XIV. Leó pápa homíliája Metzben: A bosszú soha nem erősebb a megbocsátásnál

XIV. Leó pápa hétfőn a metzi Robert Schuman Kongresszusi Központban Robert Schuman és az olasz Alcide De Gasperi örökségéből kiindulva Európa keresztény gyökereiről, alapértékeiről és a béke melletti elkötelezettségéről szólt – írja a Magyar Kurír. Hangsúlyozta a párbeszéd, a nemzetközi jog és a multilateralizmus fontosságát, és óva intett az újrafegyverkezés illúziójától. Arra biztatta a fiatalokat, hogy bátran vállalják a béke és a közösség építésének küldetését, és munkálkodjanak egy szilárd gyökerekből táplálkozó, egységes Európa jövőjén. A katolikus egyházfő türelmes párbeszédre, a béketárgyalások során bátorságra és bizonyos álláspontok feláldozására szólította fel az európai országokat hétfőn, az ukrajnai háborúra utalva. A szentatyát Metzben Jean-Marc Aveline bíboros, a Francia Püspöki Konferencia elnöke és Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke fogadta.

XIV. Leó pápa elutasított minden erőszakot a vallások nevében, amikor hétfőn találkozott a különböző vallások franciaországi képviselővel a kelet-franciaországi Metzben. A katolikus egyházfő felolvasta a metzi felhívást, amely a francia vallási képviselők közös nyilatkozata a vallásközi párbeszédről és a békéről.

XIV. Leó pápa négynapos franciaországi útjának utolsó eseménye az Eucharisztia ünneplése volt Metz gótikus székesegyházában hétfőn. A Szentatya homíliájában az Úrra bízta Metz városát, egyházmegyéjét és mert az hármas határváros, így az egész Európa útját. A bibliai pusztaság, kert és ház szavai nyomán Európa keresztény történelmére utalt, mely Krisztus evangéliuma jegyében földet, kultúrát és emberlelket művelt, és hirdette, hogy Isten város köztünk felépülhet – írja a Vatican News. Kiemelte, Metz és Moselle tartomány tanúságot tesz az egész világnak arról, hogy a megbékélés csak akkor lehetséges, ha van bátorságunk megtörni a megsértődés és neheztelés láncát. A metzi katolikus közösséget hazája, Európa és a világ számára a „remény jelzőlámpájá”-nak nevezte. 

A megütött arc másik felét nyújtó és a tunikát is odaajándékozó gesztusok a gyengeség jelének tűnhetnek egyesek számára, vagy pedig a gonosszal szembeni megadásnak, de Leó pápa szerint ez korántsem igaz. Nézzünk magunkba mélyen, és nézzünk körül: mit teremt a világban és önmagunkban az olyan hozzáállás, mint a bosszú, a megtorlás és az elutasítás? És milyen jövőt sugallnak az emberiség számára azok a kapcsolatok és rendszerek, amelyeket áthat az ezekből fakadó könyörtelen logika? Ti, akik e föld gyermekei vagytok, akiket a múltban testvérgyilkos konfliktusok sújtottak, jól tudjátok, hogy nem igaz, hogy azok, akik bosszút akarnak, erősebbek azoknál, akik megbocsátanak. Nem igaz, hogy azok, akik nem hajlandók engedni, erősebbek azoknál, akik megbékélést keresnek. Nem igaz, hogy azok, akik becsapják az ajtót, erősebbek azoknál, akik erőfeszítéseket tesznek, hogy együtt haladjanak – szólt erőteljesen a pápa.

Metz és Mosel tartomány tanúságot tesz az egész világnak arról, hogy a megbékélés csak akkor lehetséges, ha van bátorságunk megtörni a megsértődés és neheztelés láncát. Erő és nagy egyensúly kell ahhoz, hogy ne győzzön le minket a gonosz, különösen akkor, ha a sebek mélyek. Az igazságtalansággal szemben azonban az emberiség üdvösségéhez vezető egyetlen út a másokkal törődő szeretet, amely a körülményektől függetlenül bizalmat kelt, még a legnehezebben elfogadható magatartás esetén is. Így a törvény, az igazságosság és a béke a megtérés útjának állomásai, amely a személyesből egyre inkább közösségivé válik, egy olyan civilizációért, amely tiszteletben tartja az emberiséget és az ő Teremtőjét.

Nem véletlen, hogy Szent Ágoston a mennyei város békéjét harmonikus közösségként határozza meg, amelyben az emberek Istennel és Őbenne egymással gyönyörködnek. Az emberek közötti békéről a „tranquillitas ordinis”, vagyis a rend nyugalmának gyümölcséről beszélt, amelyben mindenki elismeri és tiszteletben tartja a másik egyedülálló és szent méltóságát és szerepét. Erről szólt Szent II. János Pál pápa 1982-ben Santiago de Compostelában és erről szólnak a metzi Szent István első vértanú diakónus tiszteletére emelt katedrális színes üvegablakai, melyek igazában akkor élnek, amikor Krisztus evangéliumát közvetítik a világnak. Ezt a kívánságát osztotta meg Leó pápa a metzi katolikus közösséggel franciaországi útjának végén, mely közösség ma minden eddiginél inkább arra hivatott, hogy a remény jelzőlámpája legyen hazájának, Európának és a világnak.

Forrás és fotó: Vatican News/Magyar Kurír