A médiavilág erkölcséről

A hatóságok arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül történt a finanszírozás.

Az előzményekből kiismerhető okulás kedvéért ismét Márai Sándor könyvét lapozzuk fel: 1956-ban a Szabad Európa Rádióban mondta el azt a példázatot, amelyben előfordult, hogy lefasiztázták a magyar, a kommunista berendezkedést ellenző forradalmat. 

A média Magyarország számára stratégiai ágazat. Alapvető kérdés, hogy a média és az ideológiák összejönnek-e egymással. A média elkezdett bizonyos ideológiák szolgálólányává válni, amivel mi messzemenőkig nem értünk egyet. Megakadályozni nem tudjuk, de bízunk az értelem erejében – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.

A párizsi nagymecset rektora - egy bukott szocialista politikus, a párizsi polgármester támogatásával -, bíróság elé citálja Michel Houellebecq írót.

Felidézzük Márai Sándornak egy 1952-ben a Szabad Európa Rádióban elmondott Vasárnapi Levelét. Az író Franz Kafka: A Per című könyvét hozza elénk példaként...

A világ önjelölt disznófejű nagyurait a legkevésbé sem a környezetvédelem érdekli, hanem egy olyan önkényuralmi, totalitárius társadalom létrehozása, amelyet technokraták irányítanak. Egy olyan világot akarnak, amelyet egy kormány irányít, és amelyben a digitalizáció segítségével mindenkit ellenőrzés alatt tarthatnak –, rögzíti Vida Ákos újságíró Münchenből. 

A zavaros helyzetben bennünket felvértezni képes, kipróbált történelmi előzményeket keresünk. Ma is Márai Sándor lesz mindebben a kalauzunk. Az álhírek politikailag motivált megjelenéséről közölt egy példát a Szabad Európa Rádióban,1953-ban. 

Nemrégiben terjedt el a világhálón a Cambridge Dictionary új definíciója, amely már a női nemet is a transgender ideológiákhoz alakítva, minden mértékű „kirekesztés” nélkül határozza meg...   A szerző szerint a megoldás abban rejlik,ha továbbra is nyíltan hangoztatjuk, hogy a férfiak férfiak, a nők pedig nők -,mindenféle genderideológia nélkül -,
illetve bízunk abban, hogy ez a társadalmunk által ősidők óta kialakított konszenzus bölcsebb lesz, mint a Cambridge szótár...

Az író a felvezetőben Gárdonyi Géza regényét, A láthatatlan embert idézi. Hadd tegyem hozzá: Sztálin politikai gyakorlatát gyakran írják le elemezők e regény mentén. Attilát eltemetik: a temetőket a hazaúton lenyilazzák, majd azokat is lenyilazzák akik lenyilazták a temetőket, hogy soha többé, senki se tudja majd elmondani, hol van Attila sírja...  Hogy ez a párhuzam mennyire indokolt, azt egyszerű átlátni: Sztálin a választási kampányban önmaga ellenében felléptette Kirov leningrádi párttitkárt, majd annak egy beszédekor titkosszolgálati merényletet szervezett ellene. A sikeres merényletet ő maga vizsgáltatta ki, s később eljárási hibákra utalva nem csak az általa megbízott merénylőket, hanem a kivizsgálókat is kivégeztette...

Egy olyan radikális baloldal gondolkodásába és annak szókincsébe, került bele a "faj" szó -, amely az osztályharcot felcserélte a faji harccal – emeli ki Authier. Egy olyan baloldalról van szó az esszéista szerint, „amely megszállottja az etnikumnak, a származásnak és a bőrszínnek.” Houellebecq 2002-ben már egy „újfajta rasszizmus”, egy „fehérellenesrasszizmus” megjelenéséről írt, amelyet a francia baloldal sajátos erkölcsisége hozott létre.

Az általunk ismert és megtapasztalt történelmi előzményekért most Márai Sándornak egy 1952-ben a Szabad Európa Rádióban elmondott helyzetértékelését fogjuk idézni. Ha már oly fontos a liberális hangadóknak a menekültügyi kérdés, izgalmas lesz meglátni, miként festett 1952-ben... 

