I/
Merre tovább Ukrajna?
Hogyan alakulnak a magyar-ukrán kapcsolatok?
Szerkesztő: Sályi András

A felmérések és az egyoldalú sajtó a Donald Tusk-féle kormányoldal politikusa, Rafal Trzaskowski varsói polgármester győzelmét jósolták és várták, ám a szavazást az erős média-ellenszél ellenére mégis a jobboldali Jog és Igazságosság párt támogatottja: Karol Nawroczki történész nyerte meg.
Mi történt?
Mit üzentek a választók a másfél éve győzelmet aratott brüsszelista Tuskéknak?
Hogyan korrigálhatja az új elnök az aktuális lengyel külpolitikai irányvonalat, és hogyan hat majd a kihűlt lengyel-magyar kapcsolatokra?
Szakértőnk Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

125 éve született Fekete István. Rádiónkban is foglalkoztunk már az évfordulóval, az irodalmi -- elsősorban ifjúsági irodalmi – örökséggel, ám van életének és munkásságának egy fájdalmas része, amelyet kevéssé ismerünk, hiszen szinte sosem hallunk róla.
Őt magát meghurcolta, megkínozta, műveit betiltotta és megcsonkította az a kádári kommunista rendszer, amelyben élnie és alkotnia kellett, és amelyre egyesek még mindig nosztalgiával gondolnak.

Écsy Gábor papi szolgálata mellett 2008 óta országos igazgatója a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének. Április 30-án elköszönt a szervezettől és tisztségétől. Écsy Gáborral beszélgetünk.

Nagyon jól kell tudni a nyelvet ahhoz, hogy valaki elsőre kitalálja, hogy akit hall, ukránul, vagy oroszul beszél. Mert több a hasonlóság, mint a különbözőség?
Mi vezetett ahhoz, hogy két testvérnép véres háborúba keveredjen?
Lehet-e felelősöket találni, még ha ez nem is változtat a véres valóságon.
Legyőzhető-e Oroszország a harctéren? Érvényes-e mindaz ma is, amit XII. Károly svéd király, Napóleon Bonaparte, vagy Adolf Hitler serege megtapasztalt?
És a fő kérdés: mi lesz a béke után - ha egyszer eljön az orosz-ukrán háború vége?

Vendégeim:
Bendarzsevszki Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője.
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Nagyon jól kell tudni a nyelvet ahhoz, hogy valaki elsőre kitalálja, hogy akit hall, ukránul, vagy oroszul beszél. Mert több a hasonlóság, mint a különbözőség?
Mi vezetett ahhoz, hogy két testvérnép véres háborúba keveredjen?
Lehet-e felelősöket találni, még ha ez nem is változtat a véres valóságon.
Legyőzhető-e Oroszország a harctéren? Érvényes-e mindaz ma is, amit XII. Károly svéd király, Napóleon Bonaparte, vagy Adolf Hitler serege megtapasztalt?
És a fő kérdés: mi lesz a béke után - ha egyszer eljön az orosz-ukrán háború vége?

Vendégeim:
Bendarzsevszki Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője.
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

fotó:
https://ungparty.net/blog/ukrajna-etnikai-terkepe/
mandiner.hu

Dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánjával, az intézmény oktatómunkájáról, lelkiségéről, a konferenciák és a nemzetközi kapcsolatok jelentőségéről, valamint a május 27-én megrendezésre került Gondoskodás – Robotok és mesterséges intelligencia alkalmazása az idősellátásban című nemzetközi tudományos konferencia témaköreiről, az ellátórendszerbe integrálható AI és robotika lehetőségeiről, korlátairól, etikai kockázatairól beszélgetünk.
(fotó: https://btk.ppke.hu)

Az elmúlt adásokban a Ptk. bevezető rendelkezéseivel foglalkoztunk. A polgári jog által megkívánt, általában elvárható magatartásról, illetőleg a joggal való visszaélésről beszélgettünk. A mai adásban ezen témánkat folytatjuk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

1. A keresztény gyökerű Franciaország, amelyet valaha az Egyház legidősebb leányának hívtak, múlt hét kedden, május 27-én elfogadta a halálba-segítéshez való jogról szóló törvényt, vagyis legalizálta az eutanáziát. A törvény, bár korlátokat ígér, de a meghalást és meghalatást összeköti a méltósággal és olyan joggá teszi, ami jár. Egyelőre csak bizonyos feltételekkel, csak keveseknek...
Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

2. A frontvonalon túl Ukrajnában –a háborús fáradtság politikai és társadalmi hatásairól beszélgetünk, a Magyar Külügyi Intézet Vezető kutatójával, az Eurázsia Központ elemzőjével, Seremet Sándorral.

Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával az író gazdag szellemi hagyatékáról a közelmúltban megjelent, A velünk élő Gárdonyi - Vallomások című kötet kapcsán beszélgettünk.
A vallomáskötetben Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész professzor többek között ezt írja: "Az életemben nagy szerepet játszottak Gárdonyi Géza írásai, mindenekelőtt az Isten rabjai, együtt az Egri csillagokkal és a novellákkal. A két világháború közötti lelki újjászületésünkben óriási szerepe volt! S lehet a jelenben és a jövőben is, ha tanító- és tanárképző intézetekben az Ő szellemiségét sugározzuk! Példákra van szüksége minden nemzedéknek, a 21. századnak is! Fel kell mutatnunk a szellemi értékeinket, akár alkalmas, akár nem!"

(fotók: www.gardonyigeza.hu)

Nemzeti Összetartozás Napja. A 105 évvel ezelőtti trianoni döntésről, majd aktuális politikai eseményekről Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk.

Zagyva Richárd 2025. május elseje óta a Katolikus Karitász országos igazgatója. Vele beszélgetünk.

A Magyar Szemle Füzetek sorozatban jelent meg Gróh János (1923.2007) festőművész, művészeti író, a BME Rajz és Formaismereti Tanszékénak docense, 1948-ban lezárt, kéziratban maradt írása Csontváryról, amely megírását követően nem jelenhetett meg, és a szerző hagyatékában maradt fenn.
Gróh Gáspár József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíróval a most megjelent írás szerkesztőjével, édesapja Csontváry-tanulmányáról beszélgetünk.
A kötet Egy festő tisztelgésa - Gróh János Csontváry-tanulmánya című bevezetőjében Gróh Gáspár többek között ezt írja: "Édesapám, Gróh János 1948-ban kapta meg diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István volt. A politikai fordulat meghatározta az akkor végzett fiatalok esélyeit: nemcsak megélhetésüket, hanem az általuk követendő esztétikai normákat is. Apám előtt ezzel gyakorlatilag bezárult a művészpálya lehetősége, a család anyagilag nem tudta segíteni...E rendkívül nehéz időszak előtt, legkésőbb 1948-ban írta kéziratban maradt tanulmányát Csontváryról, a letisztázott gépirat ebből az évből való. A szöveg nyilvánvalóvá teszi, hogy Csontváry képei lenyűgözték: az életmű titkai egész életében foglalkoztatták."
(fotó: https://mmakademia.hu)

Zagyva Richárd 2025. május elseje óta a Katolikus Karitász országos igazgatója. Vele beszélgetünk.

A Magyar Szemle Füzetek sorozatban jelent meg Gróh János (1923.2007) festőművész, művészeti író, a BME Rajz és Formaismereti Tanszékénak docense, 1948-ban lezárt, kéziratban maradt írása Csontváryról, amely megírását követően nem jelenhetett meg, és a szerző hagyatékában maradt fenn.
Gróh Gáspár József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíróval a most megjelent írás szerkesztőjével, édesapja Csontváry-tanulmányáról beszélgetünk.
A kötet Egy festő tisztelgésa - Gróh János Csontváry-tanulmánya című bevezetőjében Gróh Gáspár többek között ezt írja: "Édesapám, Gróh János 1948-ban kapta meg diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István volt. A politikai fordulat meghatározta az akkor végzett fiatalok esélyeit: nemcsak megélhetésüket, hanem az általuk követendő esztétikai normákat is. Apám előtt ezzel gyakorlatilag bezárult a művészpálya lehetősége, a család anyagilag nem tudta segíteni...E rendkívül nehéz időszak előtt, legkésőbb 1948-ban írta kéziratban maradt tanulmányát Csontváryról, a letisztázott gépirat ebből az évből való. A szöveg nyilvánvalóvá teszi, hogy Csontváry képei lenyűgözték: az életmű titkai egész életében foglalkoztatták."
(fotó: https://mmakademia.hu)

A kutatás-fejlesztés minden ország számára gazdaságilag is kulcskérdés. Van olyan kutatási terület, ahol Magyarország egyértelműen a legjobb, és ez már a kész termékekben is megvalósul.
Vendégem Dr. Rózsa Balázs orvos, fizikus.