Festőnövények kortárs felhasználása,
Kósa Mária újrafelfedezése,
Illyés Gyula fiatalkori levelezése

szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Lázár Balázs egyetemi adjunktus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, Bella István-díjas költő új verseskötét az Orpheusz Kiadó jelentette meg.
Az Üzenet Helsingőrből című könyvről a szerzőt kérdeztük.

A Közép-európai népek irodalmát egymás nyelvére fordítók munkaközössége az utóbbi években rendszeresen találkozik hazánkban. Májusban öt helyszínen tartottak kerekasztalbeszélgetést. A találkozó főszervezőjével, Csesztay Gizella műfordítóval Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

A Vasvári Pál Kamaraszínház alapításától kezdve küldetésének tekinti, hogy akár a hazánk legkisebb településein élőknek, akár a határon túlra került magyaroknak színházi előadásokat hozzon létre magyar szerzők műveiből, közel hozva a mai emberekhez a régmúlt korokat.
Legutóbbi színdarabjuk három korábban játszott előadásukból áll össze,
melyekben történelmünk fényes alakjait idézik meg. A Magyarok csillaga című előadással legutóbb Erdélyben jártak. Ennek kapcsán Pelsőczy László színművészt, a Vasvári Pál Kamaraszínház színész-igazgatóját és Kovács Éva Rebecca színésznőt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

„Óhazából az Újvilágba – A személyes történelem és helyszínek nyomában” címmel jelent meg egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik személyes történetein keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait: hogyan vágtak neki az Újvilágnak, milyen kihívásokkal néztek szembe, és hogyan alakították ki új életüket – vagy épp miért döntöttek a hazatérés mellett.
A személyes elbeszélések, levelek és fotók egyedülálló bepillantást nyújtanak a múltba, és segítenek a szélesebb közönség számára is kézzelfoghatóvá tenni ezeket a történeteket, méltó emléket állítva azoknak a százezreknek, akik a jobb élet reményében elhagyták Magyarországot.
Az eddig megjelent kötetek szerkesztőivel, Bakos Rékával és Fenyvesi Annával Szentimrei Kristóf készített interjút.

A Gózon Gyula Kamaraszínház ismét műsorára tűzte Murray Schisgal nagysikerű szatirikus bohózatát, a „Szerelem, óh!” című előadást. A darab májusban több alkalommal is látható a felújított teátrumban, többek között május 21-én.
Hogy mitől örök és kifogyhatatlan téma a szerelem, hogyan szólítja meg ma is a nézőket ez a különös, egyszerre humoros és elgondolkodtató történet, és hogy mi a különlegessége a darabnak, arról egyik szereplőjével, a Jászai Mari-díjas Nagyváradi Erzsébettel beszélgetett Kovács Éva Rebecca.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben filmfesztivált, kiállításokat, valamint egy hangszerbemutatóval egybekötött koncertet ajánl a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: MKR

Mitől modern a MODEM? Mitől múzeum, ha kortárs? A debreceni intézmény megalapításnak 20. évfordulója előtt most kiállítás tiszteleg, de talán az utóbbi szó túlzás is, hiszen a tárlat célja pont azt bemutatni, mennyire a cívisváros szellemi életének szerves részévé vált a kiállítóhely. Vizi Katalin igazgatóval Nagy György András beszélgetett.
A Modem évfordulós tárlata mellett, a figyelmükbe ajánljuk a Dali-kiállítást is. A szürrealizmus emblematikus képviselőjének divatvíziói még május 24-ig tekinthetők meg Debrecenben.

1926-ban, vagyis abban az esztendőben születetett – május 14-én – amikor Magyarországon bevezették a pengőt, mint fizetőeszközt. Fésűs Évát, a Kossuth- és Stephanus-díjas szerzőt a legtöbben meseíróként ismerik – hozzá kötődik például a „palacsintás király” története –, de jóval kevesebben tudják, hogy kitűnő költő is volt. Verseiből most kötetet jelentetett meg a Szent István Társulat. A szerkesztővel, Temesi Balázzsal, a szerző fiával, Tóth János András ült le beszélgetni.
A gyűjteményes kötet címe magáért beszél: „Akkor majd színről színre látunk”.

