Házunk táján

Kiss Balázs Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, Népművészet Ifjú Mestere díjas, Junior Prima-díjas, örökös "Aranysarkantyús" táncművész, aki már 17 éve tagja a Magyar Állami Népi Együttesnek. Hogyan vált profi táncossá és milyen ma az a népi kultúra, amibe beleszeretett? Ez is kiderül a beszélgetésből.

Szent II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11-e, a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését.” Hogy miért van betegség földi életünkben? Valójában mit is jelent a gyógyulás, lelki utat vagy fizikai egészséget vagy mindkettőt? Mi tanít az egyház a betegségről és mit jelent a betegek szentsége számunkra? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ Spányi Antal püspök és Ugrits Tamás pasztorális helynök.

A Házunk táján mai adásában Molnár Anikó vésztői bútorfestővel, üveg és kerámia művésszel beszélgetünk, majd ellátogatunk az egykor ugyanezen alföldi településen élt Sinka István népi író emlékházába.

Tizenkétszer jelölték az Emmy-díjra Lajtai György operatőrt. Noha a Pécsi Körzeti Stúdióban kezdte pályáját, ezeket a sikereket már Kanadában érte el. Természetesen az emigráció állomásairól, okairól és hétköznapjairól is kérdezem Lajtai Györgyöt, de leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan tudott alkalmazkodni a változó feltételekhez, mi segítette idegenben megtalálni a számítását.
Feleségét, Eszterhai Katalin újságírót, írót, dokumentumfilmest talán még nehezebb kihívások érték. Az Eszterházy család kitelepítésbe született sarjaként, sokszor oka volt az elkeseredésre. De ehelyett tudatosan az életet, az örömöt és a szeretetet választotta. Ennek az életszemléletnek köszönhetően nyerte vissza szeme világát, noha az orvosok már arra biztatták, hogy nyugodjon bele, hogy nem fog látni. Hogy valósították meg álmaikat? Erről is kérdezem a Kanadában élő, néhány hónapra Magyarországra látogató házaspárt. Na meg arról, hogy két alkotó, művész ember, hogyan alkot csapatot.

A zene öröm és játék. A gyerek számára mindenképpen az, annak kell lennie. Ehhez persze olyan pedagógus kell, akinél a zene szeretete és a gyerek szeretete mindenek előtt áll. Dinyés Soma zenetanár, karmester, zenész a Magyar Rádió Gyermekkórusának karnagya. A kórus vezetésbe legfontosabb eszköze a lelkesítés. Miért érdemes a gyereket kórusba íratni? A zene köré szervezett közösség, hogyan hat az általánosiskolásokra? Hogy lett anyanyelv a gyermekei és a tanítványai számára a zene? Ezekről is kérdezi Dinyés Somát Szabó Csilla.

Az ökumenikus imahét témáit idén úgy osztották fel az északolasz szerzetesek, hogy végigvették a 325-ben született niceai hitvallás alapvető állításait, amelyek a teremtésre, a gondviselésre, a Fiú testet öltésére, a húsvét misztériumára, a Szentlélek munkájára, az egyházra mint a hívők közösségére, a megkeresztelkedésre a és az eljövendő örök élet várására vonatkoznak. Székesfehérváron az idei imaalkalmak igehirdetőinek fő kérdése volt, hogyan tudjuk biblikus alapon, ma is érthető módon megvallani a hitünket.

Milyen meghatározó szerepet töltött be egykor a Gerenday család Lábatlan életében?
Kúriájuk ma a város központjában közösségi, kulturális és kiállító tér.
Sétálunk majd az általuk létesített fenyőkertben, szó lesz a városi értéktárba is bekerült Lábatlan-Karva Maraton családi kerékpáros túráról.
Ismerkedünk a cementgyártás múltjával, bejárjuk a Holcim Emlékházat, megtudjuk mit takart egy-egy érdekes elnevezésű munkahelyi pozíció, mint pl. a golyó osztályozó a termelés során?
Műsorunkban a Gerecse nyúlványára felhúzódó Duna parti város, Lábatlan értékeiből kaphatnak ízelítőt, néhány ötleteket egy kellemes tél végi kiruccanáshoz.

Mai műsorunkban két témáról lesz szó:

Először bemutatjuk Hummel Kornél atyának, a vakok vértanú papjának élettörténetét, aki a második világháború idején életét adta a látássérült emberekért. A műsorban felidézzük az ő életét és emlékét, valamint a róla szervezett emléksétát.

Majd az Érintettek Egyesületének Érintettek Könyvéről beszélgetünk, amely a daganatos beteg gyermekek és családjaik számára nyújt fontos tanácsokat és tapasztalatokat.

A klímaváltozás egész Földet érintő és ezért nehezen felfogható tényétől eljutunk a beszélgetésben a közösség építésig. Az energiaközösségek, mint a helyi energia felhasználás és energia termelés színterei lehetnek a megoldás a fentarthatatlan fejlődésről az élhető és elegendőre való átállásban. Jó és működő hazai és külföldi példákról hallhatunk, arról, hogy a közös autóhasználattól a házszigetelésig mi minden lehet része egy energia közösségnek. Ha pedig valaki energiaközösség alapításán gondolkodik, megtudhatja, hogy hogyan segítheti a Magyar Természetvédők Szövetsége a szakvéleménytől, a szakember és technológia választáson át a szerződésszövegezésig.

Idén van Jókai Mór születésének 200. évfordulója. A Házunk táján mai adásában az író, Svábhegyen létrehozott egykori kertjébe hívom a kedves hallgatókat.
Bár az itt zajló felújítási munkálatok miatt májusig a terület egyénileg nem látogatható, a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársai által szervezett szakvezetéses irodalom és kerttörténeti séták, betekintést engednek a 3 ha-os terület látnivalóiba.
Egy-egy ilyen bejárás során csodálhatjuk a tavaszelő szépségeit, az éledező kert növény és állatvilágát, felidézzük az író életének érdekes mozzanatait, természethez, gazdálkodáshoz fűződő kapcsolatát.
A fák alatt kanyargós keskeny utak, lépcsők, sziklakertek, történeteket rejtő szoboralkotások, kerti pihenőpontok bújnak meg.
A történelmi kertben Kővári Anita a DINPI ökoturisztikai munkatársa kalauzol.

Idén van Jókai Mór születésének 200. évfordulója. A Házunk táján mai adásában az író, Svábhegyen létrehozott egykori kertjébe hívom a kedves hallgatókat.
Bár az itt zajló felújítási munkálatok miatt májusig a terület egyénileg nem látogatható, a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársai által szervezett szakvezetéses irodalom és kerttörténeti séták, betekintést engednek a 3 ha-os terület látnivalóiba.
Egy-egy ilyen bejárás során csodálhatjuk a tavaszelő szépségeit, az éledező kert növény és állatvilágát, felidézzük az író életének érdekes mozzanatait, természethez, gazdálkodáshoz fűződő kapcsolatát.
A fák alatt kanyargós keskeny utak, lépcsők, sziklakertek, történeteket rejtő szoboralkotások, kerti pihenőpontok bújnak meg.
A történelmi kertben Kővári Anita a DINPI ökoturisztikai munkatársa kalauzol.