Inváziós fajok. Évszázadok óta itt vannak. Mióta látjuk ezt problémának? Hogyan kezeljük őket?
Szerkesztő: Szabó Csilla

Gondolták volna, hogy a társaságban eltöltött játékidő növeli az iskolai tanulók teljesítményét, vagy hogy segíti a munkavállalót motiváltnak és pozitívnak maradni? Ezeket a hasznos tapasztalatokat gondolta újra és valósította meg az "Amőbia" elnevezésű projektben két játékfejlesztő pszichológus fiatal Péntek Zsófia és Radics Zsuzsanna.

Adásunk második felében pedig egy nemzetközileg is elismert mesemondóval, Zalka Csenge Virággal ismerkedhetnek meg a kedves hallgatók, akitől megtudhatják, hogyan illeszthető be a modern, városi
gyermekek életébe a népmesék sokszínűsége, valamint fény derül arra is, mi is az a "Nagyvárosi népmesék" hashtag és hogyan lehet ezt alkalmazni a közösségi médiában.

Idegenhonos növények és állatok válhatnak özönfajokká, ezzel a biológiai sokféleség sérülhet. Kerti növények és háziállatok kiszabadulása, betelepítés, véletlenül behurcolt fajok az okai annak, hogy Magyarországon nem őshonos fajok telepedtek meg, kiszorítva a hazaiakat.

Vendégünk: Diószegi-Jelinek Laura, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály természetmegőrzési referense.

Az augusztus 20-ai négynapos hétvégéhez igazodva idén egészen augusztus 23-ig várja a látogatókat a Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok. A történelmi főváros legfontosabb, augusztus 14-én kezdődő kulturális eseményéről Lehrner Zsolt alpolgármester és Igaz Krisztina, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szakmai vezetője tartott ismertető sajtótájékoztatót.

Ausztráliára tekintünk magyar szemmel. Mióta vizsgálja a magyar tudományosság, hogy látták a magyar utazók a fiatal országot?

A Kubassek János geográfussal és Domaniczky Endre melbourne-i vezető konzullal készült beszélgetés ausztráliai magyar emlékeket is bemutat és azt, hogy a magyar bevándorlók mikor és milyen okból választották otthonuknak a déli-kontinenst.

Két riporttal hangolódunk a stúdió beszélgetésre: Magos Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegység vezetője, arról beszél, hogy a Nemzetiparkba megérkező ifjú kócsagőrök tudnak segíteni a természetőrök munkájában?
Nagy Laura környezeti nevelő pedig a gyerekeket kapcsolja be a természetvédelembe.

Vendégeink: Szilágyi Gábor az Ifjú Kócsagőr Program egyik alapítója és Tímár Bianka Ifjú Kócsagőr.

A rendszerváltást követő időszak kortárs képzőművészeinek helyzete, ismertsége, népszerűsítésének lehetőségei az új körülmények között másféle gondolkodást, aktivitást kívánt a művészektől, művészettörténészektől, de legfőképpen a művészeket támogatni kívánó galériásoktól, műkereskedőktől.

Az elmúlt idők tanulságairól és a jelen helyzetről beszélgetünk vendégeinkkel, az egykori Körmendi Galéria megteremtőjével, műpártoló tulajdonosával, Körmendi Annával és Feledy Balázs művészeti íróval.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a sokasodó klíma-, természet-, és környezetvédelmi feladatok közepette immár harmadik alkalommal gyűjtötte össze és tette közzé szakmai kiadványát, amely amellett, hogy naprakész, objektív, tudományos alapokon nyugvó tudásanyag, felvázolja a közeljövőben megoldandó környezetvédelmi problémákat, azok megoldásának lehetséges útvonalait. A ZÖLDGAZDASÁG 2026 című 300 oldalas kiadványról beszélgetünk, vendégeink Bedő Károlyné társadalmi kapcsolatok koordinátora, klímareferens a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének képviseletében, valamint Doró Viktória, a kiadvány főszerkesztője.

Tavaszi virágszőnyeggel keretezett, dús virágú japán cseresznyefák. Japán sakk és go. Utcai csemegék. Tradicionális japán zenei, harc és táncművészeti bemutatók. Írás és festészet. Origami.
Mai összeállításunk március 28-án készült, de a következő hétvégén újra Sakura hangulat költözik a budapesti 8. kerületben, az Illés utcai kapun át megközelíthető botanikus kertbe.
A 250 éves történelemre visszatekintő Fűvészkert 170 éve található az egykori Festetics és Szeleczky családi birtok területén. A növényritkaságok között, akár a szabadban sétálunk, akár az üvegházakban, számos meglepetést is találunk, melyek az országban csak itt nőnek. A Sakura ünnepről készült riporttal ajánljuk figyelmükbe az április 11-én és 12-én ismét megcsodálható és kipróbálható japán kulturális különlegességeket.

“Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen, ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” -írja Szent Pál a korintusiaknak írt első levelében. (1Kor 15,12-15) Jézus tehát nem az apostolok fantáziájában, hanem valóságosan, testben támadt fel. Íly módon találkoztak vele. Egy látomás miatt nem adták volna életüket is azért az igazságért, hogy az Isten Fia eljött, meghalt és feltámadt. Vagy mégsem? Miért fontos egyáltalán egy kereszténynek hinni a feltámadásban? Mai adásunkban székesfehérvári lelkipásztorok osztják meg velünk gondolataikat a húsvéti hitről, a feltámadásról.

A perzsa paradicsomi kert szimbólumai hogyan jutottak el a kolostorkertekbe? Miért ültették a gyümölcsfákat a novíciusok lakrésze melletti temetőkertbe? Milyen hatása van a rózsának, ami révén Mohamed, Jézus és Szent Erzsébet jelképévé válhatott? Herczeg Ágnes művelődéstörténeti kalandozásra hív a középkori kolostorkertek bemutatásával. Majd a díszfű előnyös tulajdonságairól, jellemzőiről és helyéről Megyesi Éva ad áttekintést. A folytatásban: a jászfényszarui Pál Károly egy katonai terepjárót, a tihanyi Ravasz Ottó pedig egy Trabantot újított fel sok utánajárás után, barátok segítségével. A hogyanokról beszélgetünk az kocsiritkaságokat csodálva.

Gondolták volna, hogy a társaságban eltöltött játékidő növeli az iskolai tanulók teljesítményét, vagy hogy segíti a munkavállalót motiváltnak és pozitívnak maradni? Ezeket a hasznos tapasztalatokat gondolta újra és valósította meg az "Amőbia" elnevezésű projektben két játékfejlesztő pszichológus fiatal Péntek Zsófia és Radics Zsuzsanna.

Adásunk második felében pedig egy nemzetközileg is elismert mesemondóval, Zalka Csenge Virággal ismerkedhetnek meg a kedves hallgatók, akitől megtudhatják, hogyan illeszthető be a modern, városi
gyermekek életébe a népmesék sokszínűsége, valamint fény derül arra is, mi is az a "Nagyvárosi népmesék" hashtag és hogyan lehet ezt alkalmazni a közösségi médiában.