Kukorica János és a „Lélek rejtelmei” – Két este egy sokoldalú művésznővel
Operett-sorozat – "Hello, Barbra!"
Páholy és pódium – Mécs Károlyra emlékezünk

Két különleges hangszer találkozásának lehetnek szem- és fültanúi azok, akik ellátogatnak a Pesti Vigadóba október 1-jén, a Zene Világnapján. Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség-díjas tárogatóművész és Lisztes Jenő cimbalomművész rendhagyó módon mutatják be az 1700-as évekből fennmaradt, ritkán hallható magyar zenei ereklyéket az Alla Ungherese című koncert keretében, aminek szabad fordítású jelentése: „zene magyarosan”. Hogy milyen családi kötődés fűzi Erdő Zoltánt a tárogatóhoz, először erről kérdezte őt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában.

Magyarországon a „gitáros” misének több mint 50 éves hagyománya van. Az ország minden táján működik számos olyan együttes vagy énekkar, amely az adott egyházközség liturgiáját könnyűzenei stílusú dalokkal szolgálja. A budapesti Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium liturgikus könnyűzenei képzésének célja, hogy ezt a sokféleséget megőrizve egy egységes művészi színvonal és egységes zenei nyelvezet kialakulását segítse. Koncz Andrást, a képzés egyik tanárát Fülöp Tamás kérdezte.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben budapesti és vidéki programokat egyaránt figyelmükbe ajánl az előttünk álló hétre a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép forrása: vigado.hu

Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Csehföldön született, de - miután 1886-ban meghívták tanárnak a Magyar Királyi Zeneakadémiára - Pesten élt. Csodálatos koncerteket adott társaival, például Hubay Jenővel. Brahms neki ajánlotta egyik szonátáját. A korabeli sajtó szerint: „úttörő volt, aki a gordonka technikájának és irodalmának történetét fordulópontra vitte, s aki hangszerének legnagyobb, világhírű művésze és mestere”. Popper Dávid nevét ma egy nemzetközi csellóverseny viseli (október 6-11. között rendezik meg Várpalotán, a Thury-várban.) Onczay Csaba Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas előadóművésszel, főszervezővel, a zsűri elnökével Nagy György András beszélgetett.

Egy rendkívüli pálya legemlékezetesebb pillanatait idézi fel Fischl Mónika, szeptember 22-én a Budapesti Operettszínházban. A nemzetközileg ünnepelt primadonna, az elmúlt csaknem 30 évben bejárta a világot, elvarázsolva hangjával Európa, Ázsia és Amerika legnagyobb koncerttermeinek közönségét. Az Emlékszel még? című életmű-koncerten a „Csárdáskirálynő” Szilviájától „Az Orfeum mágusa” Árminájáig, számtalan ikonikus szerepe kel életre sztárvendégek, egykori és jelenlegi színpadi partnerek közreműködésével. Ungvári Judit kérte összegzésre a művésznőt.

„Te fontosabb vagy nekem, minthogy nekem igazam legyen” - Kalazanczi Szent József, avagy a rendalapító Kalazancius mondata minden piarista tanár számára útmutatás. Az 1717-ben létrehozott pesti tanintézmény, amely ma gimnázium (képünkön), azért születhetett meg, mert az itteni polgárok meghívták a szerzeteseket, arra gondolva, hogy oktatás nélkül kevesebbet ér városuk. Kovács Éva Rebeccának elsősorban a jelenről mesélt az iskola igazgatóhelyettese: Szőke Máté, valamint pasztorális felelőse: Moór István. Az iskola nyílt napját november 22-én tartják.

Finom borokkal, a legjobb koncertekkel, irodalmi beszélgetésekkel és színházi programokkal, gasztronómiai élményekkel várja az érdeklődőket a 10. Kerekdomb Fesztivál szeptember 19-e és 21-e között Tállyán. A fesztiválon nem lesz hiány az aktív kikapcsolódási lehetőségekből sem: lesznek vezetett séták, futás, kerékpározás, vagy éppen evezési lehetőség a Bodrogon. A minden korcsoport számára tartalmas programokat kínáló rendezvény kapcsán Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató arról is mesélt Tóth Zsófiának, honnan ered a név: Kerekdomb Fesztivál.

Japán árnyalatai – Sintó és metropolisz. Az ázsiai szigetországot most egy fiatal szemével láthatjuk, Nagy-György Csenge személyes hangvételű fotósorozatán, amely bemutatja Japán kettősségét: a spirituális hagyományok csendjét és a modern nagyvárosok nyüzsgését. Képei 2024-ben készültek Japán különböző vidékein és Tokióban, mialatt egyetemi tanulmányait végezte. Nagy-György Csengével a fotókiállítás helyszínén, a Klebelsberg Kultúrkúriában találkozott Zsoldos Szilvia.

Fotó: Prónay-kastély

Szeptember 13-án kezdődött és 21-éig tart a XIX. Ars Sacra Fesztivál, amely újra bizonyítja, hogy a szakrális művészet nemcsak hagyományőrzés, hanem eleven és inspiráló párbeszéd a jelenkor emberével – zenében, irodalomban, építészetben és előadóművészetben egyaránt.
A Nyitott Templomok Napjához csatlakozott ebben az évben a Pestszentimrei Római Katolikus templom is, melynek kapcsán Kovács Istvánnal, a program szervezőjével Kovács Éva Rebecca beszélgetett a helyszínen.

Háromnapos nagyszabású fesztivállal nyitja új évadát a Concerto Budapest Bartók Ünnep címmel, melynek otthona a Budapest Music Center és a Zeneakadémia lesz szeptember 26. és 28. között.
A zeneszerző halálának 80. évfordulója előtt tisztelgő program keretében megszólal Bartók Béla összes versenyműve olyan művészek tolmácsolásában, mint Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté, valamint a Keller Quartet. Emellett hallhatjuk az Angelica Leánykart a Falun című kompozícióban, A kék szakállú herceg vára pedig Sebestyén Miklós és a Grammy-díjra jelölt Vörös Szilvia előadásában szólal meg.
Keller Andrással, a Concerto Budapest főzeneigazgatójával, Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima-díjas karmesterrel és hegedűművésszel, a fesztivál művészeti vezetőjével Tóth Zsófia beszélget.

Mit rejt Balástya sötét mítosza, és mi az, ami mögötte van? Rédei Roland, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze új drámát írt Szahara címmel, melynek cselekménye a 2000-es évek eleji dél-alföldi tanyavilágban játszódik, abban a közegben, amely országos hírre tett szert olyan brutális bűncselekmények, mint a „Balástyai Rém” története révén.
A bűnügyi szenzációk helyett a helyi emberek lelki világát középpontba állító darab kapcsán Rédei Rolandot Szentimrei Kristóf kérdezte, elsőként arról, milyen szerepet tölt be az életében a drámaírás a színészi pálya mellett.
A Szahara című előadást szeptember 17-én, szerda este fél 8-kor láthatja a közönség Szegeden, a Régi Zsinagógában, ahol négy nappal később, vasárnap ugyanebben az időpontban tűzik műsorra.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Kép forrása: Concerto Budapest

Élő adásban ajánljuk a szombaton zajló 36.Táncházak Éjszakája -Országos Szezonnyitó Táncházi Mulatságot. A Táncház Egyesület szervezésében megvalósuló nagyszabású eseménynek a Fonó Budai Zeneház ad otthont. Délutáni interaktív családi programokkal, hajnalig tartó táncházakkal, számos kiváló zenekar részvételével indítják útjára ezzel az eseménnyel a táncházi évadot. Az idei Táncházak éjszakája egyben a Fonó30 Jubileum ünnepi négynapos sorozatnak is része.

Vendégeink Berán István a Táncház Egyesület ügyvezető képviselője és Busai Zsuzsanna táncoktató.
Műsorvezető: Csuth Judit és Fülöp Tamás.
Fotó: Szőke Péter, MKR.

