Körkép

A 7. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé június 18. és augusztus 28. között várja az érdeklődőket.
A hazai és nemzetközi kortárs textilművészet jelenét bemutató kiállítás témája a sodrás lesz. A 206 kiállítandó műtárgyat pályázat útján februárban választotta ki a kortárs művészekből és művészettörténészekből álló szakmai zsűri.
Az alkotások már megérkeztek Szombathelyre, elkezdődött a kiállítás rendezése - ez lesz az első tárlat a másfél éve bezárt és most a felújítás után újra nyíló Képtárban. A műsorban a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért kuratóriumi elnöke, Attalai Zita a vendégem.

A savariai Isis-szentély főhomlokzatának leginkább ismert eleme Isis istennő domborműve. Az egyiptomi istennő ábrázolása számtalan régészeti és művészettörténeti problémát vet fel, ezek közül számunkra talán a legérdekesebb: miért is ül a hosszú ruhás, kezében egy fura csörgőt tartó nőalak egy kutya hátán? A kérdésekre Sosztarits Ottó régész válaszol.

Június 18-án nyílik meg Szombathelyen a 7. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé, amelynek hagyományosan a Szombathelyi Képtár ad otthont.
A szombathelyi textiles hagyományokról és az előkészületben lévő kiállításról Cebula Anna művészettörténészt, a Szombathelyi Képtár igazgatóját hallják.

A két ízben is sikertelen visszatérési kísérlete után nem sokkal, 1922-ben elhunyt IV. Károly, az utolsó magyar király. Milyen volt mint ember és mint uralkodó? Ennek járunk utána.
Különösen Kőszeg és környékének növényvilága foglalkoztatta Waisbecker Antal botanikust, aki jelentős herbáriumot hagyott az utókorra. Nevét több növény is őrzi.

100 évvel ezelőtt, húsvét napjaiban az ország története szempontjából is jelentős események helyszíne volt Szombathely. 1921. március 26-án, nagyszombaton ugyanis váratlanul Szombathelyre érkezett IV. Károly király – azzal a szándékkal, hogy újra elfoglalja a magyar trónt és visszatérjen a hatalomba. Károlyt 1916-ban koronázták magyar királlyá, uralkodói jogait azonban csak 2 évig gyakorolta – az I. világháború után ugyanis kénytelen volt lemondani a hatalomról, s attól kezdve – lényegében száműzetésben – Svájcban élt a családjával. 1921-es visszatérésekor Magyarország „király nélküli királyság” volt, az ország élén nem a király, hanem a kormányzó, azaz Horthy Miklós állt. Károly tehát tőle akarta visszaszerezni a hatalmat. Ha velünk tartanak, megtudhatják, mi is történt azokban a napokban. Bakó Balázs történész a vendégünk.

A Járdányi Paulovics István Romkertet a pompás IV. századi mozaikok mellett elsősorban a Borostyánkő út itt feltárt szakasza tette messze földön híressé. Ahogy azt az ásatáskor előkerült vámbélyegző tanúsítja, a villa alakú, kikövezett útelágazásnál a római időkben vámház is állt. A műsorban megismerkedhetünk a nevezetes vámbélyegző hajdani tulajdonosával, és rövid bepillantást nyerhetünk a római vámrendszer rejtelmeibe is.

Folytatjuk az egy hete elkezdett beszélgetést a falvak határában meghúzódó egykori paraszti szőlőhegyekről, amelyek délnyugat-dunántúli történetéről, kulturális örökségéről Illés Péter etnológus, a Savaria Múzeum muzeológusa írt könyvet

A felvidéki magyarság 1945 utáni meghurcoltatásának történetét elsőként Janics Kálmán orvos, történész tárta fel. Kutatásait A hontalanság évei című könyvében tette közzé, amely 1979-ben Illyés Gyula közreműködésének köszönhetően Svájcban jelenhetett meg - Janics Kálmánnál 1998-ban jártunk.
A szombathelyi vár árkából került elő egy Szent Márton-alakos kályhacsempe a 17. századból. Hogyan kapcsolódik össze a vár és Szent Márton története?

A www.f21.hu egy szombathelyi székhelyű, de országos írógárdával rendelkező, kulturális, elsősorban fiatalokat megszólító weboldal, amely igényes és modern köntösben szeretné a klasszikus „nyugatos” értékeket közvetíteni. Vincze Bence főszerkesztő a vendégünk.
Húsvét környékén valószínűleg sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mi köze a tojásnak az ünnephez, Krisztus halálához és feltámadásához. Miért vált a hímes tojás az egyik legjellemzőbb húsvéti jelképpé? Dr. Horváth Sándor néprajzkutatót kérdeztük.