Rossini Stabat Materét és Verdi Requimjét nem véletlenül szokták egymás mellé állítani. A bírálók szerint a zene talán túlzottan is élettel teli, mintegy felülírva azt, amiről a szöveg szól. A szerzők viszont tudatos koncepciót emlegetnek, hiszen a halál mellet mindig ott a feltámadás. A művek előadására most épp Debrecenben készülnek. A Kodály-kórus karigazgatóját, Kocsi-Holper Zoltánt Mikos Ákos kérdezte.
A különleges előadás időpontja tehát május 19, helyszíne pedig a debreceni Kölcsey Központ.

50 éve indult a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep Kecskeméten, amely e művészeti ág megkerülhetetlen központjává tette a várost. A jubileumhoz kapcsolódik az a kiállítás, mely május 16-án fog nyílni a Czifrapalotában, a Katona József Múzeumban. A tárlatot Gyergyádesz László művészettörténész hívta életre. Vele beszélget Tóth Zsófia.

A hosszú és egészséges élet elérését célozza ma már sok kutatás. Ennek alapját az egészséges mozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás, minőségi alvás, hatékony stresszkezelés és mély társas kapcsolatok képezik. A longevity mozgalom a méltósággal töltött, aktív öregedésre helyezi a hangsúlyt. Ezek a tényezők összehangolt alkalmazásával növelhető az élettartam és az életminőség is. Először a 120 éves terv – A longevity titka című kötet kiadójával, Szabados Ágnessel, majd a könyv szerzőpárosával, Csillik Árpáddal és Pozsonyi Zsolttal beszélget Fazekas Gyöngyvér.

A Műcsarnokban Áramló jelenlét címmel láthatóak Cseke Szilárd munkái, melyek a klasszikus festészeti technikákkal alkotott képektől a nagyszabású installációkig vezetik a látogatókat. Cseke Szilárd a kilencvenes években pályára lépett nemzedék egyik népszerű alkotója, aki élénk színeket használó, dekoratív erdő-festményeivel és kinetikus installációival vált itthon és a nemzetközi színtéren is ismertté. Alkotásai bonyolult rendszereket, globális folyamatokat modelleznek gyakran interaktivitást igényelve a befogadótól.
A kiállításról Zsoldos Szilvia készített riportösszeállítást és fotókat.

