Katarzis

Naponta látjuk őket az utcákon, tereken, házak oldalában, annyira a mindennapjaink része, hogy gyakran csak átnézünk rajtuk. Vagy éppen ellenkezőleg: vitatkozunk, hogy legyen vagy sem, másképpen nézzen ki, mit ábrázoljon. Van ami jelképpé válik, van amit eltüntetnek. A szobrok és alkotóik fénykora a hosszú 19. század volt, a korszak és a művészet kevéssé ismert kulisszatitkairól Két művészettörténész írt szépen illusztrált, olvasmányos könyvet. Szerdahelyi Márkkal a Budapesti Történeti Múzeum köztéri művészeti alkotások osztályának vezetőjével és Borovi Dániellel a Monarchikum kutatócsoport tagjával beszélgettünk.

Személyes hite és az imádság szerepe a művészetében - folytatjuk a két héttel ezelőtt elkezdett beszélgetést Mátrai Erik képzőművésszel, az Evangélium 21 Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény egyik alkotójával.

A négy evangelista pénzből, betűkből, pörkölt gabonából és régi festménydarabokból ikonszerűen ábrázolva, a feltámadás fénye ember nagyságú fénylő, színes Szentségtartóban megjelenítve - a mai adásban ezeknek az izgalmas, meditatív és katarktikus műveknek a készítés történetébe láthatunk bele. A beszélgetést két hét múlva folytatjuk.

Konceptuális művészet, multimédiás technikák, történelmi narratívák viszonylagossága, életművek és munkák kapcsolata, marketing és ember viszonya is szóba kerül a mai beszélgetésben.

"Soha nem leszünk készen a tanítások által sem, ezért szerettem volna az installációban műhelyhangulatot teremteni" Asztalos Zsolttal a velencei biennálé hangulatáról és a krisztusi tanítások formáló erejét megfogalmazó alkotásáról is beszélgettünk.

Folytatjuk a két héttel ezelőtti beszélgetést Csontó Lajos képzőművésszel. Milyen a kép és a szöveg viszonya egy alkotáson belül? Milyen módon lehetséges közösségivé tenni a magányos művészetet?

Az intenzív elhivatottság érzéséről; élethelyzetekről és feladatokról, melyeket hirtelen nem látunk összeegyeztethetőnek, de ekkor a dolgok fölött létrejön egy erős pillanat - Csontó Lajos képzőművésszel beszélgettünk. Az interjút két hét múlva folytatjuk.

Folytatjuk a két héttel ezelőtti beszélgetésünket Richter Sárával. Ezúttal a fantázia által megteremtett textilkönyveinek szereplőiről, anyaságról és munkáról valamint az Istentől kapott válaszokról is beszélgettünk.

Mit üzennek Jézus gyógyításai számunkra, milyen céljai vannak a betegségből való gyógyulásnak? Önreflexiókról, fonallal rajzolásról is beszélgettünk Richter Sára textilművésszel.

Egy ajándékszakértővel beszélgettünk, aki kézművesként ad teret magyar alkotóknak - fenntarthatóságról, társadalmi felelősségvállalásról és a régi holmik szépségéről is beszélgettünk Zalabai Csillával.

Naponta látjuk őket az utcákon, tereken, házak oldalában, annyira a mindennapjaink része, hogy gyakran csak átnézünk rajtuk. Vagy éppen ellenkezőleg: vitatkozunk, hogy legyen vagy sem, másképpen nézzen ki, mit ábrázoljon. Van ami jelképpé válik, van amit eltüntetnek. A szobrok és alkotóik fénykora a hosszú 19. század volt, a korszak és a művészet kevéssé ismert kulisszatitkairól Két művészettörténész írt szépen illusztrált, olvasmányos könyvet. Szerdahelyi Márkkal a Budapesti Történeti Múzeum köztéri művészeti alkotások osztályának vezetőjével és Borovi Dániellel a Monarchikum kutatócsoport tagjával beszélgettünk.