Hagyományok éltetői

István király intelmei ma is a középkori bölcsességgel szólítják meg az embert: „Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel.”
A szokásokat azonban nem csak követni jó és illő, de felderíteni is, és minden hozzá tartozó tárggyal, tudással, ismerettel gazdagítani. Éppen ezt teszik a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei is, akik közül dr. Papp Adrienn és Szolnoki Tamás régészekkel a nemrégiben nyílt Középpontban a középkor 2018 című tárlat kiállítótermében beszélgettünk.

(Súly Bronz 16-17. század Budapest, I. kerület, Szentháromság tér 6.,
fotó: Bakos Ágnes, Tihanyi Bence)

Gyerekként eleinte azt hisszük, mindenki úgy látja a világot mint mi. Aztán felnőttként rádöbbenünk: még mi sem pillantunk egyformán ugyanarra a dologra kétszer. Ezért lehet a fotózás a fényben rögzített pillanat eszköze.

Szipál Péter és Szeghő Áron fényképészekkel a fotómasina másik oldaláról nézünk kicsit a lencsébe. Felidézünk tablófotókat, családi albumokat és a Szipál fotósdinasztia történetét is megvillantjuk a fényben.

Szoktak-e Önök eget kémlelni éjszaka? Megbámulják-e a csillagokat? S lehet, hogy Kosztolányival Önök is felkiáltanak örvendezve, hogy:
az égbe bál van, minden este bál van
és fölvilágolt mély értelme ennek
a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek
tündérei hajnalba hazamennek
fényes körútjain a végtelennek.
a Hajnali részegségnek ezt a ragyogó képét, a véghetetlen univerzumot kutatják a csillagászok és örömmel ismertetik meg velünk, földi halandókkal. Így tesz Forgács Balázs is, aki ugyan nem csillagász ám egy folyton úton lévő planetáriummal és asztronómusokkal együtt járja az országot, hogy mindenkié legyen a csillagok ismerete.

Kik a cipszerek – ezzel a címmel nyílt időszaki kiállítása Budapesten, az Evangélikus Országos Múzeumban.
A cipszer elnevezés a középkorban a Szepességben a letelepedett, és a reformáció idején túlnyomórészt evangélikussá lett, német lakosságot jelölte. A német Zips szó jelentése: Szepes.

A szepesi szászok saját kultúrával, hagyományokkal, nyelvjárással rendelkeztek. Hogy mi maradt meg ebből a hagyományból? A szepesi szász identitás családi emlékeit bemutató tárlat egyik kurátorát, Czenthe Miklóst, az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjét kérdezzük.

Budapestnek sok-sok arca van: bájos, nevetséges, ijesztő, inspiráló, hagyományos, modern. De nem csak a főváros, hanem egy-egy régebbi városrész is bámulatosan tudja változtatni az arcát. Ilyen például Óbuda, amelynek története nem éppen rövid, a lakosai százfélék és ennek megfelelően olyan változatos titkokat rejteget, hogy az egyetlen múzeumba már el sem fér. Az Óbudai múzeum megbízott igazgatójával, Felbermann Judittal ezek között a titkok közt tettünk sétát.

Sokszínű fények, játék, az ősök régi alkotásai és a népi örökség újrakeltése. Ez is a magyarság hagyományainak tiszteletét jelenti. Mai műsorunkban a hazai szépséget és tudást fedezzük fel, idézzük emlékezetünkbe és mutatjuk be újraéledő múltunkat. Hiszen a múlt gyökeréből nő ki a jelenkor törzse és a jövendő levelei.

Soós Csilla, ólomüveg készítő, Buzogány Dezső, kalligráfus, Zakariás Fruzsina, a BÁV vezérigazgatója és Hrivnák Tünde, divattervező segít nekünk képzeletbeli sétát tenni a múltban.

Jó lenne, ha újra tudnánk élvezni a népmeséket - vallja Klitsie - Szabad Boglárka mesemondó, néprajzkutató, aki szinte véletlenül kezdett el foglalkozni a népmesékkel, de persze valójában nincsenek véletlenek. 2019-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere díjat és a Junior Prima díjat a Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában.

Debrői Andrea különleges ékszereket álmodik meg, ráadásul egz igazán különleges anyagba. Bár a betont évszázadok óta ismerjük mostanáig keveseknek jutott eszébe, hogy ebből alkossanak szebbnél szebb kiegészítőket, amire biztosan felkapják a fejüket az emberek.

(Kép: Rebell Beton Design, Debrői Andrea)

Visszatérünk a Bélyegmúzeumba, ahol megismerhettük a magyar történelmi bélyegek néhány érdekességét megismerhettük. Hiszen olyan izgalmas történetet, mint az 1848/49-es Than Mór által tervezett és véletlenül fellelt első magyar postajegy kalandjait kitalálni sem lehetne.

Szabó Jenő muzeológussal éppen erre emlékezünk vissza és kiderül az is, hogyan, milyen eszközökkel is nyomták annak idején a bélyegeket és a bélyegtervezés világába is bekukkantunk.