Hagyományok éltetői

„Némely horvát dávorit nagy torkkal kezdé,
Némely hajdu táncot fegyverrel szökdöse.”
Így írja le dédapja, a szigetvári védő vitézeinek vígságát a költő Zrínyi Miklós. Ékes példát adva arra, amit a Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása mutat be: "Ars et virtus. Horvátország - Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége" címmel. Ezek a hagyományok – bár néha búvópatakként lappangva – tulajdonképpen ma is élnek, de egyetlen generációnak sem árt az eredet felidézése illetve az együttes újragondolás. A tárlatot kurátorai közül két történésszel jártam be: az első felét Szende László főosztályvezetővel, a másodikat pedig M. Lovas Krisztina főmuzeológussal.
Tulajdonképpen a véletlen hozta így- ám ez is jelképes lehet – hogy a számos különleges tárgy és műalkotás a hivatalosan március 15-ig látogatható.

Képek a kiállításból: Könyves Kálmán gyűrűje (Magyar Nemzeti Múzeum); Zrínyi Miklós sisakja (Kunsthistorisches Museum, Bécs); Szent István király ereklyetartó mellszobra (a zágrábi székesegyházi kincstárból)

Az ókori Egyiptomtól kezdve az árpád-házi Magyarországon át máig; a Szent Koronától indulva Szent László hermáján keresztül a hétköznapi ékszerekig sok kor, földrajzi hely és tárgy hirdeti a tűzzománc szépségét és nagyszerűségét. A Pro Cultura Christiana díjjal kitüntetett Rácz Gábor – aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elismerését a keresztény kultúra továbbadásában elért eredményeiért vehette át - több mint 70 templomban dolgozott. Pontosabban most is folyamatosan tervez, hogy a több száz fokos égetés után megszülessenek az alkotások. A művész szereti a csak ezzel a technikával elérhető különleges áttetsző felületeket, ugyanakkor ő maga hívőként is két lábbal a földön jár.
Kép: Montázs a művész alkotásaiból

Milyen értékeket képvisel a szegedi papucs, amelynek ötszáz éves története van? Miként lehet a mesterek hagyományait megtartva és ötvözve korunk igényeivel, elvárásaival olyan papucskákat alkotni, amelyek ma is hordhatók? Ezt kívánja megmutatni a Szegedi papucs 'Reloaded' kollekció, mely Attalai Zita cipőtervező iparművész és Sallay Tibor cipészmester közös vállalkozása a papucsmentésre.
A műsorban Attalai Zitával beszélgetünk.


A képek forrása: https://www.facebook.com/attalaisallay

Áldás, békesség- köszönt a katolikus püspök. Mindörökké, ámen – felelt a református művész. Bráda Tibor festő így emlékszik arra a pillanatra, amikor megtudta, hogy Pro Cultura Christiana-díjas lesz. A nemrégiben tartott átadóünnepségen kiemelték, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a keresztény kultúra továbbadásáért végzett munkát ismeri el ilyen módon. Elsősorban azt, hogy az alkotó a szentek tiszteletét elmélyítő templomi üvegablakaival például a katolikus–protestáns párbeszédet is elősegíti.

Kép: Végh Zoltán fotója jól érzékelteti a méretarányokat is