Hazanéző

Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző egy hónappal ezelőtt az Operett színházban idézte föl munkássága ifjúkori emlékeit, a mai alkalommal pedig Győrbe látogatunk. Nem véletlenül, hiszen műveit ma is szívesen játssza a Győri Filharmonikus Zenekar, hol a Richter teremben, hol pedig az egykori Zsinagógában. Ma ezt a két helyszínt keressük föl, tartsanak velünk.

A Hazanéző mai adásában megismerkedhetnek Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző ifjú éveinek további történetével. Egy hónappal ezelőtt emlékeit egykori alma-materében, a Zeneakadémián idézte föl, ahol mások mellett Szervánszky Endre és Ferenczy György voltak a tanárai.
Mai műsorunkban a korábbi nevén Fővárosi – ma Budapest - Operettszínházat keressük föl, ahol Madarász Iván két musicaljét is bemutatták a 80-as évek elején, a Robin Hood-ot és a Zsuzsánna és a véneket.

Madarász Iván Kossuth-díjas magyar zeneszerző. Szinte minden műfajban alkot. Legismertebbek színpadi művei, hangszeres szerzeményei közt megkülönböztetett hely illeti meg fuvolára írott darabjait.
A Bartók Béla Konzervatóriumban Szelényi István növendéke volt. A Zeneakadémián 1968 és 1972 között Szervánszky Endrénél (zeneszerzés) és Ferenczy Györgynél (zongora) tanult. Diplomamunkája A nő meg az ördög című tv-opera volt.

Első munkahelye az Országos Filharmónia volt, majd 1973-ban a Zeneakadémia pécsi tagozatán lett zeneelmélet tanár. 1980-ban került vissza a Liszt Ferenc főiskola budapesti központjába, ahol 2002 óta már egyetemi tanári rangban oktat a zenetudományi és -elméleti tanszéken.

A Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) vezetőségének tagja. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja. Több zenei alapítvány kurátora.

Mai útitársam ismét dr Győrfi Károly mérnök, diplomata, író, az Óbudai Evangélikus Gyülekezet tiszteletbeli felügyelője.

Munkássága nagyrészt a Magyar Viscosagyárhoz, az EGIS Gyógyszergyárhoz és a Medimpex Külkereskedelmi Rt-hez kötötte, de gazdasági diplomataként éveket töltött Bukarestben és Hágában is.

Nevét az utóbbi években az Európa felszámolásának fő tényezői és a Keresztényüldözés a 21. század elején című könyvei tették széles körben ismertté.

Mai adásunkban az egykori ifjú mérnök első munkahelyére, Nyergesújfaluba, a volt Viscosagyárba indulunk, amely ma már egy világhírű japán cég leányvállalata.

dr Győrfi Károly mérnök, diplomata, író, az Óbudai Evangélikus Gyülekezet tiszteletbeli felügyelője.
Munkássága nagyrészt a Magyar Viscosagyárhoz, az EGIS Gyógyszergyárhoz és a Medimpex Külkereskedelmi Rt-hez kötötte, de gazdasági diplomataként éveket töltött Bukarestben és Hágában is.
Nevét az utóbbi években az Európa felszámolásának fő tényezői és a Keresztényüldözés a 21. század elején című könyvei tették széles körben ismertté.

dr Győrfi Károly mérnök, diplomata, író, az Óbudai Evangélikus Gyülekezet tiszteletbeli felügyelője.

Munkássága nagyrészt a Magyar Viscosagyárhoz, az EGIS Gyógyszergyárhoz és a Medimpex Külkereskedelmi Rt-hez kötötte, de gazdasági diplomataként éveket töltött Bukarestben és Hágában is.

Nevét az utóbbi években az Európa felszámolásának fő tényezői és a Keresztényüldözés a 21. század elején című könyvei tették széles körben ismertté.

dr. Legeza László sokszínű egyéniség. Eredeti szakmáját tekintve vegyipari gépészmérnök, egyetemi oktató. Ugyanakkor a humán tudományok művelője is: könyvek tucatjait írta, szerkesztette és fényképezte, köztük a Trianonban elcsatolt területeinket, vagy a szerzetesrendeket bemutató szépséges műveket. Cserkész-vezető is volt, és hosszú ideje a Máltai Lovagrend ismert és nagyra becsült tagja.

Műsorunkban a Tanár úrral ezúttal Debrecenbe indulunk, hogy fölidézzük gyerek- és ifjúkora emlékeit. Tartsanak velünk!