Fésűs Éva Kossuth- és Stephanus-díjas meseíró és költő most csütörtökön lenne 100 éves.
A 92 éves korában elhunyt Fésűs Évának a nevéhez fűződik körülbelül harminc mesekönyv, több száz rádióműsor és vagy harminc mesejáték, csak néhányat említve itt: A palacsintás király, a Nyúl a cilinderben, a Tapsikáné fülönfüggője, vagy aToportyán Tódor a mezei könyvnapon. Hősei szeretetreméltóak, ügyesek, furfangosak, történetei meghatóak és tanulságosak. Ő „a kicsik, a sete-suta őzikék, névtelen ezüsthegedűsök” igazában hitt, „és azokéban, akik végig szürke nyuszikák maradnak, sok galibát csinálnak, de okulnak és igyekeznek mindent jóvátenni, miközben példát mutatnak szeretetből és barátságból". Megható történetei alapvető erkölcsi igazságokat közvetítenek valamennyi korosztály számára.
Egy interjúban így fogalmazott: „A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.”
A szerző születésének kerek évfordulója apropóján rádiónk Varázsdoboz című műsorában május 14-től a Csaló az üveghegyen című meséjét hallgathatják meg 5 egymást követő napon, 5 részben. A történetről dióhéjban:
Az üveghegyek általában nem törékenyek, hiszen meg szokták őket mászni, akárcsak legénykorában Erdőháti Zöld király, aki ezzel hódította meg a kedves királykisasszony szívét, és nyerte el Csengő-Bongó ország koronáját. Sose hitte volna, mekkora veszély fenyegeti, ha szerencséjét megirigyli egykori vetélytársa. Az irigy Kobakházi Tök király fondorlatos tervet eszel ki, csakhogy mindenéből kiforgassa és megszégyenítse. Ármánykodásában még az üveghegyi törvény is neki kedvez. Akkor aztán uccu világ! Ő fog diadalmaskodni, irigyelt királycimboráját pedig földönfutóvá teszi. Ez már olyan biztos, hogy akár mérget is vehetne rá… Vagy mégsem?
A Csaló az üveghegyen című mesét Kristán Attila előadásában hallgathatják meg, az első része csütörtök délelőtt fél 11-kor kezdődik, ebből itt egy részletet játszunk be elöljáróban, amikor a mese főszereplője a masszőrnél találkozik egykori riválisával.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Két nagy magyar történelmi alak két ifjúkori utazásának és közös európai élményeik nyomában jártunk. II. Rákóczi Ferenc és Széchenyi István fiatalkori útjainak világába pillantottunk be a Széchenyi Szabadakadémia segítségével – azokba az évekbe, amikor még formálódott gondolkodásuk, és amelyek később egész életükre hatással voltak.
A Széchenyi Szabadakadémia helyszíne az Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, ahol rendszeresen várják az érdeklődőket történelmi és kulturális témájú előadásokkal.
A szabadakadémia megálmodóját, Széchenyi Tímeát, valamint dr. Messik Miklós jogászt, okleveles műemlékvédőt, a MEVE elnökét, az „Utazás a régi és a mai Európában” című előadás létrehozóját kérdezte a helyszínen Kovács Éva Rebecca.
A programsorozat következő előadásáról a szechenyicsalad.hu oldalon tájékozódhatnak.

Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck leghíresebb darabja: A kék madár. A lírai szépségű mesejáték két főhőse: Mytyl és Tyltyl, a favágó két gyermeke, akik útnak indulnak, hogy megleljék a titokzatos kék madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek, ahol a Fény segíti az útjukat.
Vándorlásuk során a múltba, az éjszaka birodalmába, a rengeteg erdőbe, a boldogságok kertjébe és végül a jövő birodalmába jutnak. A kérdés csak az, hogy meglelik-e a boldogság kék madarát, és felismerik-e, ha végre megtalálják?
A darab bemutatója május 20-án, 18 órakor lesz Törökbálinton, a Munkácsy Mihály Művelődési Házban a Fellegjárók Társulat előadásában, amelynek néhány tagjával, Endrődi Ágnessel, Gyurity Istvánnal és Haik Viktóriával beszélgetett Fülöp Tamás.
Az előadásban rádiónk bemondója, Harcsik Róbert is színpadra lép. Bővebb információk a fellegjarok.hu oldalon találhatók.

Mi történik, ha valakivel nemcsak együtt kell élni, hanem ugyanazon a testen kell osztozni? A „Nem én vagyok” című film egy fantasy elemekkel átszőtt testvérdráma, amely egy Budapesten élő kínai család belső konfliktusait mutatja be, miközben betekintést ad egy zárt, saját szabályok szerint működő közösség hétköznapjaiba.
A két testvér, a zongorista lány Shanshan és az örök lázadó fiú Lang sorsa egy balul elsült spirituális rituálé után végleg összekapcsolódik: a fiú halála után a lelke nővére testébe kényszerül. A közös test azonban nem jelent közös akaratot. Kettejük között egyre intenzívebb harc indul a kontrollért, miközben a múlt traumái és az apai elvárások egyre mélyebbre húzzák őket egy sajátos, szimbolikus térbe, ahol a valóság és a szellemvilág határai elmosódnak.
A Budapest Film forgalmazásában látható alkotás rendezője, Zhang Ge korábban számos díjat nyert Mei-káprázat című rövidfilmjével, május 21-től pedig első nagyjátékfilmjét tekintheti meg a közönség a hazai mozikban. Először vele beszélgetett Szentimrei Kristóf, majd Csényi Katit, a film producerét kérte mikrofon elé.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kossuth Zsuzsanna neve többnyire csak lábjegyzet a történelemkönyvekben - pedig élete maga volt a 19. századi magyar sors.

