Julianus baráttól Farkas Bertalanig - magyar utazók, földrajzi felfedezők
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

150 éve alapította Janssen Szent Arnold német szerzetespap az Isteni Ige Társaságát. A verbita ma a legnagyobb rend az Anyaszentegyházban, az egész világon. A 76 nemzetből álló szolgáló közösség 79 országban végzi misszióját. Mai műsorunkban két magyar verbita Flores szigetén végzett küldetéséről beszél Kubassek János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Krump Tamás és Mészáros Ferenc hivatása Magyarországon ébredt, de mindketten az ország elhagyására kényszerültek a kommunista hatalom egyházüldözése miatt. Tanulmányaikat a verbita rend osztrák és német tartományaiban végezték. Felszentelésük után Indonéziába küldte őket a rend. Az 1962-ben Flores szigetére lépő két magyar szerzetes tevékenységéről és Indonézia, benne Flores fejlődéséről Kubassek János több tanulmányt is írt. Hogyan jutott el a magyar misszionáriusok híre Kubassek Jánoshoz? Mit tapasztalt, amikor Floresen meglátogatta Krump Tamást? Ezekről is beszámol a földrajztudós mai műsorunkban.

A Budapesti kultúrtörténeti séták sorozatban megjelenő "A Tabán és a Naphegy" című kötet szerkesztője és a "Se nem Buda, se nem Pest … de nem kevés evés" című gyűjtemény szerzője mesél nem csak az írásokról, de irodalmi, helytörténeti és gasztronómiai útjairól, kutatásairól valamint fontos találkozásokról.


Képen: Saly Noémi (Téglás Zoltán felvétele)

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ felkérésére mintaprojektként készült a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Otthon az imában című kiállítása, azokból a tárgyakból, melyeket menekültek hoztak magukkal otthonaikból. Ezek hétköznapi használati eszközök és személyes vallási életükben fontos kegytárgyak. A tárlat „A lakóhelyüket kényszerűen elhagyó, Ukrajnából menekültek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok” című projekt keretében valósult meg. A mintaprojekt segítségével Ukrajnából menekült családokkal töltöttek három vasárnapot az egyházmegyei múzeum munkatársai.

Lébényben található hazánk egyik legépebben fennmaradt román stílusú monostortemploma. Az 1200-as évek elején kezdték építeni; a két toronnyal ékesített, háromhajós, mészkőtömbökből emelt templomot a zarándokok védőszentje Szent Jakab tiszteletére szentelték.
Egykor várfal vette körül, az épülethez monostor is csatlakozott. Ennek helyén ma látogatóközpont és zarándok pihenőpont várja az érkezőket. Lébény a hazai Szent Jakab zarándokút végpontja, évente több százan érkeznek ide testi-lelki megújulást keresve.

Vendégünk Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, akinek a témában írott friss kötetét a nem rég zajlott Szent István Könyvhéten vehették kézbe az érdeklődők.

Milyen lehetőségek adódtak a német oldalon háborúba lépett magyar politikai elit számára, hogy megelőzze a német megszállást? Volt-e esély a háborúból való kiugrásra? Mit jelentett a tojástánc, ami titokban zajlott a Náci Németországgal, az angolszász országokkal és a Szovjetunióval? A politikai manőverek közben kik és miként menthettek meg politikai vagy faji okból halálra ítélt embereket? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk szakértőinkkel: Szekér Nóra történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára munkatársa és Zinner Tibor egyetemi tanár.

A generációk közötti különbségek igen gyakran emlegetett problémaként jelennek meg, és valóban messze nem ugyanaz a gyerekek és a felnőttek kapcsolata, mint volt akár 20-30 évvel ezelőtt is. A gyors változások elbizonytalanítják a felnőtteket, ami a gyerekek elbizonytalanodásához vezet. A sok fejlődési és viselkedési zavar mögött ott van a gyerekek korábbitól eltérő idegrendszeri érése, gondolkodásmódja és a felnőtt társadalom ehhez való viszonyulásának rugalmatlansága. A generációk között azonban sokkal több a kapcsolat, mint ahogy látszik. A szakadék áthidalható - vallja Dr. Gyarmathy Éva pszichológus, klinikai szakpszichológus.

