Kapcsolatban

Milyen csodákra számíthattak az emberek a Kádár-korszakban? Csoda volt-e pl. egy lottónyeremény? Mi változott az életükben, ha mégis velük történt meg a csoda? Pl. nyertek egy lakást a lottóházban?

A Ráday utcában található 2B Galériában olyan szociokulturális, társadalomtörténeti kiállítás nyílt amely a lottónyeremény példáján keresztül vizsgálja hogy mit is jelentett a csoda és a csodavárás a Kádár-korszakban. Dragon Zoltán kiállító és Somogyvári Ágnes grafikus kurátor az első nyertes lottószelvény másolatai között mesél nekünk.

fotók: kiállítók és szerencsejatekgaleria.hu

Az Értékek című műsorunkban a Katolikus Egyház tanítása alapján keressük a választ kérdéssinkre és várunk iránymutatást a KEK-től, azaz a Katolikus Egyház Katekizmusától.

A mai műsorban Káposztássy Béla plébánossal, liturgia szakértővel és Komáromi Jób ferences szerzetessel beszélgetek a lelkiismeretről.

Márai Sándor az utolsó békeévekben 1938-39-ben összegyűjtött, „A nagyság átka” címmel közreadott publicisztikai gyűjteményéből „Új Humanizmus” címmel idéznék fel egy írást, mert hasonló helyzetben és viták közepette született a helyzetértékelése – s talán eligazíthat mai mindennapjainkban is.Teleki Pál állt ki a képviselőházban a humanizmus mellett – akit aztán igazán nem lehet (mégoly tévesen) „lefasisztázni” arra a világra emlékezve, amikor Magyarország még a menekültek asyliuma volt, a visszakapott kassai vasútvonalat nem engedtük át Hitlernek, hogy a lengyelek hátába újabb csapatokat küldjön -, a miniszterelnök – aki korábban a trianoni térképek kidolgozója, és főcserkész is volt – etikai mérce volt kortársai számára...

Magyarországon Vitéz László hagyományát három generáción át, mintegy 120 éven keresztül Kemény Henrik (és családja) ápolta és őrizte. A magyar bábtörténet egyik legnagyobb alakjának nevéhez nemcsak Vitéz László figurája kötődik: ő volt Gyufa Gyuri, Sakk Matyi és Hakapeszi Maki életre keltője is, sőt! A híres bábfilmsorozatban ő mozgatta Süsü-t, a sárkányt is! A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művésztől 2011-ben búcsúztunk.

Idén január végén, Kemény Henrik születésének 95. évfordulóján, a Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében azonban egy fiatal bábszínész, Barna Zsombor vitte tovább a hagyományt. A Vitéz László Ángliában című új előadás főszereplőjével még a bemutató előtt ültünk le beszélgetni - elsőként arról kérdeztem: hogyan került kapcsolatba Vitéz Lászlóval?



A műsorban elhangzó zenék listája:
- Márkus Tibor: Marionett (album: Bábszínház)
- Igor Sztravinszkij: A katona története / IV. (részlet) (ea: Lorin Maazel kamarazenekara)
- Henry Mancini: Tortacsata polka (ea: Varga Laura, Klebniczki György)
- Márkus Tibor: Finálé (album: Bábszínház)


Fotó: papageno.hu

Néhány nem közismert tény, két orvos, és a Római Dokumentumok alapján az Egészségügyben Dolgozók Pápai Tanácsa által kiadott könyv lesz segítségünkre.

Ez utóbbiból következik itt néhány sor, mely Szent II. János Pál Pápa Evangelium vitae Enciklikájára hivatkozik:

A házastársaktól idegen személyektől származó ivarsejtekhez folyamodás ellenkezik a házasság egységével és a házastárs hűségével, és sérti a gyermek jogát ahhoz, hogy két házastárstól fogantassék és jöjjön világra.
„Ebben az esetben az életfakasztást, ha elfogadják, csak azért teszik, mert saját vágyukat, vagy egyenesen azt az akaratot fejezik ki, hogy minden áron gyermekük legyen; és nem a másik teljes elfogadását jelenti, ami által nyitottak a gyermek által hozott élet gazdagsága előtt”.

A meddőség orvosi megközelítésben: ha a célzott házaséletet nem követi fogantatás egy éven belül.
Ennek számos oka lehet, akár a nő, akár a férfi részéről.
Részletes kivizsgálás során vizsgálják többek között a szénhidrát anyagcserét, vagy a pajzsmirigy anyagcserét, illetve ezek zavarait és az immunrendszer kóros folyamatait is.
E vizsgálatok után a kórállapotok 80%-a asszisztált reprodukciós beavatkozás nélkül is rendezhető.
A további lehetséges beavatkozásokról és ezzel kapcsolatos meglátásaikról kérdeztük Dr. Sipos Miklós klinikai főorvost, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatóját és Dr. Somodi Zoltánt, az Egészségügyben dolgozók új kartája című, a Szent István Társulat gondozásában megjelent könyv egyik lektorát.

Gimnáziumi évei alatt Bubik István volt a példaképe, de nem mint színész, hanem mint sikeres, elismert ember. A Színművészeti Főiskolán az első év végén Avignonban egy színházi fesztiválon találkozott egy utcaszínésszel. Egy japán pantomimes olyan hatással volt rá, mint amikor Assisi Szent Ferenc megkapja a jelet a keresztnél. A színház ott hívta be magához.

Művészettörténeti toposzok, közös alkotótér előnyei, irónia és humor az erős kérdések feloldásához- Lázár Kristóf festőművész növendékkel beszélgettünk a budapesti Epreskertben.

Milyen csodákra számíthattak az emberek a Kádár-korszakban? Csoda volt-e pl. egy lottónyeremény? Mi változott az életükben, ha mégis velük történt meg a csoda? Pl. nyertek egy lakást a lottóházban?

A Ráday utcában található 2B Galériában olyan szociokulturális, társadalomtörténeti kiállítás nyílt amely a lottónyeremény példáján keresztül vizsgálja hogy mit is jelentett a csoda és a csodavárás a Kádár-korszakban. Dragon Zoltán kiállító és Somogyvári Ágnes grafikus kurátor az első nyertes lottószelvény másolatai között mesél nekünk.

fotók: kiállítók és szerencsejatekgaleria.hu