Nemesi családban született, kivételesen művelt, érzékeny nő volt, aki fiatalon bátyja, Kossuth Lajos árnyékában találta meg hivatását: segítette fivére politikai munkáját, osztozott felemelkedésében és bukásaiban. A család elszegényedése, édesapja halála, a forradalom előtti évek nyomasztó bizonytalansága mind próbára tették. Ráadásul a magánéletben is súlyos veszteségeket szenvedett el: szerelmet, férjet, gyermeket veszített, miközben teste is egyre gyengült.

1848-49 viharában mégis helytállt: hadikórházakat szervezett, főápolónőként szolgált, embersége az ellenség tiszteletét is kivívta. A szabadságharc bukása után azonban így is börtön, száműzetés, családi széthullás és emigráció következett. Brüsszelben, majd Amerikában csipkeverésből próbált megélni, miközben újra és újra a történelem kegyetlenségével szembesült. Rövid, mindössze harminchét évnyi élete egy rendkívüli nő csendes, mégis megrendítő hőstörténete.

A szerzővel Fülöp Tamás beszélgetett.

Fuszek Csilla évtizedek óta foglalkozik a tehetséggondozással, tanárként, minisztériumi tisztségviselőként, alapítvány vagy civil szervezet munkatársaként.

15 éves tanári gyakorlat után 7 éven át dolgozott az Oktatási Minisztériumban, ahol fontos szerepe volt az Arany János Tehetséggondozó Program elindításában. Tehetséggondozó munkáját 2007 és 2011 között a Csányi Alapítvány ügyvezetőjeként folytatta, majd a MATEHETSZ Budapesti Európai Tehetségközpontjának létrehozásában vállalt részt, mint a központ igazgatója. Emellett 2008 óta folyamatosan előadóként is dolgozik az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, ehhez a munkájához nyomon követi a tehetséggondozás legfrissebb nemzetközi trendjeit és a szakirodalom legújabb köteteit.

A tehetséggondozás nemzetközi vérkeringésében is évtizedek óta dolgozik, már a 2006-ban Magyarországon szervezett első nagy tehetséggondozó konferencia szervezésének is egyik motorja volt. A MATEHETSZ és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájában kezdetek óta tevékenykedik a külkapcsolati munkacsoport vezetőjeként.

Kövesdy Zsuzsa interjúja.

Operett sorozatunk folytatásában Ungvári Judit ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel beszélget, aki jutalomjátékkal ünnepli 70. születésnapját és aki 35 év után lép újra színpadra a Kocsák Tiborral közösen alkotott, Hófehérke című táncjátékában. A Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze a Banya szerepét táncolja május 21-én csütörtökön 18 órától a Budapesti Operettszínházban.

Antik szőnyegek és kortárs műalkotások világába kalauzolja az érdeklődőket a HAB, azaz a Hungarian Art And Business legújabb időszaki tárlata. Az Összeszőve - Történetek szálról szála című kiállítás - Kocsis Katica esztéta kurátori munkája révén - különböző korok és eltérő kulturális közegek munkáit mutatja be, miközben megismertet a textilművészet és a festészet kapcsolódásának lehetőségeivel. A tárlat a keleti és afrikai világhoz szorosan kötődő textilművészet hagyományaiból indul ki, amely napjaink művészettörténeti narratíváinak újragondolásában is inspirációt nyújthat. Kocsis Katicával, a kiállítás kurátorával Tóth Zsófia beszélget.

