80 éve kezdődött a magyarországi németek kitelepítése a földhiány és a kollektív bűnösség okán.
Szerkesztő: Szabó Csilla

Vendégünk: dr. Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. Nemrég megjelent, Végszó című könyve kapcsán beszél arról, hogy milyen okok vezettek a magyarországi németség kollektív meghurcolásához, milyen eltérő sorsutak nyíltak meg előttük? Az állampolgárságuktól és tulajdonuktól megfosztott, kitelepített németek hol és hogyan éltek túl? Hogyan és kik szöktek vissza az elhurcoltak közül? Kik maradtak Magyarországon a németségből és hogy alakultak át a magyarországi német közösségek?

21. alkalommal hirdették meg a székesfehérvári püspökség támogatásával a Szeretetkaland elnevezésű online házasság megerősítő programot, amely által a párok kettesben élhették át a házasság örömeit. Martonvásáron a Brunszvik-kastély, a Szent Anna templom és a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ adott otthont az internetes kapcsolatmélyítő játék zárórendezvényének, amelyen a szerelmes kalandtúrára vállalkozó párok megismerhették egymást és megoszthatták egymással a próbák során szerzett tapasztalataikat. Az alkalmon a vidám, romantikus vagy éppen az egymás újrafelfedezését segítő feladványok során, a közösség ereje növelte tovább a házasságmélyítő élményeket.

Vendégeink: Dr. Szabó-Jáki Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi adjunktusa és Joób Máté evangélikus lelkész, teológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense.

Vendégeink: Dr. Drexler Dóra növényorvos, az Európai Ökogazdálkodók Szövetsége alelnöke és Fidrich Róbert génmódosítási szakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége Gazdasági Igazságosság Program vezetője.

A nagyböjt kezdetén egyre többfelé találkozunk olyan hirdetésekkel, amelyek arra ösztönöznek, hogy böjtöljünk az egészségünkért. A sokféle tisztítókúra a vallásos hit helyébe arra a bizakodásra helyezi a hangsúlyt, hogy ha az ember a szervezetével valami jót tesz, akkor olyan folyamatokat indít, amellyel eléri a testi megtisztulást, a lelki és szellemi harmóniát. Húsvétra készülve az egyház valójában milyen böjtre is ösztönzi a híveket? A 40 napos böjti idő kapujában erre kérdésre ad választ Spányi Antal püspök.

Felkészülés a háziállattartásra. Az állattartás élménye és ajándéka. A felelős állattartás és állat nem tartás mai beszélgetésünk témája. Az apropója az az oktatási állatvédelmi oktatási pályázat, amelyet idén is kiírtak a "Állatbarát" címért.
Vendégeink: dr. Vetter Szilvia PhD., az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője és Hok Andrea, lóasszisztált pedagógiai foglalkozás vezető.

XVI. Benedek pápa azt vallotta az Eucharisztián keresztül igazán bensőséges találkozásunk lehet Jézus személyével. Az Eucharisztiáról, az egyház életének és küldetésének forrásáról és csúcspontjáról a Sacramentum Caritatis kezdetű apostoli buzdításában a Szentatya így írt: „Újra fel kell fedeznünk, hogy Jézus Krisztus nem egyszerű magánmeggyőződés vagy elvont tanítás, hanem valóságos személy, kinek jelenléte a történelemben képes megújítani mindenki életét. Ezért az Eucharisztiát, mint az Egyház küldetésének és életének forrását és csúcspontját lelkiséggé, „Lélek szerinti” életté kell lefordítani. Székesfehérváron, több mint 20 éve gyűlnek össze a hívek minden elsőcsütörtökön a város egy-egy templomában, hogy papjaikkal együtt közös szentmisén és szentségimádáson vegyenek részt és imádkozzanak a papságért, a családokért, lelki megújulásért. Az Eucharisztia ünnepléséről, Spányi Antal püspök, Barsi Balázs ferences szerzetes és Eperjes Károly színművész mondja el gondolatait.

A Semmelweis Egyetem kutatói 18–35 éves egyetemisták körében vizsgálták, hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel.
Vendégeink: dr. Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetőjel, Seregély Beáta tanársegéd, a kutatás fizikai méréseinek szakértője.

Vendégünk: dr. Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa. Nemrég megjelent, Végszó című könyve kapcsán beszél arról, hogy milyen okok vezettek a magyarországi németség kollektív meghurcolásához, milyen eltérő sorsutak nyíltak meg előttük? Az állampolgárságuktól és tulajdonuktól megfosztott, kitelepített németek hol és hogyan éltek túl? Hogyan és kik szöktek vissza az elhurcoltak közül? Kik maradtak Magyarországon a németségből és hogy alakultak át a magyarországi német közösségek?

A mélyszegénység nem statisztika, hanem sors – és Magyarország háromszáz legszegényebb településén ma is emberek ezreinek mindennapjait határozza meg. Hogyan lehet valódi esélyt teremteni ott, ahol generációk óta újratermelődik a hátrány?

Műsorunkban Vecsei Miklós, a háromszáz legszegényebb településért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszél a Felzárkózó Települések program tapasztalatairól, személyes találkozásokról és a hosszú távú változás lehetőségeiről.

Fotó: MKR

A mélyszegénység nem statisztika, hanem sors – és Magyarország háromszáz legszegényebb településén ma is emberek ezreinek mindennapjait határozza meg. Hogyan lehet valódi esélyt teremteni ott, ahol generációk óta újratermelődik a hátrány?

Műsorunkban Vecsei Miklós, a háromszáz legszegényebb településért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszél a Felzárkózó Települések program tapasztalatairól, személyes találkozásokról és a hosszú távú változás lehetőségeiről.

Fotó: MKR