Zenei kincsestár

Johann Joachim Quantz: D-dúr szonáta
Előadja: Csalog Benedek - fuvola, Papp Rita - csembaló.
Johann Joachim Quantz: D-dúr fuvolaverseny
Előadja: Csalog Benedek és az Aura Musicale Kamarazenekar.

Elhangzó művek.
1. A schönbrunniak
2. Új bécsi táncok
3. Stájer táncok
4. Pesti keringő
Előadja: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
Lanner kvartett, Magyar Állami Hangversenyzenekar
Karmester: Doráti Antal és Ferencsik János

A legendás lengyel muzsikus játékában Chopin f-moll versenyművét idézzük fel.
Közreműködnek a Londoni szimfonikusok John Barbirolli vezényletével.

Néhány héttel ezelőtt már találkozhattak a Zenei Kincsestárban napjaink egyik vezető basszbaritonja, az olasz Ildebrando d’Arcangelo Mozart-árialemezével. Sokoldalú művészről lévén szó, aki a kedvenc komponistájának vallott Mozart mellett otthonosan mozog a barokk, a bel canto és a romantika világában is, az olasz sztár Händel-áriákból állította össze legelső szólólemezét 2009-ben. Minthogy a castratók és a szopránok mellett a barokk operák és oratóriumok a mély férfihang varázslatát sem hagyták kiaknázatlanul, művészünknek és a Modo antiquo régizenei együttes élén álló Feredeico Maria Sardelli karmesternek volt miből válogatnia, amikor fölütötték Händel ifjúkori, olasz operapartitúráit. Az Agrippina, az Orlando, a Siroe, a Rodelinda, az Ariodante és az Acis és Galatea most fölhangzó részletei között találunk ismert barokk slágereket és újrafölfedezésre váró remekeket egyaránt – ami pedig kétségtelen: Ildebrando d’Arcangelo lehengerlő valamennyi Händel-szerepben.

„Ő nem csak egy újabb csodálatos csellista, nem csak egy csodálatos zenész, ő tényleg egyedülálló
volt. A zene életmód, létforma volt számára. A legnagyobb zenei örömet jelentette vele együtt játszani.”
Ezzel a gondolattal jellemezte Daniel Barenboim néhai hitvesének egyedülálló zenei nagyságát.
A művésznőre Joseph Haydn: C-dúr csellóversenyével emlékezünk. Közreműködik az Angol Kamarazenekar Daniel Barenboim vezényletével.

Másfél évtizedes hagyomány, hogy a Zenei Kincsestárban szerda esténként a szóló zongorairodalom népszerű és kevésbé ismert alkotásait tűzzük műsorra a legkiválóbb előadók fölvételeiről. Minthogy alig néhány szerda esténk maradt a Magyar Katolikus Rádió márciustól érvénybe lépő szerkezetváltásáig, igyekszünk ma is valódi különlegességekkel szolgálni Kedves Hallgatóinknak. Mai komponistánk, az 1854 és 1928 között élt Leoš Janáček elsősorban operaszerzőként és zenekari komponistaként ismert. Kevés zongoradarabja már csak emiatt is érdemes a figyelemre, mi több: reveláció számba megy. Ma Leif Ove Andsnes érzékeny fölvételeiről halljuk őket. Elsőként Janáček 1905-ben keletkezett 1. szonátájának kezdőtételét, amely az Előérzet címet kapta.

Janáček most következő ciklusa, a Ködök című sorozat hallatán hol Schumann, hol Debussy világába lépünk. A művet mégis tökéletesen egyedivé teszik a szerző által fölgyűjtött morva népzenei tónusok.

Ha a most következő, C-dúr szimfóniát meghallgatjuk, bizony aligha gondolnánk, hogy a romantika egyik leginkább formabontó, egyúttal leginkább melodikus szerzőjével van dolgunk. Bizony, a Carmen és az Arles-i lány szerzője, Georges Bizet is volt konzervatóriumi növendék. Nem is akárhol! Tizenkilenc esztendősen már a Római díj büszke birtokosának mondhatta magát. Ekkor már egyetlen szimfóniája komponistájaként, amelyet 17 esztendősen írt a párizsi Conservatoire kötelező házifeladata gyanánt. A mű Mozart, Beethoven és Rossini tökéletes ismeretéről árulkodik, és ha nem is utal a jövő korszakos zeneszerzőjére, remek hallgatnivaló. A Tuolouse-i Városi Zenekar élén Michel Plasson.

Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc
Előadja a Magyar Kamarazenekar.
Rózsavölgyi Márk: Országgyűlési kör-tánc
Rózsavölgyi Márk: Az álom
Előadja a Festetics Kvartett.

Műsoron:
1. Erkel Ferenc: Magyar Himnusz
2. Dohnányi Ernő: Ünnepi nyitány op.31
3. Lajtha László VII. "Forradalmi" szimfónia op 63 III.tétel
4..Liszt Ferenc. Szózat és Himnusz fantázia
Előadóművészek: Jandó Jenő - zongora, MÁV Szimfonikusok,
Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Budapesti Szimfonikusok Somogyvári
Ákos, Kocsis Zoltán és Nicolás Pasquetés Joó Árpád vezényletével.

Az 1905-ben komponált sorozat egy svájci kirándulás élményeit idézi fel,
amikor a komponista találkozott bécsi éveiben megismert barátaival.
A tíz karakterdarabból álló zongoraművet Baranyai László tolmácsolja.