A Széchényi-könyvestek ezúttal a határon túlra és közel 150 év színháztörténetére vitte el az érdeklődőket. Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe ugyanis az aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is megjelentették kétkötetes monográfiájukat. Fazekas Gyöngyvér először Sirató Ildikót, a nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményének munkatársát szólította meg a kötet kapcsán.

A majdnem másfél évszázadot felölelő, magyar és román nyelvű kötet a színháztörténeti tények, érdekességek és kuriózumok mellett korrajzzal is szolgál, mivel a színházi plakátok tükrözik a többnemzetiségű város 19. századi, 20. század eleji életét, valamint társadalmi-gazdasági helyzetét is. Az egyik szerzőt, Piroska Katalint kérdezi Fazekas Gyöngyvér erről a feltáró kutatómunkáról.

(Kép forrása: Irodalmi Jelen kiadó)

Szent helyek címmel sokszorosított nemes-grafikai eljárásokkal készült munkákat bemutató kiállítás nyílt Törökbálinton, a Falumúzeumban. Olyan templomokat, apátságokat, szakrális helyszíneket és szenteket ábrázoló alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek hazánk és a Kárpát-medence jelentős építészeti kincseit idézik meg - jellemzően a török idők előtti korokból. A tárlat a Kisgrafika Barátok Köre támogatásával valósult meg és egy kísérő kiadvány is megjelentettek. Ürmös Péter kurátorral, grafikussal, valamint Tari Zsuzsával, a Kisgrafika Barátok Köre titkárával és ügyvezetőjével Tóth Zsófia beszélget, elsőként arról, milyen előzményei voltak ennek a kiállításnak 2018-ban Olaszországban.

A Magyar Állami Népi Együttes 75. évfordulóját ünnepli, amely a magyar néptáncművészet egyik legfontosabb intézménye. A jubileumi kiállítás, „Mint a forrásvíz”, a Hagyományok Háza Átriumában nyílt meg, tükrözve az együttes hagyományait és kulturális jelentőségét. Az esemény hangsúlyozza a nemzeti örökség megőrzésének fontosságát. A megnyitón járt Fazekas Gyöngyvér, aki Czingel Szilvia főkurátort és Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét szólította meg a történelmi tárlat kapcsán.

Wolfgang Lazius 1540–1546 közötti eseményekről szóló kéziratban maradt, töredékes műve fontos forrás a magyar történelem sorsfordító korszakához. A mű latin nyelven jelent meg, és a 16. századi Európa szemszögét tükrözi, főként a Habsburg-hatalom és a török fenyegetés hatását vizsgálja. Kasza Péter gondozásában és német nyelvű előtanulmányával Bécsben látott napvilágot nyomtatásban a szöveg. A Széchényi-könyvesteken először a filológus-történész kutatót, majd Pálffy Géza történészt arról is kérdezi Fazekas Gyöngyvér, hogy mi lehet ennek a kevésbé ismert forrásnak az értéke.

Szent helyek címmel sokszorosított nemes-grafikai eljárásokkal készült munkákat bemutató kiállítás nyílt Törökbálinton, a Falumúzeumban. Olyan templomokat, apátságokat, szakrális helyszíneket és szenteket ábrázoló alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek hazánk és a Kárpát-medence jelentős építészeti kincseit idézik meg - jellemzően a török idők előtti korokból. A tárlat a Kisgrafika Barátok Köre támogatásával valósult meg és egy kísérő kiadvány is megjelentettek. Ürmös Péter kurátorral, grafikussal, valamint Tari Zsuzsával, a Kisgrafika Barátok Köre titkárával és ügyvezetőjével Tóth Zsófia beszélget, elsőként arról, milyen előzményei voltak ennek a kiállításnak 2018-ban Olaszországban.

