Akvarell

Az elmúlt hét legérdekesebb Akvarell-beszélgetéseiből válogattunk.

Egy olasz író visszaemlékezése szerint ő volt az egyetlen bíboros, akit, amikor Rómába érkezett nem csak néhány barát fogadott, hanem valóságos tömeg. Országa parlamentjének két háza határozatban ismerte el, hogy rendkívüli módon járult hozzá Isten és a haza szolgálatához. II. János Pál azt írta róla: ő az egész Egyház sarokköve Lengyelországban. Az ezredév prímásának jelszava: „Az idő szeretet”. Stefan Wyszyński életrajza nemrég jelen meg magyar nyelven a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a budapesti Lengyel Intézet gondozásában. Utóbbi igazgatójával, Joanna Urbanskával beszélgettem.

"Úgy hívnak, hogy Mimi" – mutatkozik be a Bohémélet tragikus sorsú főhősnője, aki szomorú, mert hímzett rózsáinak nincs illata. „Nem vagyok én igazi muzsikus, színész vagyok, komédiás!” –állította magáról Puccini. 1896-ban született darabja, a "legpárizsibb" opera először nem aratott nagy sikert, ám már régóta közönségkedvenc. Legújabb hazai bemutatóján ott volt állandó jegyzetírónk, Oláh Zsolt is.

Kis alapterületen nagy történetek – olykor igencsak értékes apróságokról. Fazekas Gyöngyvér a bélyegmúzeumban járt és az igazgatóval, Szabó Jenővel beszélgetett.

A képek boldog Stefan Wyszyński bíboros életének állomásai a megjelenítés sorrendjében: 1) A püspökké szentelés évében, 1946-ban 2) A pápa lengyelországi látogatásakor, 1979-ben 3) Gyermekként, családja körében

Németh Géza világutazó könyvei bestsellerek voltak, sziporkázó humorral fűszerezte tudományos megalapozottságú útjait, egyéni meglátásait. Ma már - vitatható módon – nem hisz a könyv erejében, az új idők szavát követve blogot ír, ott követhetjük útjain. Most éppen a Spitzbergákról érkezett, Kövesdy Zsuzsa faggatta útjáról.

„Nemigen bírom én az írást” –így utasította el a legenda szerint az előléptetést az oroszlánosi születésű Nagy József, ki az alakulat közkatonájaként harcolt az orosz és az olasz fronton is, tetteiért pedig megkapta a három legnagyobb legénységi kitüntetés mindegyikét. Aztán mind a két kezén megsebesülve, már nem is igen írhatott volna. A 46-osokról a közelmúltban jelent meg egy a személyes történeteket és a nagy történelmet egybegyúró kötet. A szerző Pintér Tamás a Magyar Nemzeti levéltár vezető kutatója. Vele beszélgetett Nagy György András.

(kép: Pintér Tamással Nagy György András, MKR)

A mai Akvarellben:

- bemutatjuk a csütörtöktől vasárnapig tartó, a vajdasági Kishegyesen megrendezésre kerülő 21. Dombos Fest programját Horváth László fesztiválalapítóval;

- ajánljuk a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Szabadság, szerelem! - Petőfi, a vitéz című ősbemutatóját, melyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon tekinthetnek meg július elsején és másodikán - Zsuráfszky Zoltánnal és Zs. Vincze Zsuzsával Ungvári Judit beszélget;

- valamint ismét jelentkezünk folyóiratszemléző rovatunkkal, azaz a Kultúrmustrával, melyben a Székelyföld folyóirat júniusi számával foglalkozunk.

Ha június 24-e, akkor Múzeumok Éjszakája országszerte. A Műcsarnok ezt háromnapos üvegfúvó eseménnyel ünnepli. Ugyancsak június 24-én egy bemutatóval készül az RS9 színház. A darab címe: Toprongyozó. Meseválogatás feleségekről és férjekről. Erről Csóka Judit mesél majd, valamint a Space nevet viselő Galériába is ellátogatunk.

