3. rész
Erkölcs az Újszövetségben
Szerkesztő: Szikora József

Bizonyára kevesen, mégis vannak, akik vitatják, hogy az ember szabad akarattal rendelkező lény. Abban sem teljes az egyetértés, hogy a szabad akarat áldás-e avagy próbatatétel, s még inkább eltérőek a magyarázatok az ember szabadságának tartalmát illetően. Tarjányi Zoltán erkölcsteológiai sorozatának utolsó előtti részében a szabadságról szóló keresztény tanítást mutatja be.

A mi lelkiismeret szavunk latin megfelelője - conscientia -, azaz közös tudás. A személyes lelkiismeret tehát egy mindannyiunkban meglevő, felülről kapott közös tudáson alapul.

A törvény lényege, hogy mindenkit egyformán kötelez." A mostani téma a törvény, amelynek két szintjével, az isteni és az emberi törvénnyel ismerkedhetünk meg a műsorban.

Keresztény erkölcsi megfontolások a XX. században.
Korunk erkölcsi problémái - a keresztény emberkép a kiindulópont a válaszra

A keresztény középkor csodálatos korszaka után, többek között a nagy felfedezések kapcsán, új világképet kell kialakítania az európai embernek. Hogyan alakul a katolikus erkölcstan a reneszánsz, a reformáció, majd a felvilágosodás hatásaira, milyen választ ad az egyház ezekre az alapvetően nem keresztényellenes, mégis sok káros hatással bíró eszményekre? Tarjányi Zoltán sorozatának következő része az erkölcsteológiának az Amerika felfedezésétől a XX. század elejéig tartó fejlődését mutatja be.

Az erkölcs fogalmainak tisztázását célzó sorozatunknak ebben a részében arról lesz szó, hogyan születik meg az erkölcs az egyénben. Egy csodálatos folyamatnak az állomásairól hallhatunk, amelynek során az újszülött kisbaba felnőtt, elkötelezett keresztény emberré fejlődik.