.
Egy interjúban így fogalmazott: „A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.”
A szerző születésének kerek évfordulója apropóján rádiónk Varázsdoboz című műsorában május 14-től a Csaló az üveghegyen című meséjét hallgathatják meg 5 egymást követő napon, 5 részben. A történetről dióhéjban:
Az üveghegyek általában nem törékenyek, hiszen meg szokták őket mászni, akárcsak legénykorában Erdőháti Zöld király, aki ezzel hódította meg a kedves királykisasszony szívét, és nyerte el Csengő-Bongó ország koronáját. Sose hitte volna, mekkora veszély fenyegeti, ha szerencséjét megirigyli egykori vetélytársa. Az irigy Kobakházi Tök király fondorlatos tervet eszel ki, csakhogy mindenéből kiforgassa és megszégyenítse. Ármánykodásában még az üveghegyi törvény is neki kedvez. Akkor aztán uccu világ! Ő fog diadalmaskodni, irigyelt királycimboráját pedig földönfutóvá teszi. Ez már olyan biztos, hogy akár mérget is vehetne rá… Vagy mégsem?
A Csaló az üveghegyen című mesét Kristán Attila előadásában hallgathatják meg, az első része csütörtök délelőtt fél 11-kor kezdődik, ebből itt egy részletet játszunk be elöljáróban, amikor a mese főszereplője a masszőrnél találkozik egykori riválisával.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Műcsarnokban Áramló jelenlét címmel láthatóak Cseke Szilárd munkái, melyek a klasszikus festészeti technikákkal alkotott képektől a nagyszabású installációkig vezetik a látogatókat. Cseke Szilárd a kilencvenes években pályára lépett nemzedék egyik népszerű alkotója, aki élénk színeket használó, dekoratív erdő-festményeivel és kinetikus installációival vált itthon és a nemzetközi színtéren is ismertté. Alkotásai bonyolult rendszereket, globális folyamatokat modelleznek gyakran interaktivitást igényelve a befogadótól.
A kiállításról Zsoldos Szilvia készített riportösszeállítást és fotókat.

Fésűs Éva Kossuth- és Stephanus-díjas meseíró és költő most csütörtökön lenne 100 éves.
A 92 éves korában elhunyt Fésűs Évának a nevéhez fűződik körülbelül harminc mesekönyv, több száz rádióműsor és vagy harminc mesejáték, csak néhányat említve itt: A palacsintás király, a Nyúl a cilinderben, a Tapsikáné fülönfüggője, vagy aToportyán Tódor a mezei könyvnapon. Hősei szeretetreméltóak, ügyesek, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak. Ő „a kicsik, a sete-suta őzikék, névtelen ezüsthegedűsök” igazában hitt, „és azokéban, akik végig szürke nyuszikák maradnak, sok galibát csinálnak, de okulnak és igyekeznek mindent jóvátenni, miközben példát mutatnak szeretetből és barátságból". Megható történetei alapvető erkölcsi igazságokat közvetítenek valamennyi korosztály számára.
Egy interjúban így fogalmazott: „A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.”
A szerző születésének kerek évfordulója apropóján rádiónk Varázsdoboz című műsorában május 14-től a Csaló az üveghegyen című meséjét hallgathatják meg 5 egymást követő napon, 5 részben. A történetről dióhéjban:
Az üveghegyek általában nem törékenyek, hiszen meg szokták őket mászni, akárcsak legénykorában Erdőháti Zöld király, aki ezzel hódította meg a kedves királykisasszony szívét, és nyerte el Csengő-Bongó ország koronáját. Sose hitte volna, mekkora veszély fenyegeti, ha szerencséjét megirigyli egykori vetélytársa. Az irigy Kobakházi Tök király fondorlatos tervet eszel ki, csakhogy mindenéből kiforgassa és megszégyenítse. Ármánykodásában még az üveghegyi törvény is neki kedvez. Akkor aztán uccu világ! Ő fog diadalmaskodni, irigyelt királycimboráját pedig földönfutóvá teszi. Ez már olyan biztos, hogy akár mérget is vehetne rá… Vagy mégsem?
A Csaló az üveghegyen című mesét Kristán Attila előadásában hallgathatják meg, az első része csütörtök délelőtt fél 11-kor kezdődik, ebből itt egy részletet játszunk be elöljáróban, amikor a mese főszereplője a masszőrnél találkozik egykori riválisával.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta