A médiavilág erkölcséről

A közösségi média és a politikai döntéshozók elégtelen fellépése miatt a szülők és a fiatalok viselik továbbra is a legnagyobb terhet a közösségi platformokon – az Instagramon, a TikTokon vagy a Snapchaten – való navigálásban, gyakran kártékony és titokzatos algoritmusok, a függőséget kialakító alkalmazások és a szélsőséges és nem megfelelő tartalmak világában.

Szokás szerint Márai Sándor fog eligazítani bennünket ebben is: 1955-ös keltezésű beszámolót idézek fel tőle a „Fedőneve Ulysses” címmel köreadott gyűjteményből – a Szabad Európa Rádióban mondta el egykor ezeket. Apáink és nagyszüleink hallották – és tovább is adták a tanulságokat – a magunk gyökereit ennek köszönhetjük.

A kultúra nemcsak műalkotásokat jelent: a kultúra maga az életmód, az észjárás, átadása pedig nem elsősorban az iskolában, hanem a családban történik – mutatott rá
Csák János miniszter, akinek a megállapítása szerint a kultúrát nem lehet ráerőszakolni a következő nemzedékekre, csak kívánatossá tenni számukra

A 100 éve született Illés Lajosra -, akinek életművéből legtöbbünknek az Új Írás megalapítása jut eszünkbe - fia, a bestseller-író, Illés György irodalomtörténész emlékezik;

A Karácsonyi Palota 30-as évek-beli lebontása kapcsán Márai Sándortól "Egy romhalmazhoz" címmel felidézzük azt a helyzetet, amely a mai Budapesten is időszerű;

Árpási Zoltán főszerkesztő a közelmúltban adta közre "Visszajátszás" című gyűjteményét - ebből azt a cenzúra működését feltáró szakaszt idézzük, amelyben Simonyi Imre költő vallott Árpási Zoltánnak a Márai Sándorhoz fűződő kapcsolatáról. Adjuk tovább a fiataloknak!

Márai Sándorhoz fordulunk. A második világháborút megelőző, lázas készülődések ideje – amelyről az író „A különbség” címmel írt áttekintést – hátborzongató lesz. Ezt idézném fel „A nagyság átka” című gyűjteményes kötetből, amelyben 1937 és 39 között írott publicisztikái kaptak helyet. Mindebből rájöhetünk talán, miért vagyunk a történelem ismeretében felvértezettebbek, a mai „ménsztrím” azaz „újbeszél” orwelli szereplőinél...

Alig néhány nap alatt a határkerítések, az európai érdekek védelme és a háború eszkalációját megakadályozó tűzszünet szinte varázsütésre váltak ördögi dolgokból általánosan elfogadható intézkedésekké – összegzi az osztrák lap, a Zurzeit.

A jelentések - a történelmi múlt és jelen szövevényei közti eligazodást tán segítheti, amit Márai Sándor a 30-as évek végén "Egy album" címmel adott közre.

24 szervezet javaslatainak összehangolásával frissítették a Magyar Reklámetikai Kódexet. Sok más jelentős változás mellett a modernizált normagyűjteményben kiemelt figyelmet kapott az adatvédelem; a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklámoknak vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex.

A 2024-es amerikai elnökválasztási kampány egyik központi kérdésévé válhat a kritikai fajelmélet és a woke-mozgalom elleni hatékony és erős republikánus párti válaszok megfogalmazása.

Magyarországon 1938-ban - akkor is a háborús készülődéssel szemben állva -, eucharisztikus kongresszust rendeztek. És ennek kapcsán Márai Sándort is érdekelte, hogy miféle ifjúság, és mozgalom, és társadalmi szerveződés vitte sikerre mindezt.

A munka világában is biztosítani kell a nők és férfiak egyenlőségét, ezt a törekvést teljes mértékben támogatjuk. Nem tartjuk helyesnek azonban, hogy az Európai Unió ezt a nemes célt kihasználva jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a nőkön és férfiakon kívül létezik egy harmadik, semleges nem is.

Isten helyett nihil és új barbárság, haza helyett világ meg emberiség, család helyett genderfluid idiotizmus, mert a „szerelem az szerelem”, a „család pedig család”.

Március idusán, a magyar nemzetállam születésének évfordulóján a politikusok elmondták:
ezért kell hagyományunk, értékeink, függetlenségünk mellett kitartanunk.

A magunk történelmi tapasztalataiból Márai Sándornak  A forradalom előérzete  című gyűjteményes kötetétéből azt idézzük fel: a bolsevizmus nyugaton az öntudatos emberek gyónóhelyén, a szavazófülkében bukott meg...

 A halálba vezető emberkereskedelem feltartóztatását sürgette Ferenc pápa...  

Annak ellenére, hogy ezt a rendezvényt idén is a nők érdekeit előmozdító konferenciaként hirdetik, a bizottságban a radikális családellenes feministák, és az abortuszt támogató hangok dominálnak. E csoportok fő célja pedig az élet és a családi értékek erodálása.

Történelmi előzményekért  Márai Sándorhoz fordulunk, aki az első világháború után a soknemzetiségű megszállás alatt álló Németországba látogatott. Akkor is, ott is alakult mindaz, amit ma „fősodornak” szoktunk nevezni. 

A nyugati és különösen a német politikusok évek óta hallgatnak és tűrik az ukrajnai folyamatokat, nem érdekeltek a jelenlegi konfliktus békés rendezésében - mondta Heinz-Christian Strache korábbi osztrák alkancellár.

Márai Sándor pályakezdőként 1919 után Nyugatra utazott, éveket élt úgy, hogy német és francia lapokba is írt, és a hazaiakat onnan tájékoztatta a helyzetről – egészen 1927-es hazaköltözésééig. Az „Egypolgár vallomásai” című önéletrajzi regényéből – amely kis híján Nobel-díjassá lett – idézünk most abból az időszakból, amikor Németországban az újságírásba belefogott...  

Szülői kézikönyv készült a biztonságos internethasználatról.

A hatóságok arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül történt a finanszírozás.

Az előzményekből kiismerhető okulás kedvéért ismét Márai Sándor könyvét lapozzuk fel: 1956-ban a Szabad Európa Rádióban mondta el azt a példázatot, amelyben előfordult, hogy lefasiztázták a magyar, a kommunista berendezkedést ellenző forradalmat. 

A média Magyarország számára stratégiai ágazat. Alapvető kérdés, hogy a média és az ideológiák összejönnek-e egymással. A média elkezdett bizonyos ideológiák szolgálólányává válni, amivel mi messzemenőkig nem értünk egyet. Megakadályozni nem tudjuk, de bízunk az értelem erejében – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.