A Zenei Kincsestárban a mai és a holnap este az 1865 és 1931 között élt Carl Nielsené, a dánok első számú nemzeti zeneszerzőjéé, akit a komolyzene kedvelői mindenekelőtt szimfonikus komponistaként ismernek. Pedig Nielsen keresett hegedűművész is volt egyszemélyben, és mint ilyen, előszeretettel komponált saját hangszerére. Ezért is meglepő, hogy sem a koncertpódiumok műsorán, sem a lemezkiadók kínálatában nem botlunk túlságosan gyakran Nielsen hegedűdarabjaiba. Ezért kárpótol ma bennünket Hasse Borup és Andrew Staupe. Indításképp mindjárt a komponista egyik első szerzeményével. E G-dúr szonátát Nielsen tanárának ajánlotta és Mozart emlékének szentelte – csodagyermek a csodagyermeknek.

A fiatalkori G-dúr szonáta után következzék Nielsen formabontó és elmélyült 2. hegedű-zongoraszonátája, amelyet az elemzők a műfaj egyik kiemelkedő különlegességeként tartanak számon.

A remek norvég zongoraművész, Leif Ove Andsnes egy héttel ezelőtt Leoš Janáček jószerével ismeretlen zongoradarabjaiból adott ízelítőt a Zenei Kincsestárban. Ma újabb különlegességeket tűz műsorára, hiszen a dán klasszikus zene legnagyobb alakja, az 1865 és 1931 között élt Carl Nielsen elsősorban szimfóniáiról valamint népzene-feldolgozásairól ismert. Ha tegnap este is velünk tartottak, megismerhették a hegedűművészként és hegedűs komponistaként is aktív Nielsent, ma pedig itt az ideje, hogy szólózongorára írott szerzeményei is megszólaljanak. Az előként fölhangzó, Schumann tematikus ciklusait idéző sorozat meglehetősen rendkívüli címmel büszkélkedhet. Az 1919-ben keletkezett Lucifer-szvit eredetileg a Tűz és víz címet viselte, és csak bemutatója után nyerte el végleges elnevezését, amely nem Lucifer démoni hatalmára, hanem fény- és tűzhozói szerepkörére utal. Legjelentősebb zongoraművében Nielsen a barokk elődöt, Haydn és Mozart iránti csodálatának adózik.

Leif Ove Andsnes az Opus 3-as Öt zongoradarabbal búcsúzik Carl Nielsen szerzeményeitől.

Noha a Karácsony liturgikus idejének hivatalos vége Vízkereszt, ennek ellenére Urunk bemutatásának ünnepe, hagyományos magyar nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony mai ünnepnapja voltaképp még a Megtestesülés fogalomköréhez, a téli keresztény ünnepkörhöz csatlakozik. Ahogyan az ünnep kettős megnevezése egybeszövi az Ige megtestesülésének és emberré válásának megváltó művét a szentséges Szűzanya iránti tisztelet kifejezésével, éppúgy öleli föl az üdvtörténet eseményeinek az ígéretektől a beteljesedésig ívelő szakaszát a következő szakasz Händel Messiásából. Oratóriumról lévén szó, nem lineáris történet-elbeszélést hallunk az evangéliumi szereplők megjelenítésével, hanem az Üdvözítés művének megjövendölését – a Szűz fiút szül -, a pásztorok találkozását a Kisdeddel és a Megtestesülés fölötti ujjongást, amelynek áriájában a Szűzanya lelkendezése a megváltott egyház örvendezésébe szövődik: „Örülj és örvendezzél, Sionnak leánya”. A Zenei Kincsestár történetének 18 és fél esztendejében számtalanszor idéztük meg Händel megrendítő oratóriumát a legjelesebb előadók fölvételeiről. Ma ünnepi meglepetéssel készülünk megörvendeztetni hűséges Hallgatóinkat, hisz egy eddig be nem mutatott fölvétel részletei következnek. A Messiás Első részének hivatkozott szakaszát az utóbbi fél évszázad egyik legnevesebb, angol oratóriumegyüttese, a Cambridge-i King’s College énekeseiből alakult Scholars Barokk Együttes remek fölvételéről halljuk.

Szent Balázs ünnepének estéjén Vivaldi egyik legismertebb liturgikus alkotását halljuk a világelsők közt számon tartott Adrian Chandler és együttese, a La Serenissima vadonatúj fölvételéről. A Nisi Dominus a Vivaldi idejében 126., a mai felosztás szerint 127. zsoltár leghíresebb földolgozása. Mielőtt Vivaldi megzenésítésében fölcsendülne, idézzük föl a szövegét Farkasfalvy Dénes költői fordítása szerint:

Hacsak az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építkezők.
Hacsak az Úr nem őrzi meg a várost,
az őrök mindhiába állnak őrt.
Hiába kelsz korán és fekszel későn,
ki gyötrelmek közt eszed kenyered,
az Úr ellátja kétszeres bőséggel
mindazt, akit szeret.
Fiúutód: az Úrnak öröksége,
s a méh gyümölcse: ajándék őtőle.
Mint harcosok kezében a nyilak,
az ifjúkorban szült fiak.
Boldog, ki tegezét megtölti bőven.
Szégyent nem ér, sikerrel szembeszáll
ellenségeivel a kapunál.

És mert Szent Balázs egyebek közt az énekesek védőszentje is, ajánljuk pártfogásába fölvételünk szólistáit: Claire Booth szopránt, Renata Pokupić mezzót és Jess Dandy kontraaltot.

A műsorban Luigi Boccherini B-dúr és C-dúr csellóversenye csendül fel Starker János és Anner Bylsma játékában. Közreműködik a Philharmonia Zenekar Carlo Maria Giulini vezényletével, valamint a Concerto Amsterdam Kamarazenekar, élükön Jaap Schröder karmesterrel.