A VII. Bőköz fesztivál sajtótájékoztatóján elhangzott Andrásfalvy Bertalan gondolata, amely szerint napjaink társadalmának legnagyobb hiányossága az emberi kapcsolatok gyengesége: egymással, a természettel és Istennel. Ezt a hiányt is hivatott pótolni a VII. Bőköz Fesztivál, amely az Ormánság 4 településén, Kémesen Szaporcán, Tésenfán és Drávacsehin látja vendégül a kultúrára éhezőket. Az esemény örökös tiszteletbeli fővédnöke Prof. Dr. Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató. A sajtótájékoztató után Pataki Andrást, Jászai-díjas rendezőt, a fesztivál igazgatóját kérte mikrofonhoz Gerbei Anita.

A tárogató régi magyar hangszer, úgy mondják, „a magyar lélek hangja”. A két világháború között még létezett tárogató-együttes, ma már az is ritkaságszámba megy, ha valaki felismeri a hangját. Az pedig még ritkább, hogy az eredeti klasszikus repertoárt halljuk egy tárogatóművésztől. A napokban a Trianoni Szemle utolsó számát mutatták be a szerkesztők a Vigadóban, ott szerepelt az Erdélyi Magyar Örökség-díjjal idén kitüntetett Erdő Zoltán tárogatóművész, akivel Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.

A Várkert Akusztik sorozata nyári, szabadtéri változatában ezúttal a lounge kedvelői felé fordul és a hazai elektronikus zenei szcéna nagy öregjeit és legújabb tehetségeit mutatják be a Várkert Bazár Öntőház udvarán. Az első estén egy rutinos duó lép. Egyikük Farkas Izsák hegedű szakon végzett a Liszt Ferencen Egyetemen és hamar az elektronikus hegedű felé fordult, amelyen loopolással játszik egy sajátosan élő, improvizatív zenét. Az ismerős dallamok becsempészésével teszi könnyen befogadhatóvá a műsorát. Ezen a koncerten Fman-nel játszik, aki szintén loopol. Farkas Izsákot Szabó Csilla kérdezte.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A társadalmi szemléletformálást erősíti a MOME Ösvényeinken: Veled című új projektje, amely a mozgáskorlátozottaknak, vagy speciális igénnyel élőknek szóló innovatív megoldásokat keres és mutat meg. A program a Millennium Háza, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mozgásjavító EGYMI összefogásával, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatásával valósult meg, az eredményeket egy kiállításon ismerhették meg az érdeklődők. A közös munka szeptemberben folytatódik, a Deák17 Galériában folyamattérképpel ábrázolják majd a kooperáció különböző lépéseit. German Kinga egyetemi docenssel Bognár Anna beszélgetett.
Szövődményfesztivál – hamarosan kezdődik a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválja, a versenyprogramban 14 határon túli magyar produkció szerepel. A fesztiválon június 24-étől július 2-áig minden évben határokon túli és hazai társulatok találkoznak egymással a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban. A fesztiválról Balogh Tibor művészeti tanácsadót kérdeztük.
A Kultúrmustrában az Műút internetes portáljának írásaiból tallózunk.

A mai Akvarellben:

- bemutatjuk az Operettszínház 2022/23-as, centenáriumi évadának terveit, Kiss-B. Attila főigazgatót Ungvári Judit kérdezi;

- beszélgetünk Fehér Renátóval, az újrainduló Hévíz című kulturális folyóirat főszerkesztőjével.

- Kultúrmustra rovatunkban pedig a Hévíz legújabb, 2022/2-es lapszámát szemlézzük.

A mai Akvarellben:

- bemutatjuk az Operettszínház 2022/23-as, centenáriumi évadának terveit, Kiss-B. Attila főigazgatót Ungvári Judit kérdezi;

- beszélgetünk Fehér Renátóval, az újrainduló Hévíz című kulturális folyóirat főszerkesztőjével.

- Kultúrmustra rovatunkban pedig a Hévíz legújabb, 2022/2-es lapszámát szemlézzük.