A Mobilmentes hetet helyesebb lenne talán időszaknak hívni, hiszen idén például szeptember 15. és 30. között rendezik meg a VakVarjú Étteremcsaládban. Semsei Rudolf, az ötletgazda célja nem csupán az, hogy tegyük le a telefont, vagy hogy még közelebb legyünk a gasztronómiához. Szerinte fontos figyelni egymásra és a másikra, és az sem baj, ha feljebb emeljük a tekintetünket. Vagy figyelni a másokra, például az autista gyermekekre és persze azokra a neves írókra, akik segítik a kampányt. Nagy György András volt a kérdező.

Különleges, kétnyelvű előadást készített a kassai testvérintézményével együttműködve még idén januárban a budapesti Nemzeti Színház. A Rómeó és Júliát Vidnyánszky Attila a Hernád parti teátrumban állította színpadra szlovák és magyar szereplőkkel. Előbbiek a Capulet-, utóbbiak a Montague család tagjait jelenítették meg. Az előadás most szeptember 14-én és 15-én ismét látható a magyar fővárosban. A rendező-főigazgatót Ungvári Judit még az eredeti bemutató előtt kérdezte.
.
A szombaton kezdő Ars Sacra Fesztivál keretében, melyet A remény zarándokai mottóval hirdettek meg, idén is részt vesz sok programmal jelentkezik a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia. A többi közt Andrejszki Kati bőrműves (képünkön) kiállítását rendezik meg Égre fonódó szálak címmel. A tárlatot jövő hétfőn este 6 órakor Dr. Osztie Éva nyitja meg, akit Tóth János András kért mikrofon elé.

Szeptember 12-13-án zarándoknapokra várják a híveket Zoboralján, Alsóbodokra. Ott található az a zarándokközpont, amelyet a mártírhalált halt politikus, gróf Esterházy János emlékére épített Paulisz Boldizsár. Gróf Esterházy János 12 évig gyakorolta politikusi hivatását, szolgálva Istent és embert, mindig jogi és erkölcsi alapon végezte a közjó okos szolgálatát a keresztény tanítás szerint. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a nácik és a kommunisták egyaránt üldözték és ki akarták törölni a történelemből, a nemzeti emlékezetből. Molnár Imre történésszel Kövesdy Zsuzsa beszélget.

A szentévhez kapcsolódva A remény zarándokai mottóval rendezik meg az idei Ars Sacra Fesztivált szeptember 13. és 21. között. A szakrális művészetet középpontba helyező kulturális programsorozatot közel ötszáz programmal várja az érdeklődőket. A XIX. Ars Sacra Fesztiválról Kolek Ildikó kurátort Fazekas Gyöngyvér kérdezi a műhelytitkokról.

Budai Vársétánkon ezúttal a Mindenszentek kápolnájáról kérdezzük Schmidt Péter történészt, művészettörténészt, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársát az Úri utcában.

Magazinunkban szólunk a Vitéz Boleszláv és Közép Európa születése című tudományos konferenciáról is, melyet az első lengyel király megválasztásának ezeréves jubileuma alkalmából Veszprémben rendeznek meg szeptember 25-én és 26-án. (Szerdahelyi Csongor riportja.)

Beszélgetőtársunk lesz továbbá a kultúraszervező tevékenységéért a közelmúltban Bánffy Miklós-díjjal jutalmazott Hedry Mária író, aki Gróf Nádasdy Borbála kalandos életét dolgozta fel, s az így létrejött előadás ősbemutatója a Klebelsberg Kastélyszalon színpadán szeptember 21-én lesz látható. (Tóth Zsófia stúdióbeszélgetése.)

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Képünkön a Borbála című előadás szerzője, Hedry Mária, fotó: MKR/ Polcz Péter

Amint azt két héttel ezelőtt ígértük, immár a Budai Vár alatt elterülő Vizivárosban folytatjuk sétasorozatunkat, melyben történelmi és művészettörténeti örökségünk nyomába eredünk Schmidt Péterrel, a Budapest Galéria Köztéri Műalkotások Osztályának munkatársával.
Ezúttal arra kapunk válszt, hogy hol volt a középkori Magyarországon az Ágoston-rendi szerzetesek központja.