A Magyar Állami Népi Együttes 75. évfordulóját ünnepli, amely a magyar néptáncművészet egyik legfontosabb intézménye. A jubileumi kiállítás, „Mint a forrásvíz”, a Hagyományok Háza Átriumában nyílt meg, tükrözve az együttes hagyományait és kulturális jelentőségét. Az esemény hangsúlyozza a nemzeti örökség megőrzésének fontosságát. A megnyitón járt Fazekas Gyöngyvér, aki Czingel Szilvia főkurátort és Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét szólította meg a történelmi tárlat kapcsán.

Wolfgang Lazius 1540–1546 közötti eseményekről szóló kéziratban maradt, töredékes műve fontos forrás a magyar történelem sorsfordító korszakához. A mű latin nyelven jelent meg, és a 16. századi Európa szemszögét tükrözi, főként a Habsburg-hatalom és a török fenyegetés hatását vizsgálja. Kasza Péter gondozásában és német nyelvű előtanulmányával Bécsben látott napvilágot nyomtatásban a szöveg. A Széchényi-könyvesteken először a filológus-történész kutatót, majd Pálffy Géza történészt arról is kérdezi Fazekas Gyöngyvér, hogy mi lehet ennek a kevésbé ismert forrásnak az értéke.

A Hollóspalota nyomozóiroda esetei mind Barkabercelen játszódnak. A kitalált kisváros bárhol lehetne a Kárpát-medencében. A gyermekeknek szóló regénysorozat most bővül trilógiává. A szerző Kovács Attila, alias Holden Rose (képünkön), akinek a művei gyakran útközben születnek. Ugyanis ilyentájt járja a településeket, hogy az olvasás szeretetéről és fontosságáról tartson előadást diákoknak. Nagy György András épp az egyik ilyen állomáson hívta fel őt.


„Szállj jó lovam, mint a madár; Túl a merészek díja vár.” Ezeket a sorokat írta Vörösmarty Mihály (!) Sándor Móricról. Az „Ördöglovas” gróf a XIX. század egyik legismertebb figurája volt. A róla szóló történeteket ma Somogyi-Tóth Gábor, a Légiközlekedési Kulturális Központ, az Aeropark Múzeum ügyvezető igazgatója meséli a bajnai kastély sétáin. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa képviselte a Katolikus rádiót.

Az elmúlt héten már beszámoltunk róla, hogy ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész 35 év után újra színpadra áll, és a Banya szerepében látható a Hófehérke című táncjátékban. A különleges alkalom ötletadója Simon István, az Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese volt, őt kérdezte Ungvári Judit.

Kép: az író közösségi oldaláról

A Hollóspalota nyomozóiroda esetei mind Barkabercelen játszódnak. A kitalált kisváros bárhol lehetne a Kárpát-medencében. A gyermekeknek szóló regénysorozat most bővül trilógiává. A szerző Kovács Attila, alias Holden Rose (képünkön), akinek a művei gyakran útközben születnek. Ugyanis ilyentájt járja a településeket, hogy az olvasás szeretetéről és fontosságáról tartson előadást diákoknak. Nagy György András épp az egyik ilyen állomáson hívta fel őt.


„Szállj jó lovam, mint a madár; Túl a merészek díja vár.” Ezeket a sorokat írta Vörösmarty Mihály (!) Sándor Móricról. Az „Ördöglovas” gróf a XIX. század egyik legismertebb figurája volt. A róla szóló történeteket ma Somogyi-Tóth Gábor, a Légiközlekedési Kulturális Központ, az Aeropark Múzeum ügyvezető igazgatója meséli a bajnai kastély sétáin. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa képviselte a Katolikus rádiót.

Az elmúlt héten már beszámoltunk róla, hogy ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész 35 év után újra színpadra áll, és a Banya szerepében látható a Hófehérke című táncjátékban. A különleges alkalom ötletadója Simon István, az Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese volt, őt kérdezte Ungvári Judit.

Kép: az író közösségi oldaláról