Római kori helytartói palotát és karoling erődítést rejt a föld a szombathelyi székesegyháznál

Talajradaros régészeti vizsgálat és lézerszkenneres digitalizáció zajlott a hét elején, Szombathelyen a székesegyházban és környékén. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a Szombathelyi Egyházmegye és a Savaria Múzeum együttműködésében megvalósuló kutatás célja, hogy roncsolásmentes módszerekkel tárják fel a város római, középkori és kora középkori múltjának eddig rejtett emlékeit. Az 1945. március 4-ei bombázásban elpusztult egykori padsorok rekonstrukciója előtt talajradaros mérésekkel térképezték fel a templom alatti területet. Székely János szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja arra hívta fel a figyelmet, hogy Szombathely a római kortól kezdve folyamatosan lakott település volt, Szent Márton szülőhelye, keresztény közössége a népvándorlás időszakában is fennmaradt. Az egyházmegye jövőre ünnepli alapítása 250. évfordulóját. Szombathely, az egykori Savaria a Borostyánút egyik fontos gazdasági központjaként működött, és a IV. században Pannonia Prima tartomány székhelyévé vált.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye; Takáts Mór Bendegúz laboratóriumvezető, PPKE BTK Régészettudományi Intézet Archeometriai Laboratórium/Magyar Kurír