Az LMBTQ-portál elítéli, hogy „a Greenhez hasonló konzervatívok megpróbálják úgy átkeretezni a transznemű gyerekek vágyát, hogy azt mondják nekik, ők már tökéletesek”. Ezzel – szerintük – megtévesztik a gyermekeket, vagyis hazudnak nekik, hiszen ők az áhított-választott nemüknek megfelelő testben, a műtétek után lennének tökéletesek...

Történelmi előzményekért a médiavilág izgalmas változásaiban, Márai Sándorhoz fordulunk. A Kuruzslók hajnala című gyűjteményes kötetben  van egy „Mit fog a detektor” című írás. Az írót arra beszélik rá, hogy vegyen egy rádiót. Ő pedig elmondja a várakozásait, kezdeti ellenállását, s végül is  a kalandot, amelyben részesült...

Magyaródy Szabolcs küldetésének tekintette és tekinti, hogy a magyar újkori történelem tényeit ismertesse az angolszász értelmiségi, politikai körökben, főleg a sajtóban. Tapasztalata szerint ugyanis a Trianonban magyar területekhez jutó utódállamok jelentős erőforrásokat nyitnak avégett, hogy az ő érdekeiknek megfelelő értelmezések, gyakran hamisítások terjedjenek el a nyilvánosságban.

A képen: Magyaródy Szabolcs

A „Kuruzslók hajnala” című,1928 és 30 között megjelent publicisztikai válogatás „Éjféli vallomás" című epizódjában az írót arra igyekeznek agitálni, hogy legyen forradalmárrá, lépjen be az új időket hirdető pártba, s főképp – hogy az általa idealizált közppolgári létet tagadja meg. Ebből csak a választ, illetve annak megfontolásait idézzük fel – mert ma éppoly megalapozottak, mint a 30-as években... 

Az álhírek legnagyobb veszélye abban áll,hogy hatásukra a hírfogyasztó képtelen lesz attitűdjének megváltoztatására, alternatív értelmezések megfontolására. Beszámolónk a Fake news – avagy miért hiszünk el mindent? című konferenciáról.

Márai Sándor  Válás Budán című regényében van egy részlet: Kőmíves Kristóf, a főhős jogász és bíró, erkölcsi kérdésekben nevelőjének, Norbert páternek az útmutatásaira emlékezik. Alighanem hasznos lesz az eligazodásban. 

Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen, a Mindszenty József életére épülő, és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán az 1956. október 23-i forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet.

Megtapasztalt előzményekért, „áthallásokért” Márai Sándor gyűjteményét az Ulysses I. kötetet lapozzuk fel.1953-ban járunk. Ez az a korszak, amikor Nagy Imre először lesz miniszterelnök, mert Berija leváltatja Rákosit. (Aki majd 54-ben üt vissza, amikor Beriját kivégzik.) Az író leírja az új, globalista életmódot Amerikában, azután a politkai helyzetet a szovjet rezsimváltás időszakában. 

A gendermozgalom célja a társadalom szövetének megsemmisítése a könnyen kormányozható, tökéletes fogyasztókká alakított individuális emberek megteremtése által - jelentette ki Birgit Kelle német író, újságíró Még normális? Akkor gendereljük! című kötetének budapesti bemutatóján.

Előzményekért Márai Sándorhoz fordulunk. A Kuruzslók hajnala című publicisztikai gyűjtemény írásai még a „békeévekben” 1927 és 30 között keletkeztek. Ebből idézünk egy rövid példát arról, ami már elődeinket is fel volt képes vértezni az ötlettelen hazúgságözön ellen

"HívtákTavares-jelentésnek, aztán az alaptalan Sargentini-jelentés emelte a tétet azzal, hogy hetes cikkes eljárást indítványozott, és most ott vagyunk, hogy már az uniós források elvételét kezdeményezik" - hangoztatta Gál Kinga. Az EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a baloldal megrendelésére, függetlennek kikiáltott NGO-k és szakértők véleményét, aktív közreműködését kihasználva "megint látunk egy ilyen valótlan vádiratot".