Akvarell

A mai Akvarellben:

- vendégünk lesz a kiváló dalszövegíró, Hegyi György, akivel a K11 Művészeti és Kulturális Központban futó Legendás magyar dalok című beszélgetéssorozatának legújabb, február 8-án, este hét órakor kezdődő alkalmát ajánljuk, ahol a Carson Coma együttes énekes-dobosát, Héra Barnabást látja vendégül;

- beszélgetünk Márkó Eszter színész-rendezővel, aki a közelmúltban vehette át a Gyulai Várszínház nívódíját Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabjának nemzeti színházbeli megrendezéséért, pályájáról és aktuális feladatairól Ungvári Judit kollégám kérdezi;

- a két téma között pedig ismét jelentkezünk folyóiratokat szemléző rovatunkkal, azaz a Kultúrmustrával, melyben ezúttal a Székelyföld januári lapszámával foglalkozunk.

A Gondviselés regényének szerzőjére a 150 évvel ezelőtt elhunyt Alessandro Manzonira emlékeznek Olaszországban. A XIX. század legnagyobb hatású olasz írójának A jegyesek című történelmi regénye máig a legkiemelkedőbb olasz regénynek számít. Az életművet jól ismerő dr. Madarász Imre irodalomtörténész professzorral Bognár Anna beszélget a világirodalom kiemelkedő írójáról.

haljanak” Így adja vissza Mária szavait a XVI. század elején keletkezett Nádor kódex. Különleges párhuzam ez az első teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű verssel. Érdekes szemszögből mutatja meg az összefüggéseket az Ómagyar Mária siralom és a szóbeliségben megőrzött régi magyar szakrális énekek Istenanya képe között Lovász Irén. A néprajztudós népdalénekessel nemcsak az ÓMS-ről beszélgettem.

Budapest Balett Grand Prix
Ki gombolta volna

Nemrég volt műsorunk vendége a török-életműdíjas műfordító: Tasnádi Edit, aki a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet januári Könyvklubjába hívott meg minket, ahol új kezdeményezésként összegyűlnek a török irodalom magyar barátai egy kis irodalmi beszélgetésre. Erre mondta Kövesdy Zsuzsa kolléganőm, hogy „törököt fogtunk és nem ereszt”, azzal máris ott termett az Andrássy úti gyönyörű palotában, ahol Tasnádi Edit mesélt új fordításáról.

Egy kis belvárosi utcában találjuk azt az épületet, ahol az ország talán nem annyira ismert kincsei lapulnak. Valaha még fedezeténként is szolgáltak a háború után az új forint bevezetésekor. A Bélyegmúzeumban látogattunk és húztuk ki a tárolókat, hogy felfedezzük a bélyegeket és az is kiderült, milyen különlegességekre figyelnek a filatelisták. De egyáltalán, mennyit érhet egy bélyeg, ezt kérdeztük Szabó Jenő muzeológustól.

A Gondviselés regényének szerzőjére a 150 évvel ezelőtt elhunyt Alessandro Manzonira emlékeznek Olaszországban. A XIX. század legnagyobb hatású olasz írójának A jegyesek című történelmi regénye máig a legkiemelkedőbb olasz regénynek számít. Az életművet jól ismerő dr. Madarász Imre irodalomtörténész professzorral Bognár Anna beszélget a
világirodalom kiemelkedő írójáról.
Magyarországon, de egész Közép-Kelet-Európában egyedülálló könnyűzenei alapszakot indít a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a szakra most először jelentkezhetnek a felvételizők. A kortárs könnyűzenei képzés több szakirányon ad lehetőséget azoknak a tehetséges fiataloknak, akik diplomás könnyűzenészként dolgoznának a zeneiparban. A hallgatókat az egyetem új Könnyűzenei Intézetének tanárai, valamint a hazai könnyűzenei élet ismert előadói oktatják 2023 szeptemberétől, mások mellett Wolf Kati, illetve Gyémánt Bálint is oktatja majd a növendékeket. Az új alapképzésről az intézet igazgatóját, Kapusi Kálmánt kérdeztük.
A Kultúrmustrában a Magyar Kultúra Magazin januári számából tallózunk.

„Kérlek, hallgass meg engömet és fogadj a te keresztfádra, hogy kik egy testből élnek /…/ egy halállal haljanak” Így adja vissza Mária szavait a XVI. század elején keletkezett Nádor kódex. Különleges párhuzam ez az első teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű verssel. Érdekes szemszögből mutatja meg az összefüggéseket az Ómagyar Mária siralom és a szóbeliségben megőrzött régi magyar szakrális énekek Istenanya képe között Lovász Irén. A néprajztudós népdalénekessel nemcsak az ÓMS-ről beszélgettem.

Nem szerencsés, ha a bécsi vér egy fodrászszalonban mutatkozik meg, még akkor sem, ha a kárpótlás esetleg egy másik zeneszerzőről elnevezett édesség, persze, ha már a névcserénél járunk, akkor Figarót – akár van belépője, akár nincs – pótolhatná akár Gedeon bácsi is. Oláh Zsolt jegyzete.

Kép: Az Ómagyar Mária-siralom szövegolvasata népi siratóének dallamára

Csete Örs, a Magyar Művészeti Akadémia Tagozati és Dokumentációs Főosztályának vezetője elkezdte a munkát a hagyatékok digitalizálásában, hogy megőrizze az utókor
számára az elhunyt legendák életműveit. Erről kérdezi Gerbei Anita.

Különleges helyen, a Pozsonyi úti református templomában van a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház terme, amely a Kultúra Napja alkalmából otthont adott Dévai Nagy Kamilla zenés estjének. A közönség kitüntető szeretettel és lelkesedéssel fogadta a Petőfi Sándor költészetét megidéző estet, amelyet Dévai Nagy Kamilla harmadik életrajzi kötetét bemutató rendezvény követett. Kövesdy Zsuzsa járt ott.

A Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány kuratóriuma a 2022-es év Barcsay-díj átadására és kiállítás-megnyitójára hívta a művészetrajongókat a szentendrei Új Műhely Galériába. Feledy Balázst Kövesdy Zsuzsa kérdezte.

Würtz Ádám jr. izgalmas, impulzív színekkel, kavargó formákkal, meditatív hangulatot teremtő benyomásokkal alkot képeket, amelyek megdöbbentik és el is gondolkodtatják a szemlélőt. A festő-grafikusművésszel a képek hátterében rejtőző és fel-felvillanó emberről, a művész élet terhéről és a modern világról is beszélgettünk.

A Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány kuratóriuma a 2022-es év Barcsay-díj átadására és kiállítás-megnyitójára hívta a művészetrajongókat a szentendrei Új Műhely Galériába. Feledy Balázst Kövesdy Zsuzsa kérdezte.

Würtz Ádám jr. izgalmas, impulzív színekkel, kavargó formákkal, meditatív hangulatot teremtő benyomásokkal alkot képeket, amelyek megdöbbentik és el is gondolkodtatják a szemlélőt. A festő-grafikusművésszel a képek hátterében rejtőző és fel-felvillanó emberről, a művész élet terhéről és a modern világról is beszélgettünk.