Magazinunkban szólunk a Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo tiszteletére 1992 óta évről évre megrendezett Quasimodo Nemzetközi Költőverseny idei eseményéről is, pontosabban annak egyik díjazottjáról, Lázár Balázsról. A színművész költővel Szerdahelyi Csongor beszélgetését hallgathatják meg.

Műsorunkban továbbá ellátogatunk Kőbányára, a Tűzoltó Múzeum állandó kiállítására is, ahol a látni- és tudnivalókba Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója avat be Zsoldos Szilvia riportjában.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Amint azt két héttel ezelőtt ígértük, immár a Budai Vár alatt elterülő Vizivárosban folytatjuk sétasorozatunkat, melyben történelmi és művészettörténeti örökségünk nyomába eredünk Schmidt Péterrel, a Budapest Galéria Köztéri Műalkotások Osztályának munkatársával.
Ezúttal arra kapunk válszt, hogy hol volt a középkori Magyarországon az Ágoston-rendi szerzetesek központja.

Magazinunkban szólunk a Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo tiszteletére 1992 óta évről évre megrendezett Quasimodo Nemzetközi Költőverseny idei eseményéről is, pontosabban annak egyik díjazottjáról, Lázár Balázsról. A színművész költővel Szerdahelyi Csongor beszélgetését hallgathatják meg.

Műsorunkban továbbá ellátogatunk Kőbányára, a Tűzoltó Múzeum állandó kiállítására is, ahol a látni- és tudnivalókba Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója avat be Zsoldos Szilvia riportjában.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Nyaralástörténeti kiállítás várja a látogatókat Balatonfüred egyik patinás épületében. Balatonfüred legrégibb kultikus épületében, azaz látogatóközpontkban tekinthető meg a Nyár a Balatonon - Fürdőidény Füreden 1825-1914 című látványos interaktív kiállítás, amely felejthetetlen időutazásra invitálja látogatóit. Az épület méretes falai között sétálva feltárul a magyar reform- és kiegyezéskori balatoni fürdőkultúra világa, a meleg- és hidegfürdőzés, a tavi gőzhajózás és a vitorlázás históriája, a füredi Anna-bálok színes forgata... László Tamás balatonfüredi várostörténésszel, az Eszterházy-kastélyban működő látogatóközpont vezetőjével Szerdahelyi Csongor beszélget.

Haraszti Andor egy magyar cukrász és csokoládémester, aki a francia Denis Matyasy tanítványa volt. Az ő mesterétől tanulta meg, hogy „amit elrontunk, azt meg kell enni”. Irigylésre méltó szakmai titok ez, de a csokoládé fogyasztáshoz érdemes tudni a történetét is. Erről is kérdezi Haraszti Andort Fazekas Gyöngyvér.

Nyaralástörténeti kiállítás várja a látogatókat Balatonfüred egyik patinás épületében. Balatonfüred legrégibb kultikus épületében, azaz látogatóközpontkban tekinthető meg a Nyár a Balatonon - Fürdőidény Füreden 1825-1914 című látványos interaktív kiállítás, amely felejthetetlen időutazásra invitálja látogatóit. Az épület méretes falai között sétálva feltárul a magyar reform- és kiegyezéskori balatoni fürdőkultúra világa, a meleg- és hidegfürdőzés, a tavi gőzhajózás és a vitorlázás históriája, a füredi Anna-bálok színes forgata... László Tamás balatonfüredi várostörténésszel, az Eszterházy-kastélyban működő látogatóközpont vezetőjével Szerdahelyi Csongor beszélget.

Haraszti Andor egy magyar cukrász és csokoládémester, aki a francia Denis Matyasy tanítványa volt. Az ő mesterétől tanulta meg, hogy „amit elrontunk, azt meg kell enni”. Irigylésre méltó szakmai titok ez, de a csokoládé fogyasztáshoz érdemes tudni a történetét is. Erről is kérdezi Haraszti Andort Fazekas Gyöngyvér.