Milyen helyszínek, tevékenységek, kulturális értékek voltak és találhatók ma is az endrődi városrészen, melyek erősítik az itt élő katolikus családok hitét?
Milyen finomságok készülnek a Szent Antal Sütőházban, hová járnak búcsúba, milyen népi vallásossághoz kötődő tárgyakat őriznek, és hol fogadják a városban megpihenni vágyó zarándokokat?
Gyomaendrőd Endrőd városrészének történetéről, elmélyülést segítő pontjairól, szakrális emlékeiről beszélgetünk dr Szonda István néprajzkutató történésszel, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház intézményvezetőjével.

Egyre többen költöznek a belső kerületekből az agglomerációba, miközben a főváros szívében kihasználatlan rozsdaövezetek sorakoznak. Elhagyott gyártelepek, rozsdás vágányok, romos raktárak. Egykor a város ipari motorjai voltak, most Budapest legnagyobb fejlesztési lehetőségét rejtik. 421 olyan ingatlan, mely összesen 23 000 hektárnyi területével megoldás lehetne a főváros lakásproblémáira. A fejlesztésekkel új lakások, közösségi terek, iskolák, zöldterületek jöhetnének létre az elhanyagolt romok helyén. Milyen nehézségek hátráltatják a barnaövezetek hasznosítását? Milyen típusú lakások építését üdvös támogatni az állami és önkormányzati döntéshozóknak? Hogyan alakulhat a tulajdonosi és bérlakás arány egy átfogó, jól tervezett és hosszútávú területrendezés keretében? Ezekről beszélgetünk szakértőinkkel: dr. Kőrösi Koppány városfejlesztési szakemberrel és dr. Almássy Kornéllal, a BME docensével, akik a Budapest Műhely vezetőiként mutatják be független városfejlesztési konzultációjuk eredményeit.

1987-ben egy újsághírdetés jelent meg, arról, hogy nagycsaládosok egyesületet alapítanak és várják a tagokat. Így kezdődött a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, azaz a NOE története. A törvényalkotásba is beleszóló, összetartó érdekvédelmi csoport, a mindennapokban is szoros, élő kapcsolatban van. A közösség, amely aktív egyesületi élettel épül, olyan hálózatot alkot, amelyhez az ország bármely pontján lehet csatlakozni. A három gyermekesek tagként, kevesebb gyermekkel pártoló tagként válhatnak a NOE tagjává.

Vendégeink: dr. Kutassy Jenő, a NOE elnökhelyettese és Majtán Olga, a NOE Csepeli Csoportjának vezetője, Cser Károlyné a Csepeli Csoport alapító vezetője és Ádámcsó Angéla a Csoport volt vezetője.

Tiszazugnak nevezik a Hármas-Körös és a Tisza folyók által közrefogott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vidéket, mely hazánk egyik kevésbé ismert tájegysége. Ez a megye legdélebbi csücske, itt található Tiszakürt is, melynek arborétumát a Bolza család kezdte kialakítani a 19. század közepén.
A 60 hektáros, nagyrészt erdei környezetben található díszkert 1962 óta arborétum és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll.
A ligeterdő júniusi pompájáról, növényritkaságokról, edukációs szemléletformáló lehetőségekről és az aktuális kertfenntartó munkákról beszélgetünk Tálas László Mátéval a létesítmény vezetőjével.

Tiszazugnak nevezik a Hármas-Körös és a Tisza folyók által közrefogott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vidéket, mely hazánk egyik kevésbé ismert tájegysége. Ez a megye legdélebbi csücske, itt található Tiszakürt is, melynek arborétumát a Bolza család kezdte kialakítani a 19. század közepén.
A 60 hektáros, nagyrészt erdei környezetben található díszkert 1962 óta arborétum és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll.
A ligeterdő júniusi pompájáról, növényritkaságokról, edukációs szemléletformáló lehetőségekről és az aktuális kertfenntartó munkákról beszélgetünk Tálas László Mátéval a létesítmény vezetőjével.

A ReflectMom társasjáték pároknak, anyacsoportoknak, amit egyedül is használhat a kismama. Az önismeretet építő, belső és külső konfliktusokon átsegítő eszközt édesanyák találták ki és valósították meg. Miért, kiknek készítették és kikhez jutott el? Vendégeink: Erdősné Dabóczi Eszter és Dávid Orsolya.