Pályám emlékezete

Az 1956-os forradalom és szabadságharc dicsőséges napjai elmúltával kegyetlen megtorlás következett. A 15 éves Kiss Lajos István, egy református lelkész fia, a fegyveres harc vérbe fojtása után kiszakadt akkori életéből, elidegenedett családjától is. Amikor a börtönbüntetésből szabadult, akkor sem menekült meg üldözőitől, egész életében követték, figyelték. Nem tanulhatott egyetemen, munkahelyeiről vagy elbocsátották vagy maga jött el. Gobelin-rajzolással, tervezéssel kereste kenyerét. Sokáig tartott, amíg bátorságot merített ahhoz, hogy feldolgozza, megírja a történteket. Regénye egyedi híradás a megalázottak és megszomorítottak világából, amelyben a sok kínzás és nyomorúság közepette szolidaritás, szeretet és még humor is létezett.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc dicsőséges napjai után kegyetlen megtorlás következett. A 15 éves Kiss Lajos István, egy református lelkész fia, a fegyveres harc vérbefojtásakor kiszakadt addigi életéből, elidegenedett családjától is. Amikor a börtönbüntetésből szabadult, akkor sem menekült meg üldözőitől, egész életében követték, figyelték. Nem tanulhatott egyetemen, munkahelyeiről vagy elbocsátották, vagy maga jött el. Gobelin-rajzolással, tervezéssel kereste kenyerét. Sokáig tartott, amíg bátorságot merített ahhoz, hogy feldolgozza, megírja a történteket. Regénye egyedi híradás a megalázottak és megszomorítottak világából, amelyben a sok kínzás és nyomorúság közepette szolidaritás, szeretet és még humor is létezett.

Malek Miklós jubileumi hangversenye ez év szeptember 4-én zajlott a Pesti Vigadóban. Sokan tudják, hogy a szerző egész pályája során két múzsának hódolt párhuzamosan. A koncert komolyzenei életművéből adott kiváló keresztmetszetet remek szólisták és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. A könnyűzenében is jeleskedő komponista először a Ki mit tud?-ban állt a közönség elé és mindjárt első díjat nyertek a Dixiland zenekarral. A Zeneakadémián trombita szakot végzett. Párját ritkító hangszerelő tehetsége vitte a Magyar Rádióba, de a Magyar Televízió zenei vezetője is volt. Ő komponálta Hofi Géza estjeinek zenéjét, vagyis a legendás Lazítani című dal is az ő szerzeménye. De talán a legismertebb és legszebb slágere a Hull az elsárgult levél - Szécsi Pál felejthetetlen előadásában.

Az ország népe a Nyílik a rózsa és a Röpülj páva televíziós népdal-népzene vetélkedőkön ismerte meg az énekesnőt a múlt század hetvenes éveiben. Csaknem fél évszázada áll a színpadon, énekel népdalt, krónikás éneket és megzenésített verseket. Bejárta a világot,mind az öt földrészen szerepelt. A Guiness Világrekordok Könyvébe is bekerült, mert a földkerekségen ő énekel a legtöbb idegen nyelven. 1995-ben 29, mára már 35 nyelv szerepel a repertoárjában. Súlyos autóbalesete után újra kellett tanulnia járni, beszélni, énekelni és gitározni. Ezután alapította iskoláját: a Krónikás Zenedét, ahová az egész Kárpát-medencéből sereglenek a tanulni vágyók. Koncertjeiken tanítványaival együtt lép fel. 25 éves lesz idén az iskola, ősszel ünneplik meg a jeles születésnapot.

1946-ban született, sokáig nagyon szeretett szülővárosában: Hódmezővásárhelyen élt. Egyetemi tanulmányait elhanyagolta, de autodidakta módon mindent megtanult, amire lírikusként és publicistaként szüksége volt. A pályakezdés nehézségei közepette is mindig akadt, aki biztatta, , segítette. Sokat köszönhet Grezsa Ferencnek és Ilia Mihálynak. A rendszerváltozás környékén elérkezett az idő, hogy Budapesten is szerencsét próbáljon. Idősebb költőtársai, mesterei közül Vas István és Pilinszky János támogatta. A Magyar Nemzet és az Új Ember hasábjain olvashattuk prózai írásait. Gyermekvers-köteteit maga illusztrálta. Felnőtt lírájában fontos szerepet játszott két nagy elődje: József Attila és Weöres Sándor. 1956 - számára is csillagként fénylő emlék, gyermekként is nagy élménye volt, verseskötete és interjúgyűjteménye is van a magyarok hősies forradalmáról.

Tasnádi Edit ma a legismertebb és legbecsültebb török műfordítók egyike. Magyar-török szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Évtizedekig a Magyar Rádió Külföldi Adások Török Szekciójának
lelkiismeretes munkatársa volt. Már közben is sokat tolmácsolt és a műfordításba is belekóstolt. Rádiós pályafutása után öt évet az ankarai egyetemen is oktatott. Amikor nyugdíjba ment, végre teljes idejét és energiáját a fordításra fordíthatta. Ezt a munkát sosem érzi kötelező penzumnak, mindig gyönyörűségét leli benne. A legismertebbek manapság a Nobel-díjas Orhan Pamuk regényeinek magyarításai, de ő fordította törökre Mikes Kelemen Törökországi leveleit is.