Ez volt a XX. század

Hírhedt történetek, végtelen panelrengeteg - ez jut először az ember eszébe, ha meghallja a Havanna lakótelep nevét. Az kevésbé ismert, hogy a terület valaha a trianoni döntés következtében elcsatolt országrészek magyar menekültjeinek volt szolid, kertvárosias otthona. Heilauf Zsuzsannával, a Tomory Lajos Múzeum intézményvezetőjével a száz évvel ezelőtt létrejött Állami - lakótelep mementóiról is beszélgettünk.

Magyar animációs hatások a közel-keleten, avagy hogyan lett a papucsférj Mézga Gézából határozott családfő arab fordításban? Sayfo Omar Ádámmal, az Avicenna Közel- Kelet Kutatások Intézetének kutatójának segítségével néztünk be a 20. században kialakult arab rajzfilmek kevéssé ismert, de meglepő részletekkel teli világába.

A csíksomlyói búcsút kísérő hatósági zaklatásokról, a megfigyelésekről, betiltásról és a 80-as évek magyar ellenzéki megmozdulásairól is beszélgettünk Tóth Eszter Zsófia történésszel.

Egy jegyespárról készült fotó mögött évtizedek történelme rejtőzhet, egy esküvői ruha története különböző társadalmi-szociológiai folyamatokról üzenhet a szakértőknek, az érdeklődőnek pedig kaput nyithat az elmúlt évtizedek sokszor viharos történelmére. Beszélgetés a Magyar Menyasszony című kiállításról a Magyar Nemzeti Múzeum divattörténész-muzeológusával Simonovics Ildikóval.

Hogyan élték meg az arisztokrata nők a monarchia felbomlását, a forradalmak idejét és a trianoni döntést? Milyen kihívásokkal néztek szembe a külföldre menekült családok, milyen eltérő lehetőségei voltak egy erdélyi és dunántúli birtokosnak az összeomlás idején? Egyebek mellett erről is beszélgettünk a Nemzeti Múzeum munkatársával, Bittera Éva történésszel, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola doktori hallgatójával.

Új életet kezdő családokról, menekülést szervező anyákról, vagonlakó zsidó menekültekről is olvashatunk egy nemrég megjelent tanulmánykötetben. A részletekről beszélgettünk a Trianon100 Kutatócsoport vezetőjével.Ablonczy Balázzsal, a könyv szerkesztőjével.

Valóban ciánkálival mérgezte volna meg katonatársát a Monarchia egyik tisztje, hogy így kerüljön be a vezérkarba? Vagy csak a korabeli jogszabályok és a bűnös gyors felmutatása miatt került a vádlottak padjára a nem túl szerethető személyiségű Adolf Hofrichter főhadnagy? A közös hadsereg botránya a 20. század eleje óta mai napig megosztja a szakértőket és az érdeklődőket. György Sándor történésszel a NEB Hivatalának kutatójával beszélgettünk.