Hogyan lehet látás nélkül járművet vezetni, extrém kihívásokat teljesíteni és világrekordokat dönteni? Vendégünk: Karvai Sándor, az első vak motoros.
Szerkesztő: Balázs Zsanett

Folytatjuk két héttel ezelőtt megkezdett beszélgetésünket.

Egy művésznő, aki a fényképezőgép elől a színpad fényébe lépett, és azóta is hittel, humorral, erővel dolgozik. Rák Kati pályája a magyar színház sokszínű világának lenyomata.

A mai beszélgetésben arról is szó lesz, hogyan talált rá a sorozatok világa, és milyen szerepek formálták tovább művészi útját. Valamint a művésznőtől meghívást is kapunk egy közelgő ünnepi programra: december 6-ára a Háló Közösségi és Kulturális Házba, ahol 16 órától kezdődik a Mikoron Krisztus a Földön járt című előadás Mohai Gáborral, Rák Katival, és Bernáth Ferenc gitárművésszel.


Fotó: Rák Kati

Egy művésznő, aki a fényképezőgép elől a színpad fényébe lépett, és azóta is hittel, humorral, erővel dolgozik. Rák Kati pályája a magyar színház sokszínű világának lenyomata.

A beszélgetést két hét múlva folytatjuk. Akkor arról is szó lesz, hogyan talált rá a sorozatok világa, és milyen szerepek formálták tovább művészi útját.

Fotó: Rák Kati

Kevés ember van, aki olyan sokféle területen próbálta ki magát, mint mai vendégünk. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztőként, később a brit nagykövetség kommunikációs vezetőjeként, majd a magyar kormány szóvivőjeként is. Tapasztalatait a kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás határterületein kamatoztatta – hiszen hisz abban, hogy a párbeszéd képes hidakat építeni emberek és élethelyzetek között.

Pályája során újra és újra képes volt megújulni – a diplomáciától és a sajtótól a civil szféráig vezetett az útja, ahol egy hiánypótló kezdeményezést hozott létre: az Egyszülős Központot, amely ma már több ezer családnak nyújt segítséget, közösséget és biztonságot.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett újságíró, mentálhigiénés szakember, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Egyszülős Központok alapítója — Nagy Annával a szerkesztő Balázs Zsanett beszélget.

Mit jelent, ha valakinek a sport nemcsak pályafutás, hanem családi örökség is? Hogyan élhető meg egy olimpiai részvétel – és az azzal járó kihívások –, majd hogyan található új értelme a sportnak, ha a versenyzői karrier véget ér? Mi az, amit a mozgás adhat a gyerekeknek, a közösségnek, és hogyan tud egy egykori élsportoló ma már edzőként és gyógypedagógusként is hatni mások életére? Most erről a sokféle útról és a mögötte rejlő emberről hallhatnak.

A huszonnégy éves sportoló 2024 májusában az ankarai világkupadöntőn aranyérmet nyert, majd a júniusi csengcsoui világbajnokságon csapatban és egyénileg is világbajnok lett, ráadásul egyéni győzelmével világcsúcsot állított fel.

Bőhm Csaba kiemelkedő sportember, aki nemcsak a pályán mutat példát, hanem életfelfogásával is inspirál: nyíltan vállalja istenhitét, amely meghatározó szerepet játszik mindennapjaiban és pályafutásában.

Mai vendégünk sok évtizedes tapasztalattal rendelkezik a neveléstudományok terén, és elkötelezetten kutatja az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségeit a mindennapi életben. Emellett a Schönstatt mozgalom aktív tagjaként nagy figyelmet szentel a hit és a családi nevelés összefonódásának. Az organikus pedagógia hazai képviselőjeként széles körben tart előadásokat az országban.

Kevés tanár van, aki ugyanazzal a magabiztossággal tart egyetemi kurzust társadalmi kérdésekről, mint ahogyan kórust vezet, vagy épp nyelvet tanít vak diákoknak.

Vendégünk fordított, vizsgáztatott, tanított a Magyar Televízió munkatársainak, felnőtt látássérülteknek, és több mint húsz éve dolgozik a Vakok Iskolájában. Oktat az ELTE-n és a Miskolci Egyetemen, rendszeres meghívott nemzetközi programokban. Munkája mögött évtizedes pedagógiai gyakorlat, kulturális nyitottság és sokoldalú szakmai jelenlét áll – órákon, konferenciákon, kórusteremben egyaránt.